Aktualitások

2020.01.22 - 07:55

BME GTK Pénzügyek Tanszék
A Világgazdasági Fórum (WEF) 15. Globális Kockázatok riportja jól rávilágít szakmánk, a pénzügyek változtatásának a szükségességére.

A WEF riport készítéséhez a kockázatokat 750 nemzetközi szakértő és döntéshozó értékeli és rangsorolja. Mind a legvalószínű, mind a legnagyobb hatású kockázatokat a 2000-es évek végén még a „hagyományos” gazdasági kockázatok dominálták. Mára ez radikálisan bezöldült. A környezeti kockázatok (és az azzal összefüggő szociális, víz probléma) váltak a legmeghatározóbbá. A legvalószínűbb kockázatok közül pedig még az adatbiztonsággal és cyberbűnözéssel kapcsolatos kockázatok is jelentősebbé válták.

A fenti kihívásokra a pénzügyi szféra üzleti, működései és kockázatkezelési modelljeinek is egyre inkább választ kell adnia. A szektor felelőssége nagy, hiszen jelenleg az üzleti döntéseinek csak kis részénél vesz figyelembe egyéb szempontok (környezeti, társadalmi), ugyanakkor a finanszírozási döntések az egész reálszférára kihatnak. A szektor lassan mozdul, de vannak pozitív változásra utaló jelek (ESG, zöldkötvények, stb.)

A riport elérhető: http://www3.weforum.org/docs/WEF_Global_Risk_Report_2020.pdf
---------------------------------------------------------------
The 15th Global Risk Report of the World Economic Forum (WEF) highlights the need for our profession, finance to change.

The risks are evaluated and ranked by 750 international experts and decision-makers to produce the WEF report. 'Traditional' economic risks dominated the most probable and the most severe risks in the late 2000s. By today it has been radically changed to green. Environmental risks (and the associated social, water problem) have become the most significant. And among the most likely risks, even those related to data security and cybercrime have become more prominent as well.

Business, operational, and risk management models of the finance industry must increasingly respond to these challenges. The responsibility of the sector is high, as, at the moment, only a small part of business decisions take into account other aspects (environmental, social), while financing decisions affect the whole real sector. The sector is moving slowly, but there are signs of positive change (ESG, green bonds, etc.)

The report is available: http://www3.weforum.org/docs/WEF_Global_Risk_Report_2020.pdf
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.12.23 - 15:04

BME GTK Pénzügyek Tanszék
Kellemes ünnepeket és boldog új évet kívánunk!
----------------------------------------------------------------------------------------------
We wish you Happy Holidays and New Year!
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.12.20 - 09:07

BME GTK Pénzügyek Tanszék
Dr. Bethlendi András (Fenntarthatóság kérdése egy centralizáltabb önkormányzati modellben – Magyarország esete) és Dr. Somogyi Róbert (Deceptive products on platforms) kollégáink tegnap a Magyar Közgazdaságtudományi Egyesület XIII. éves konferenciáján adtak elő.

A konferencia porgramja: http://www.mktudegy.hu/wp-content/uploads/2019/12/MKE_konferencia_2019_program_final_v3.pdf
----------------------------------------------------------------------------------------------
Our colleagues, Dr. András Bethlendi (The question of sustainability in a more centralized municipal model – the case of Hungary) and Dr. Róbert Somogyi (Deceptive products on platforms) presented yesterday at the annual conference of The Hungarian Society of Economics.

The program of the conference (mostly in Hungarian): http://www.mktudegy.hu/wp-content/uploads/2019/12/MKE_konferencia_2019_program_final_v3.pdf
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.12.19 - 08:14

BME GTK Pénzügyek Tanszék
A pénzügyek egyik hüvelykujj-szabálya, a "fogyasztói" Karácsony szellemével ötvözve. 😀
----------------------------------------------------------------------------------------------
Finance rule of thumb & Consumer Christmas mashup. 😀
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.12.18 - 08:10

BME GTK Pénzügyek Tanszék
Vajon ki gondolta 2009 végén, hogy az amerikai tőzsde legjobb évtizede jön? Tettük fel a kérdést nemrég, és természetesen van, aki azt állítja, hogy így gondolta. Jani Ziedins, a Cracked Market blog szerzője szerint a tőzsde elmúlt száz éve elvesztett évtizedekről és nagy bullokról szól (ezt ábrázolta a csatolt ábrán.). Így 2009 után azért szerinte sejthető volt, hogy jöhet egy nagyobb korrekció felfelé. Ennek kapcsán a másik kijelentése az, hogy akár tovább folytatódhat a mostani bull is, hiszen az 1980-as évektől kezdődő fellendüléshez képest még nincs a csúcson a piac. Nos, – ahogy szoktuk mondani – meglátjuk…

Forrás: https://cracked.market/2019/12/the-bull-market-no-one-saw-coming/
----------------------------------------------------------------------------------------------
Who would have thought that the best decade of the American stock exchange was on its way at the end of 2009? We asked this not so long ago, and naturally, there is somebody who claims the deed. Jani Ziedins (author of the Cracked Market blog) thinks that the last hundred years of stock markets was about lost decades and great bull markets (he also made a helpful chart about it). Hence it was absolutely thinkable after 2009 that a substantial correction of the markets was underway. He has another statement regarding this: the current bull market might last longer than we think, because – compared to the bull started in the 1980s – the markets are not on the peak yet. Well, – as we used to say – let’s see…

