BME-GTK Pénzügyek Tanszék
Doktori témák
Kutatási témák 2024/25 tanév
Pénzügyi piacok Közép- és Kelet-Európa fókusszal
A régióban a pénzügyi közvetítés struktúráját inkább a banki, mint a piaci alapú pénzügyi rendszer, a pénzügyi közvetítés és piaci kapitalizáció alacsony szintje, valamint a piaci alapú banki tevékenység hiánya jellemzi.
Kutatási témák:
– A GFC-t követő banki és / vagy tőkepiaci szabályozási és intézményi változások.
– A Covid-járvánnyal kapcsolatos szabályozási intézkedések kritikus értékelése.
– A pénzügyi közvetítés szerkezete és reálgazdasági hatásai.
– A külföldi tulajdon szerepe a bankokban és tőkepiaci vállalkozásokban, a külföldi tulajdonra vonatkozó kormányzati politika.
– Mik az akadályai az értékpapírosítás elterjedésének a KKE régióban?
– A kockázati tőke szerepének értékelése az innováció finanszírozásában.
– Az ESG befektetések növekvő részesedése és következményei.
– Digitalizáció és Fintech kihívások a bankszektorban.
Az IFRS beszámolóban rejlő sajátosságok controlling szemléletű vizsgálata – döntéstámogató vezetői számvitel előtérbe kerülése a pénzügyi számvitel szabályozásán keresztül
A Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok (IFRS) magyarországi változásaira vonatkozó törvényi szabályozás következtében kiemelt figyelem hárult azon vállalkozásokra, akik beszámolójukat az IFRS szerint állítják, vagy állíthatják össze. Az IFRS és a hazai számviteli beszámolók esetében a hasonlóság mellett, eltérésekkel (egyes szabályokban, értékelési
módszerekben) találkozunk.
A kutatási téma iránt érdeklődők az IFRS beszámolóban rejlő sajátosságokat vizsgálják, kiemelt hangsúlyt fektetve a döntéstámogató vezetői számvitel előtérbe kerülésére.
Környezeti információk a számviteli beszámolókban – megbízható és valós összkép biztosítása
A számvitel területén belül a kutatók keresik annak lehetőségét, hogy mily módon lehetne külön kimutatni azon tételeket, költségeket és ráfordításokat, amelyek a környezethez kapcsolódóan merülnek fel.
Kutatási témánk több izgalmas kérdésre keresi a választ:
– A környezeti számvitel mennyiben képes a pénzügyi számvitel jogi szabályozásának megfelelni?
– Miért mutatkozik igény arra, hogy a környezeti számvitel is bekerüljön, megjelenjen a számviteli rendszerbe?
– Milyen ösztönző tényezők szükségesek ahhoz, hogy a vállalkozások számára érték legyen fenntartható módon működni?
Fenntartható vállalkozások, zöld pénzügyek, zöld befektetések
A vállalatok életében a fenntarthatóság a jelenkor egyik meghatározó kérdésévé vált.A hárompilléres modellben a gazdasági szférát számos kutató adottnak tekinti.
A versenyképesség „zöld” hajtóerőinek meghatározása, annak számviteli és pénzügyi aspektusai számos kutatási lehetőséget kínál:
– Versenyképesség és a körforgásos gazdaság tényezői
– Vállalkozások zöld beruházási hajlandósága, megtérülése
– Hazai és nemzetközi zöld befektetési alapok vizsgálata
– Zöld kötvénykibocsátásban rejlő lehetőségek
– Carbon accounting (karbon lábnyom tudatos csökkenését ösztönző társadalmi és gazdasági hatások).
Monetáris politikai elméletek és a jegybank működési kerete
A közelmúlt válságai a monetáris politika hatókörének és eszköztárának folyamatos újraértelmezését teszik szükségessé. A témakiírás egyszerre foglalja magában:
– a monetáris politikai elméletek áttekintését,
– a monetáris szabályok elméleti megközelítéseinek ütköztetését és/vagy gyakorlati példákon keresztül történő vizsgálatát;
– a jegybankok eszköztárának történeti fejlődésének és jelenlegi gyakorlatának vizsgálatát;
– a jegybankok eltérő válságkezelési megoldásainak értékelését;
– a makroprudenciális mutatószámok alkalmazásának, az árfolyam-politika, a jegybank és a költségvetés, valamint az értékpapírpiac közötti kapcsolat vizsgálatát.
Online kétoldalú platformok és alkalmazásaik a pénzügyekben
Az utóbbi évtizedben egyre elterjedtebbé váltak a digitális platformok a gazdaság egészében, illetve a pénzügyi szektorban is. A platformok közvetítők, amelyek összekapcsolnak két jól elkülönülő csoportot (pl. vevőket és eladókat), kihasználva a csoportok közti pozitív externáliákat. A Visa például úgy nőtt a világ egyik legnagyobb pénzügyi szolgáltató cégévé, hogy a kártyabirtokosokat köti össze a kereskedőkkel. Sok közpolitikailag érdekes kérdés merül fel a platformok árazási struktúrájával kapcsolatban, arról, hogy mennyiben különböznek a hagyományos cégektől, a társadalmi jólétre való hatásukról, és hogy kell-e, illetve hogyan érdemes szabályoznia őket a hatóságoknak.
Megtévesztő árazási gyakorlatok a pénzügyi szektorban
A megtévesztő árazási gyakorlatok nagyon elterjedtek a gazdaság egészében, illetve a pénzügyi szektorban is. Ilyen például a pszichés nyomásgyakorlás, az extra költségek elrejtése csöpögtető árazással, illetve olyan bonyolult szerződések használata, ami megnehezíti a különböző ajánlatok közti összehasonlítást. A hitelkártya és egyéb banki szerződések például hírhedten összetettek. A versenyhivatalok és fogyasztóvédelmi ügynökségek a világon mindenhol egyre többet foglalkoznak az ilyen jellegű üzleti gyakorlatokkal. A játékelmélet illetve piacelmélet kiváló eszköztárat biztosít ezeknek a szabályozási kérdéseknek a vizsgálatára.