Doktori témák

2021-22. tanév

Stratégia és üzleti modellek

Pénzügyi piacok Közép- és Kelet-Európa fókusszal

Témavezető: Dr. Bethlendi András

A régióban a pénzügyi közvetítés struktúráját inkább a banki, mint a piaci alapú pénzügyi rendszer, a pénzügyi közvetítés és piaci kapitalizáció alacsony szintje, valamint a piaci alapú banki tevékenység hiánya jellemzi. Kutatási témák:

  • A GFC-t követő banki és / vagy tőkepiaci szabályozási és intézményi változások.
  • A Covid-járvánnyal kapcsolatos szabályozási intézkedések kritikus értékelése.
  • A pénzügyi közvetítés szerkezete és reálgazdasági hatásai.
  • A külföldi tulajdon szerepe a bankokban és tőkepiaci vállalkozásokban, a külföldi tulajdonra vonatkozó kormányzati politika.
  • Mik az akadályai az értékpapírosítás elterjedésének a KKE régióban?
  • A kockázati tőke szerepének értékelése az innováció finanszírozásában.
  • Az ESG befektetések növekvő részesedése és következményei.

Az IFRS beszámolóban rejlő sajátosságok controlling szemléletű vizsgálata -

döntéstámogató vezetői számvitel előtérbe kerülése a pénzügyi számvitel szabályozásán keresztül

Témavezető: Dr. Böcskei Elvira

A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) magyarországi változásaira vonatkozó törvényi szabályozás következtében kiemelt figyelem hárult azon vállalkozásokra, akik beszámolójukat az IFRS szerint állítják, vagy állíthatják össze. Az IFRS és a hazai számviteli beszámolók esetében a hasonlóság mellett, eltérésekkel (egyes szabályokban, értékelési módszerekben) találkozunk. A kutatási téma iránt érdeklődők az IFRS beszámolóban rejlő sajátosságokat vizsgálják, kiemelt hangsúlyt fektetve a döntéstámogató vezetői számvitel előtérbe kerülésére.

Környezeti információk a számviteli beszámolókban - megbízható és valós összkép biztosítása

Témavezető: Dr. Böcskei Elvira

A számvitel területén belül a kutatók keresik annak lehetőségét, hogy mily módon lehetne külön kimutatni azon tételeket, költségeket és ráfordításokat, amelyek a környezethez kapcsolódóan merülnek fel. Kutatási témánk több izgalmas kérdésre keresi a választ:

  • A környezeti számvitel mennyiben képes a pénzügyi számvitel jogi szabályozásának megfelelni?
  • Miért mutatkozik igény arra, hogy a környezeti számvitel is bekerüljön, megjelenjen a számviteli rendszerbe?

Milyen ösztönző tényezők szükségesek ahhoz, hogy a vállalkozások számára érték legyen fenntartható módon működni?

Fenntartható vállalkozások, zöld pénzügyek

Témavezető: Dr. Böcskei Elvira

A vállalatok esetében a fenntarthatóság egyre inkább előtérbe kerül, így a vállalati stratégiák közül a környezeti stratégiai szemléletet kell előtérbe helyezni, amely hatással lesz a vállalatok zöld mérőszámainak bevezetésére. A versenyképesség „zöld” hajtóerőinek meghatározása, annak számviteli és pénzügyi aspektusai számos kutatási lehetőséget kínál:

  • Versenyképesség és a körforgásos gazdaság tényezői.
  • Vállalkozások zöld beruházási hajlandósága, megtérülése.

Carbon accounting (karbon lábnyom tudatos csökkenését ösztönző társadalmi és gazdasági hatások).

Online kétoldalú platformok és alkalmazásaik a pénzügyekben

Témavezető: Dr. Somogyi Róbert

Az utóbbi évtizedben egyre elterjedtebbé váltak a digitális platformok a gazdaság egészében illetve a pénzügyi szektorban is. A platformok közvetítők, amelyek összekapcsolnak két jól elkülönülő csoportot (pl. vevőket és eladókat), kihasználva a csoportok közti pozitív externáliákat. A Visa például úgy nőtt a világ egyik legnagyobb pénzügyi szolgáltató cégévé, hogy a kártyabirtokosokat köti össze a kereskedőkkel. Sok közpolitikailag érdekes kérdést merül fel a platformok árazási struktúrájával kapcsolatban, arról, hogy mennyiben különböznek a hagyományos cégekrtől, a társadalmi jólétre való hatásukról, és hogy kell-e illetve hogyan érdemes szabályoznia őket a hatóságoknak.