Source: https://cracked.market/2019/12/the-bull-market-no-one-saw-coming/
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.12.17 - 12:20

BME GTK Pénzügyek Tanszék
Mi a legjobb befektetés? Kérdezik a tanszék munkatársaitól időnként. Természetesen nincs rá univerzálisan jó válasz. Egy szokásos válasz az, hogy attól függ, mekkora összeget, mennyi időre és – nagyon fontos – milyen kockázati étvággyal (mennyi kockázatot tolerálva) tervezünk befektetni. Mindenesetre sokszor halljuk, hogy aki nem szeret kockázatot vállalni és itthon szeretné befektetni a pénzét, annak jelenleg az úgynevezett „szuperállampapír”, más éven Magyar Állampapír Plusz, azaz MÁP+ a legjobb.

A MÁP+ 2019 júniusa óta tarol a hazai piacon, december óta már a postán is kapható fizikai formában is (nyilván a kevésbé szofisztikált lakossági réteget célozva). Bővebben itt lehet róla olvasni: https://www.allampapir.hu/allampapirok/MAPP A papír elképesztő sikerességéről a portfolio.hu írt tegnap: https://www.portfolio.hu/befektetes/20191216/szuperallampapir-megvan-a-3000-milliard-410413

Arról viszont, hogy ez a nagyszerű lakossági befektetés mennyire jó az államnak már megoszlanak a vélemények. A Nemzetközi Valutaalap (International Monetary Fund, IMF) országjelentése (8-11. oldal) szerint maximalizálni kellene a kibocsátandó mennyiséget, és a jegybanki alapkamathoz kellene igazítani a hozamot: https://www.imf.org/en/Publications/CR/Issues/2019/12/04/Hungary-Selected-Issues-48849

Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vitatja ezt, szerintük még az IMF módszertana is téves: https://www.vg.hu/gazdasag/gazdasagi-hirek/vitatja-az-imf-megallapitasait-az-akk-2-1918884/

Az Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői egyértelműen azon az állásponton vannak, hogy az államnak is megéri a dolog, erről bővebben: https://portfolio.hu/befektetes/20191205/…

Más véleményen van azonban Surányi György (a volt MNB elnököt, az olasz Intesa Sanpaolo és magyar leánybankja, a CIB egykori vezetőjét, egyetemi tanárt, talán senkinek nem kell bemutatni), szerinte az államnak biztosan nem előnyös a MÁP+: https://portfolio.hu/gazdasag/20191211/…

A vélemények egyfajta szintézisét hajtotta végre, egyben saját véleményt fogalmaz meg népszerű blogján Zsiday Viktor (az egyik legsikeresebb és legismertebb magyar alapkezelő, befektető). Szerinte „az állam ezzel a termékkel valójában nem egy klasszikus állampapírt bocsátott ki, hanem gyakorlatilag egy alternatív "bankbetétet" hozott létre”, emiatt lehet rendszerkockázata, ha nagyra nő. Részletesebben: http://www.zsiday.hu/blog/szuper%C3%A1llampap%C3%ADr

A fentiek közül bárki eldöntheti magának, melyik álláspont a meggyőzőbb, bár fontos hozzátenni: azt tényleg senki sem vitatja, hogy a lakosság számára (pláne a gyermekvállalás előtt állóknak, az ún „Babaváró” hitel/kölcsönből finanszírozva) kimagaslóan kedvező lehetőség a MÁP+.
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.12.16 - 13:09

BME GTK Pénzügyek Tanszék
Vajon melyik volt a legjobb évtized az amerikai részvénypiacon az elmúlt 60 évben, ha a kockázatot is figyelembe vesszük? Nem feltétlenül gondolnánk, de a mostani. A Bloomberg az ún. Sharpe ratio-val közelítette meg a kockázat-hozam viszonyát, tehát a kockázatmentesen elérhető hozam feletti többlethozam (azaz a kockázati prémium) és a hozamok szórásának hányadosát vette az elmúlt évtizedekre. Az eredmény az ábrán látható. Vajon ki gondolta volna ezt 2009 végén?

Forrás: https://www.bloomberg.com/news/articles/2019-12-15/the-bull-market-almost-no-one-saw-coming
----------------------------------------------------------------------------------------------
Which decade was the best for the American stocks in the last 60 years, if we take risk into account as well? Maybe we would not think of it, but the current one. Bloomberg measured the risk-return relationship with the so-called Sharpe ratio, so they looked at the returns above the risk-free rate (=risk premium) and divided it by the standard deviation of stock performance. The results are on the chart. Who would have thought that at the end of 2009?

Source: https://www.bloomberg.com/news/articles/2019-12-15/the-bull-market-almost-no-one-saw-coming
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.12.13 - 09:16

BME GTK Pénzügyek Tanszék
Lehet, hogy akadnak jobb állatok a növekvő és csökkenő piacok jellemzésére, mint a jó öreg bika és medve? 😀
----------------------------------------------------------------------------------------------
Are there maybe better animals for characterizing the markets going up and down than the good old bull and bear? 😀
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.12.12 - 08:21

BME GTK Pénzügyek Tanszék
Melyik a világ legnagyobb piaci kapitalizációjú (tőzsdei ár*kereskedett részvények száma) cége? Az Apple? Az Alphabet (más néven Google)? Esetleg a Microsoft vagy az Amazon? Netán a Facebook? Ezek valóban nem rossz tippek, de a válasz a Saudi Aramco, tehát Szaúd-Arábia állami olaj- és gázvállalata, a tegnapi (2019.12.11.) rijádi (Tadawul) tőzsdei bevezetés óta.

Az IPO (Initial Public Offering, egy vállalat forgalomba hozatala, első tőzsdei kibocsátása) összértéke 1 700 milliárd USD volt, amivel ugyanis hirtelen a toplista élére ugrott. Ezzel az Aramco annyira értékes cég lett, hogy a világ vezető tőzsdei indexeibe (pl. az MSCI Emerging Markets Index-be) biztosan be fog kerülni, tehát az indexkövető alapok és stratégiák miatt azokat is érinteni fogja, akik nem vettek belőle.

Az igazán érdekes viszont az, hogy a Saudi Aramco úgy lett a világ legértékesebb tőzsdei cége, hogy a közkézhányada (a tőzsdén levő részvények aránya) igen alacsony: mindösszesen 1,5%. Tehát annyira értékes, hogy a részvényei 1,5%-ának is nagyobb a piaci kapitalizációja, mint a fenti cégek 84-99%-ának. Erről szól a csatolt ábra, amit a Bloomberg kollégái készítettek. Ráadásul a valós közkézhányad még ennél is kisebb (kb. 1,3%), hiszen az 1,5%-ból 13,2%-ot szaúdi állami cégek jegyeztek le.

Csupán két olyan vállalatot találunk a Top1000 között, melynek ennél is alacsonyabb a közkézhányada: az egyik az Audi (0,36%), ami a Volkswagen tulajdonában van, a másik pedig az EnBW Energie Baden-Wuerttemberg AG (0,37%), aminek két nagy tartományi (állami) tulajdonosa van még.

Totális állami kontroll alatt van tehát a cég, a helyi tőzsde (ahol a kereskedés zajlik) is az államé, a politikai kockázat sem alacsony és a vállalatértékeléssel is voltak problémák (http://aswathdamodaran.blogspot.com/2019/11/a-coming-out-party-for-worlds-most.html és http://aswathdamodaran.blogspot.com/2019/11/regime-change-and-value-follow-up-post.html), mégis hajlandóak voltak érte a befektetők ennyit kifizetni, pestiesen szólva, ez „nem semmi”.

Forrás: https://bloomberg.com/news/articles/…
----------------------------------------------------------------------------------------------
Which company has the highest market capitalization (Market Price * # of Shares on the Stock Exchange) in the world? Apple? Alphabet (aka Google)? Maybe Microsoft or Amazon? Perhaps Facebook? These are all good guesses, but the answer is the Saudi Aramco, the Saudi Arabian state’s oil and gas company, since its Initial Public Offering (IPO) in Riyad (Tadawul) yesterday (11.12.2019).

The total value of the IPO was 1.7 Trillion USD. That means No. 1 position on the market cap toplist. And also: Aramco became so valuable that it will surely be part of the world’s leading stock market indices (e.g., MSCI Emerging Markets Index). Hence even those will be affected who did not buy it, thanks to the index-tracking funds and strategies.

The most curious fact is that Saudi Aramco’s free float ratio (the ratio of shares traded on the Stock Exchange) is very tiny, only 1.5%, and it is still the most valuable stock market firm. So the market cap of 1.5% of its shares is higher than the 84-99% of the companies mentioned above. The colleagues at Bloomberg made this helpful chart about that. In reality, the free float ratio is even lower because government entities bought 13.2% of the IPO.

We found only two companies in the Top1000, which have a lower free float ratio than the Aramco. One is Audi (0.36%), where the owner is Volkswagen, the other is EnBW Energie Baden-Wuerttemberg AG (0.37%) with two large state-entity owners.

Total control of the state, the stock exchange (where the stock is traded) also belongs to the regime, the political risk is not low, and there were some problems even with the corporate valuation (http://aswathdamodaran.blogspot.com/2019/11/a-coming-out-party-for-worlds-most.html and http://aswathdamodaran.blogspot.com/2019/11/regime-change-and-value-follow-up-post.html). Still, investors thought it worthy of buying: this is – as we used to say – “something.”

Source: https://bloomberg.com/news/articles/…
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.12.11 - 07:50

BME GTK Pénzügyek Tanszék
2013 óta a legjobb évet futotta a New York-i tőzsde, mégis távozik a pénz a befektetési alapokból és a tőzsdén kereskedett alapokból (ami az ún. exchange-traded fund, ETF magyarul). Ezt mutatja a The Wall Street Journal ábrája, amely az 1990-es évek eleje óta mutatja éves bontásban az alapokba be- és kiáramló pénzeket. A magyarázat? A félelem lehet attól, hogy már nincs sok tartalék a tőzsdében. Ugyanakkor az is egy ősi befektetői igazság, hogy ha egy piac a távozó pénzek mellett is emelkedni tud, akkor még nincs itt a medve ideje. Mint mindig, most is nehéz egyértelmű verdiktet mondani, 2020-ban meglátjuk!