Megtévesztő árazási gyakorlatok a pénzügyi szektorban

Témavezető: Dr. Somogyi Róbert

A megtévesztő árazási gyakorlatok nagyon elterjedtek a gazdaság egészében illetve a pénzügyi szektorban is. Ilyen például a pszichés nyomásgyakorlás, az extra költségek elrejtése csöpögtető árazással, illetve olyan bonyolult szerződések használata, ami megnehezíti a különböző ajánlatok közti összehasonlítást. A hitelkártya és egyéb banki szerződések például hírhedten összetettek. A versenyhivatalok és fogyasztóvédelmi ügynökségek a világon mindenhol egyre többet foglalkoznak az ilyen jellegű üzleti gyakorlatokkal. A játékelmélet illetve piacelmélet kiváló eszköztárat biztosít ezeknek a szabályozási kérdéseknek a vizsgálatára.

Bankszektor: ügyletek és prudencia

Témavezető: Dr. Vértesy László

A bankszektor átalakult az elmúlt két évtizedben, az ügyletek, szolgáltatások egyre komplexebbek, igazodnak a digitális követelményekhez, valamint szorosan összefonódnak a biztosítás- és a tőkepiaccal is. A mikro- és makroprudencia egyaránt érinti az ügyfeleket, a bankokat és a pénzügyi rendszer egészét. Ebben a kormányzat, a (bank)felügyelet is jelentős szerepet vállal hazai és nemzetközi szinten. A témakör tovább bővíthető a fogyasztóvédelem, az etikus bankolás, a mesterséges intelligencia és zöldpénzügyek irányába.

Biztosítás: termékek és szolvencia

Témavezető: Dr. Vértesy László

A biztosítási ágazat átalakult az utóbbi időben, egyre újabb élet-, mind a nem-életági termékek jelennek meg, rugalmasan alkalmazkodva a gazdasági és társadalmi kihívásaihoz: egyéni és magatartásalapú díjszabások, on-demand biztosítások; a bank- és tőkepiaci bevonásával. A mikro- és makroprudencia érinti az ügyfeleket, biztosítókat; de ebben a kormány és a felügyelet is fontos szerepet játszik nemzeti és uniós szinten is. A témakör tovább bővíthető a fogyasztóvédelem, a kockázatkezelés és az etikus biztosítás irányába.

Pénzügyi, gazdasági kormányzás

Témavezető: Dr. Vértesy László

A globalizált pénzügyi, gazdasági rendszer közelmúltbeli változásai számos kihívás elé állította a piaci szereplőket és a kormányzatokat. A kutatás több irányból közelíthető meg:

  1. egy adott állam, országcsoport vagy gazdasági szerveződés;
  2. egy intézmény (központi bank, adóhatóság, felügyelet, nemzetközi szervezetek) szektor (KKV, multik), vagy 
  3. egy részterület (fiskális vagy monetáris politika, pénzügyi szektor, globalizált gazdaság);
  4. új trendek (Bázel, Szolvencia, FinTech, fenntartható gazdasági fejlődés) alapján.

Kvantitatív elemzés a menedzsment és az üzleti tudományok területén

Igazságos képviseletet!

Témavezető: Dr. Kóczy Á. László

A mandátumok megyék vagy államok közötti kiosztását a mandátumkiosztási irodalom dolgozta fel. Különböző országokban eltérő elméleti és gyakorlati módszerek honosodtak meg. Hazánkban a D’Hondt módszerrel kerülnek a listás mandátumok szétosztásra, míg a választókörzetek kialakításában a törvény a Velencei Bizottság ajánlására hivatkozik. A módszerek analitikus, empirikus és szimulációs vizsgálata révén lehetséges jellemzőik vizsgálata, a gyakorlati szempontok jobb megértése, a megfelelő módszerek kiválasztása és javaslatok megfogalmazása.

Hatékonyságnövelés optimális forráselosztással

Témavezető: Dr. Kóczy Á. László

A szűkös erőforrások elosztása kritikus az összetett szervezetek hatékony működése szempontjából. Az irodalom tele van különféle megközelítésekkel, legyen szó aukciókról, körzet- és mandátumkiosztási módszerekről, vagy éppen kooperatív játékelméleti megoldásokról. Ezek a modellek, különösen a tulajdonságaik összevethetők a gyakorlati elosztási problémák jellemzőivel. Miután sikerült az elmélet és a gyakorlat összekapcsolása, az irodalomra támaszkodva könnyen fogalmazhatunk meg gyakorlati tanácsokat is.