Forrás: https://wsj.com/articles/…
----------------------------------------------------------------------------------------------
It was the best year for The New York Stock Exchange since 2013, but investors are still exiting the hedge funds and exchange-traded funds in droves. At least, the chart of The Wall Street Journal about the in- and outflows regarding funds since the 1990s, shows this phenomenon. A possible explanation? It might be the fear that the stock exchange’s fuel has already run out. But still, it is an ancient investors’ wisdom that if a market can go up when the money is leaving, then the time of the bear is not here yet. Like always, it is hard to say what will happen, let’s see it in 2020!

Source: https://wsj.com/articles/…
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.12.10 - 07:54

BME GTK Pénzügyek Tanszék
Melyek azok a devizák, amik hosszan és stabilan megverték az USA dollárt (USD) az elmúlt 15 évben? A The Economist két ilyet talált: talán meglepő módon a thai bát-ot (THB) és az izraeli sékelt (ILS). Ez a két deviza 1, 5, 10 és 15 éves időtávon is felülteljesítette az USD-t, ráadásul meglepően alacsony volatilitás mellett. Ugyan a svájci frank (CHF) is valószínűleg megtette volna ezt, de a 2015-ös felső limit-elengedés miatt 5 éves időtávon nem jött össze (a 2015-ös túlerősödést egy „visszagyengülés” követte). Nade milyen okokra vezethető vissza a siker? Hármat nevesít a The Economist:

1. Stabilan alacsony infláció (ez persze pénzügyek 1.0);
2. Termelékenység, illetve a GDP növekedés (ez pedig pénzügyek 1.1);
3. A legérdekesebb: ez a két ország ügyesen menedzseli a „felfelé” (az erősödés irányába ható) nyomást a devizaárfolyamon, nem engedi egy bizonyos szintnél jobban az erősödést adott idő alatt.

Az első kettő magyarázza a felülteljesítést, a harmadik érv pedig talán azt, miért tudott ez 1,5,10 és 15 éven át is kitartani, hiszen a devizaerősödés (és az azt követő esetleges gyengülés) nem tud olyan nagy kilengést produkálni, mint azt Svájcban tette 2015-16-ban például.

Forrás: https://economist.com/graphic-detail/2019/…
----------------------------------------------------------------------------------------------
Which are the currencies that succeeded in beating the USD long and steadily in the last 15 years? The Economist found two of these: maybe surprisingly the Thai baht (THB) and the Israeli shekel (ILS). These two currencies overperformed the USD in the last 1, 5, 10, and 15 years as well, and their volatility was also quite low. The Swiss franc (CHF) could probably have also done that, but abandoning its upwards peg in 2015 meant a huge surge and then a similar decline, so it ruined the results of the past 5 years. But what might be the factors of success? The Economist named three of them:

1. Steady low rate of inflation (of course, this is Finance 1.0);
2. Stable and good productivity, thus GDP growth (this is already Finance 1.1);
3. The most curious: the central banks of these two countries intervene in markets to manage upward pressure on their currencies, hence they cannot strengthen more than certain limits during a period.

The first two explain the overperformance, the third the consistency through 1,5,10, and 15 years, because there cannot be a large up and then downswing in a currency (like it was in case of the CHF in 2015-16) if the upwards movement is barred by the strict and continuous intervention of a central bank.

Source: https://economist.com/graphic-detail/2019/…
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.12.06 - 08:44

BME GTK Pénzügyek Tanszék
A Mikulás és a tőzsde? Na, ne már! Mi az hogy, nagyon is! Igaz, nem december 6-án, hiszen az angolszász kvázi-mitológiában a Mikulás (Santa Claus) Karácsonykor hozza az ajándékot. Így a róla elnevezett év végi fellendülés, az ún. „Santa Claus Rally” az idei év utolsó 5 és az újév első két kereskedési napjához köthető tradicionálisan (és a Stock Trader's Almanac szerint), tehát általában december 24-én (rövidített kereskedés nap New Yorkban) indul és január 3-a körül ér véget.

Ebben a periódusban 1950 óta átlagosan 1,3%-ot emelkedett az S&P500, az emelkedés valószínűsége pedig 75% volt, ami nagyszerű. A lehetséges okok? Tudományos magyarázatot egyelőre nem ismerünk, a következőket szokták felsorolni:

1. A befektetők a Január-hatásra (egy másik piaci anomália, januárban általában emelkednek a részvényárak) készülve ekkor vásárolnak be (de akkor mi húzza Januárban a piacot?);
2. A vakációk miatt kisebb a volumen, ezért könnyebb megmozgatni a piacot (bár ez lefelé is igaz lenne);
3. December elején szokták a befektető a veszteségeket realizálni (részvényeladással) adózási okok miatt, emiatt a piac alulértékeltebb;
4. A shortosok és a pesszimistább intézményi befektetők pihennek (ez azért kicsit egyoldalú magyarázatnak tűnik);
5. A Karácsony szelleme, az optimizmus hajtja a piacot (nem lehetetlen, viselkedési pénzügyes szemmel).

Természetesen nem minden évben következik be a hatás, 2014-ben és 2015-ben például Santa Bear volt. Az idei évre ugyan megoszlanak a vélemények, de a többség talán inkább várja a rallyt.

A Seeking Alpha elemezte meg egy kicsit a jelenséget 1951 és 2014 között (2015-ös bejegyzés). A leíró statisztika elég meggyőző, bár valódi magyarázatot ők sem szolgáltattak.

Részletesebben: https://seekingalpha.com/article/3765566-is-santa-claus-rally-real

A grafika forrása: https://www.visualcapitalist.com/believe-santa-claus-rally/
----------------------------------------------------------------------------------------------
Santa Clause and the Stock Exchange? Nooo! But, really, yes! Well, but not on the 6th of December, because in the Anglo-Saxon quasi-mythology Santa Claus brings the presents on Christmas. Hence the year-end rally, named after Santa (the so-called “Santa Claus Rally”) happens on the last 5 trading days of this year and the first 2 trading days of the New Year, at least regarding market wisdom (and the Stock Trader's Almanac). So it starts usually on December 24th (it is a shortened trading day in New York) and ends around January 3rd.

In this period the S&P500 grows 1.3% on average since 1950, and the probability of profit is 75%. The possible reasons? There is no proper scientific explanation yet, but they used to say the following:

1. Investors purchase stocks in anticipation of the January effect (another market anomaly: in January the market tends to go upwards) - but then what causes the bull in January?
2. The volume is lower due to holiday vacations, which makes it easier to move the market (but why only higher?);
3. Investors used to realize their losses at the beginning of December for tax reasons, thus the market slows down before Christmas;
4. Short sellers and the pessimistic institutional investors tend to take vacations around the holidays (this seems like a bit too simple reasoning);
5. The optimistic spirit of Christmas (it is not impossible from a behavioral finance point of view).

Naturally, the effect does not happen every year, for instance, in 2014 and 2015 there was a Santa Bear. This year the opinions divide heavily, but the majority of the market is still waiting for the Rally.

The Seeking Alpha analyzed the phenomenon a little bit between 1951 and 2014 (the post is from 2015). The descriptive statistics are impressive but do not provide a real explanation.

More details: https://seekingalpha.com/article/3765566-is-santa-claus-rally-real

Source of the graphics: https://www.visualcapitalist.com/believe-santa-claus-rally/
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.12.05 - 08:08

BME GTK Pénzügyek Tanszék
Kit preferálnak a pénzügyi piacok az Egyesült Királyságban a 2019. december 12-i választásokon? A józan paraszti ész szerint Boris Johnsont (Konzervatív Párt), Jeremy Corbyn (Munkáspárt) ugyanis túlságosan a baloldali számukra. Ha esetleg mérni is szeretnénk, akkor ennek a preferenciának egy jó proxymutatója a devizaárfolyam. A The Economist azt nézte meg a mellékelt ábrán, hogyan változott a font sterling (GBP) árfolyama a fogadóirodák odds-aiban implikált győzelmi valószínűségek függvényében idén novemberben (napi %-os változás).

Az vizsgálat igazolta a fenti állítást. Tehát például, amikor Johnson győzelmének valószínűsége 10%-kal megnőtt, akkor az angol font árfolyama 0,5%-kal emelkedett, ami a devizapiacokon nem jelentéktelen. Corbyn győzelmével kapcsolatban természetesen negatív a kapcsolat. Az elemzés meglepő eredmény hozott: egy egyszerű lineáris regresszióval a GBP változásának 40-50%-a magyarázható volt 2019 novemberében.

A fogadóirodák persze nem tökéletesek (2016-ban például sima bent maradást jósoltak a Brexit népszavazáson), inkább a piaci várakozásokat tükrözik. Ennyiben talán a derivatív piacokra hasonlítanak a legjobban. Egy újabb Johnson kormányzat esélye a pillanatnyi odds-ok alapján 70% egyébként. További érdekesség, hogy a piacok jelenleg jobban félnek egy Corbyn-kormánytól, mint egy No-Deal Brexit-től!

Forrás: https://www.economist.com/graphic-detail/2019/11/28/punting-on-the-pound
----------------------------------------------------------------------------------------------
Who is the preferred candidate by the financial markets at the UK General Elections on 12th December 2019? Commons sense says Boris Johnson (Conservative Party) since Jeremy Corbyn (Labour Party) is too much on the left for them. If we want to measure this phenomenon, the currency price can be a good proxy. The Economist checked, how the value of the pound sterling (GBP) answered to the changes of the winning probability of the candidates implied in the odds of the betting markets (daily, %) in this year’s November.

The inquiry supported the statement above. For instance, when the chance of Johnson’s triumph grew by 10%, the GBP’s rate rose by 0.5%, which is not irrelevant in the currency markets. The relation with Corbyn’s win is negative of course. The analysis brought up a surprising result: with a simple linear regression 40-50% of the variation in GBP was explainable in November 2019.

The betting companies are not perfect (e.g. they predicted an easy win for Remain in the Brexit referendum in 2016), they rather reflect the market sentiment. In that sense, they are mostly similar to the derivative markets. Anyways, the probability of a new Johnson government is 70% currently. Another striking fact is, that the markets worry more about a Corbyn government at the moment than about a NO-Deal Brexit!

Source: https://www.economist.com/graphic-detail/2019/11/28/punting-on-the-pound
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.12.04 - 07:55

BME GTK Pénzügyek Tanszék
Melyek a legnagyobb hibák amiket a befektetők elkövetnek? Erről beszélgetett Barry Ritholtz Morgan Housel-lel, a Collaborative Fund nevű amerikai kockázati tőkealap (Venture Capital Fund) egyik partnerével. Housel rendszeresen blogol is az alap oldalán, az alábbi linken olvashatók ő és társai írásai: https://www.collaborativefund.com/blog/

Housel – többek között – a következő hibákat említi:

1. A befektetések talán az egyetlen tevékenység az életben, amiben nem feltétlenül kifizetődő a nagyobb erőfeszítés, a befektetők többsége pedig ezt hiszi;
2. Annak a feltételezése, hogy csak egy jó válasz van minden kérdésre, például „ez a részvény olcsó vagy nem?” A valóság ennél jóval komplexebb és nincs olyan portfólió, ami mindenki számára optimális;
3. Néhány befektető csak a hosszú távú trendeket nézi a közeljövő előrejelzéséhez, azonban a valóságban a közelmúlt erről többet mond általában. Bár azt is hozzá kell tenni, hogy természetesen a régmúlt is sok mindenről árulkodhat, csak hosszabb távon.

Szó van még ezeken kívül például az úgynevezett „hindsight bias”-ról (amikor az ember utólag mindig előrejelezhetőbbnek tartja a már megtörtént eseményeket), a híres befektetők megtévesztő hosszútávú teljesítményéről, és a viselkedési pénzügyek által nyújtott (vagy nem nyújtott) megoldásokról is.

Részletesebben az interjúban: https://www.youtube.com/watch?v=A-IWaFVAHE8
----------------------------------------------------------------------------------------------
What are the biggest mistakes of investors? That was the topic of the conversation between Barry Ritholtz and Morgan Housel, partner of the Collaborative Funds (a Venture Capital Firm located in the USA). Housel writes blog posts frequently on the page of the company, his and his partners’ posts are available through this link: https://www.collaborativefund.com/blog/

Housel mentions – among others – the following mistakes:

1. Investments are maybe the only thing in life, where the application of more effort doesn't equate to better results, but the majority of investors believe in this;
2. The assumption that there is one right answer to most questions, e.g. “is this stock cheap or it isn’t?” The reality is much more complex than that and there no such things as an optimized portfolio for everybody;
3. Some investors are looking only at long term trends for predicting the near future, but in reality, recent trends are more instructive. Of course, the long past can also say a lot of things – but for the long run.

Apart from these, they also talk about the hindsight bias (people perceive events that have already occurred as having been more predictable than they were), the deceptive track records of some of the most famous investors and the solutions offered (or not) by behavioral finance.

More details in the interview: https://www.youtube.com/watch?v=A-IWaFVAHE8
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.12.03 - 15:45

BME GTK Pénzügyek Tanszék
A diverzifikációt nem lehet elég korán kezdeni. 😀
----------------------------------------------------------------------------------------------
We cannot start diversification too early. 😀
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.12.02 - 09:19

BME GTK Pénzügyek Tanszék
Babszámolóból értékteremtő? Hogyan változik meg a jövőben a pénzügyi menedzserek szerepe? A Chief Financial Officer-ek (CFO, magyarul talán pénzügyi/gazdasági vezérigazgató helyettes vagy igazgató) tradicionálisan a számok emberei voltak: pénzügy, számvitel, kontrolling, adózás, tervezés, elemzés, treasury, befektetői kapcsolatok stb. Úgy tűnik azonban, hogy a szerep napjainkban eltolódik a szoftabb területek felé. Egy felmérés szerint már az idejük 41%-át olyan nem tipikus pénzügyes tevékenységekkel töltik, mint a vállalati stratégia, változásmenedzsment, teljesítménymenedzsment és tőkeallokáció. A Raconteur infografikája ezt a felmérést dolgozta fel.

A McKinsey szerint is egyre nagyobb szerepet kapnak a CFO-k a vállalatok vezetésében. Három olyan területet is beazonosítottak, melyeken keresztül a CFO-k még inkább demonstrálni tudják vezető szerepüket, a klasszikus pénzügyes területeken kívül:

1. Változások kezdeményezése és vezetése;
2. A digitalizáció és automatizálás felé történő elmozdulás felkarolása;
3. Tehetségmenedzsment más területeken is.

Források:
https://www.raconteur.net/infographics/value-drivers
https://mckinsey.com/business-functions/strategy-and-corporate-finance/…
https://www.visualcapitalist.com/future-of-the-cfo/
----------------------------------------------------------------------------------------------
From Number Cruncher to Value Driver? How will the role of Chief Financial Officers (CFOs) change in the future? CFOs were traditionally the men of numbers: finance, accounting, controlling, taxation, planning, analysis, treasury, investor relations, etc. It seems though that their role is shifting towards softer areas nowadays. Regarding a survey, they spend 41% of their time with non-finance activities now like e.g. corporate strategy, organizational transformation, performance management, and capital allocation. The info-graphics of Raconteur sketched this topic up.

The McKinsey also says that the role of CFOs is growing. They located three ways by which they can demonstrate their expanded role:

1. Actively head up transformations;
2. Lead the charge towards digitization and automation;
3. Develop talent and capabilities across the organization.

Sources:
https://www.raconteur.net/infographics/value-drivers
https://mckinsey.com/business-functions/strategy-and-corporate-finance/…
https://www.visualcapitalist.com/future-of-the-cfo/
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.11.29 - 13:35

BME GTK Pénzügyek Tanszék
Póra András kollégánk ma a BME GTK nyílt napján adott elő potenciális hallgatóinknak.

Az előadás címe: A tulipánhagymától a Bitcoinig: Mániák és válságok a tőzsdén.
----------------------------------------------------------------------------------------------
Our colleague, András Póra presented for our prospective students at the Open Day of BME GTK today.

The title of the presentations was: From Tulip Bulbs to the Bitcoin: Manias and Crises on the Stock Exchange.
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.11.28 - 07:46

BME GTK Pénzügyek Tanszék
A hírességek vagy a vállalatvezetők keresnek jobban? Lionel Messi (FC Barcelona) vagy Bob Iger (Disney)? Mindegy is, mert mindkét kategória nagyon sokat visz haza, nem igaz? De mégis, vajon mennyire sok a sok?

A legjobban kereső CEO-k és celebritások fizetését helyezi kontextusba Meb Faber két ábrája. Faber az előbbiék éves keresményét a legjobb hedge fund managerekkel (így pl. az oldalunkon már említett Ray Dalio-val és Jim Simons-al) hasonlította össze. Akár azt is mondhatnánk: ezért éri meg pénzügyesnek lenni.

Az ábrák adatai 2016-osak, de azóta van egy lista a hedge fund managerek 2018-as bevételeiről is (rövid ismertetőkkel). Beszédes módon „The Rich List” néven fut: https://www.institutionalinvestor.com/article/b1f61584d2sl0q/The-Rich-List

Forrás: https://twitter.com/mebfaber/status/1199091047269187584
----------------------------------------------------------------------------------------------
Celebrities or Top Managers earn more? Lionel Messi (FC Barcelona) or Bob Iger (Disney)? It does not truly matter, because both categories bring home a lot of money, don’t they? But still, how much is really much?

Meb Faber’s two charts put that into perspective. He compared the total earnings of top celebrities and CEOs to the best hedge fund managers (Ray Dalio and Jim Simons were already mentioned on our page). We could also say: this is why it is worth being a finance guy.

The original data is from 2016, but now we have the 2018 top list of the hedge fund managers as well (with some explanations). It also says a lot that it goes by the name of “The Rich List”: https://www.institutionalinvestor.com/article/b1f61584d2sl0q/The-Rich-List

Source: https://twitter.com/mebfaber/status/1199091047269187584
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.11.27 - 07:44

BME GTK Pénzügyek Tanszék
Sokat adakoznak a leggazdagabbak? A szupergazdagok vagyonadója elleni egyik szokásos érv, hogy ők filantróp adakozásból úgyis önként pótolják a kieső adóbevételt. Gabriel Zucman arra volt kíváncsi, mennyi igazság van ebben az USA-ra nézve. Nos, ha Bill Gates és Warren Buffett rekordadakozását kiszűrjük, az amerikai Top20 vagyonának 0,32%-át adakozta 2018-ban, az átlagos amerikai állampolgár pedig 0,33%-ot. Zucman a Top400 USA állampolgárra is megnézte az adóterheket és az átlagos adakozást: ők 1,5% vagyonadót fizettek és 0,4%-ot adtak, ellentétben az átlagos állampolgár 5%-os vagyonadójával és 0,33%-os adakozásával. Hozzátéve azt is, hogy a filantróp pénzek célját az adakozó határozza meg, a vagyonadóra vonatkozó következtetések levonását a szerző az olvasókra bízza.

Forrás: https://twitter.com/gabriel_zucman/status/1198422794607845377
----------------------------------------------------------------------------------------------
Is the philanthropic giving of the super-rich high? A usual argument against the wealth-tax imposed on the super-rich that they have more than enough charitable giving. Gabriel Zucman was curious about the correctness of this statement regarding the US. Well, if we filter out the record giving of Bill Gates and Warren Buffet, the US Top20 gave away 0.32% of its wealth in 2018, while the average citizen gave 0.33%. Zucman also checked the Top400 US citizen’s wealth tax and charitable giving: they paid 1.5% wealth tax and gave away 0.4% on average compared to the average citizen’s 5% and 0.33%. Adding the fact the goal of philanthropic giving is defined by the donor, the author trusts the readers with drawing consequences regarding a higher wealth tax rate on the American super-rich.

Source:
https://twitter.com/gabriel_zucman/status/1198422794607845377
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.11.26 - 08:51

BME GTK Pénzügyek Tanszék
Átveszi-e a pénzügyeket a bankszektortól a Big Tech? Régóta hangoztatott gondolat, hogy a technológiai cégek majd benyomulnak a pénzügyi szektorba, ahol könnyedén győzni fognak. Egyelőre azonban mégis inkább egyfajta szimbiózisnak tűnik a dolog, és a Big Tech térnyerése sem akkora, mint gondoltuk volna pár éve, kivéve Ázsiában, ahol a szabályozás és a kiindulóhelyzet teljesen más volt. Az lehetséges okok?

1. A bankszektor egy erősen szabályozott (tőke és termékfejlesztés oldalról is) iparág, ezt nem vállalják a tech cégek egyelőre;
2. A bankok fizikai infrastruktúrája, szaktudása (fiókok és alkalmazottak) és a nyugati lakossági számlatulajdonosok konzervativizmusa (nehezen váltanak) komoly versenyelőny;
3. Az iparág profitabilitása a tech szektor alatt van, tehát, mint üzleti tevékenység sem éri meg feltétlen rövidtávon.

Miért nyomulnak mégis a GAFA (Google, Amazon, Facebook, Apple) cégek egyre jobban, főként a lakossági piacon? A The Economist múlt heti írása a következőkre gondolt:

1. Nincs feltétlenül konkrét cél, csak benne akarnak lenni az iparágban;
2. További értékesítési csatornákat szeretnének a termékeiknek;
3. De elsősorban az ügyféladatokra pályáznak, hogy a lokáció és böngészési preferencia adatok mellé az is meglegyen, mire költ az ügyfél: ennél monetizálhatóbb adat talán nincs is.

A fentieknek megfelelően a fizetési rendszerek után a következő Big Tech irány a pénzügyi tanácsadás lehet. Kérdés, hogy a bankszektor és a pénzügyi felügyelet mikor érzi nagyobb problémának a Big Tech cégek túlzott piaci erejét, a technikai és profitlehetőségek által nyújtotta előnyöknél.

Forrás: https://economist.com/finance-and-economics/2019/…
----------------------------------------------------------------------------------------------
Will the Big Tech take over the banking sector? It is thought for a long time now that the tech companies would go into the financial sector and win easily. Well, so far it is rather a symbiosis, and the market share of Big Tech is far from what we thought about it, except in Asia, where the regulations and the initial market circumstances were totally different. The possible reasons?

1. The banking sector is a heavily regulated industry (from the side of capital adequacy and product development as well), the tech companies do not want that at the moment;
2. The physical infrastructure and professional knowledge of banks (branches and staff) and the rigidity of the Western customers regarding current account switch are serious competitive advantages;
3. The profitability of the industry is below the tech sector’s, hence it is not really worth in the short run.

But then why are the GAFA (Google, Amazon, Facebook, Apple) companies moving into banking, especially into retail? Last week’s The Economist article explained some possible answers:

1. The tech giants may not yet know exactly what they want, they just want to have chips in the game;
2. They would like to have distribution channels for their products;
3. But mainly: they want customer data about spending. They already have the location and browsing preferences, thus the spending data would make this mix perfect.

Accordingly to these, the next business line for the Big Tech (after payment systems) could be financial advisory. The question is when the financial sector and the supervisory authorities will think larger the dangers of overpowering the Big Tech, than the technology and profit opportunities.

Source: https://economist.com/finance-and-economics/2019/…
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.11.25 - 09:33

BME GTK Pénzügyek Tanszék
Nemzetközi gazdálkodás szakos hallgatóinknak ajánljuk az alábbi, a demokráciák történeti fejlődéséről szóló anyagokat. A Visual Capitalist készítette nemrég az „Our World in Data” (https://ourworldindata.org/democracy) adatsoraiból ezeket a szép ábrákat, melyek alapvetően a demokráciák számának és arányának 1816 és 2015 közötti növekedését szemléltetik. Az adatbázis a demokráciák és autokráciák mellett számol „kolóniákkal” (eufemizmus a rossz kicsengésű gyarmat helyett), ami az önálló kormányzattal nem rendelkező területeket jelenti. Egy új kategória, az úgynevezett „anokrácia” is megjelenik: ez a hibrid, tehát demokratikus és autokratikus elemeket ötvöző államokat kategorizálja. Megkülönböztettek belőle nyitottat és zártat. A zárt anokráciákban (pl. Szingapúr) csak a meglévő elit küzdhet a politikai hatalomért, a nyitottakban (Oroszországot például ennek tekintik) kívülről is be lehet kerülni.

Látható, hogy az 1816-os 1%-kal szemben, napjainkban a világ népességének 56%-a demokráciában él, az autokráciákban élők (23%) négyötödét pedig a kínaiak teszik ki. A világ ennek kapcsán valamivel békésebb is lett, bár az elmúlt évek közel-keleti konfliktustömege azért belerondít ebbe a képbe (lásd https://ourworldindata.org/war-and-peace).

Egy korábbi vizualizáción (https://www.visualcapitalist.com/mapped-the-worlds-oldest-democracies/) a világ legöregebb demokráciáit rangsorolták. Érdekes módon nem az Egyesült Királyság, hanem az USA számít náluk az elsőnek, előbbit ugyanis csak 1885 óta vették demokráciának. Hogy miért? A definíció miatt. Három kritérium alapján ítéltek, demokrácia egy állam, ha:

1. a végrehajtó hatalmat közvetve vagy közvetlenük, de választják, és felelős a választóknak vagy a törvényhozásnak;
2. a törvényhozást szabad és tiszta (fair) választásokon szavazzák meg;
3. a felnőttkorú férfiak többsége rendelkezik szavazati joggal.

Ez utóbbi miatt került az USA az első helyre, a 19. század végéig ugyanis csak nagyon szűk választójoggal rendelkezett a népesség még az Egyesült Királyságban is. A felnőtt férfiak kétharmada csak az ún. Harmadik reformtörvény (1884) után kapta meg a választójogot, ami persze a teljes népességnek még mindig csak mintegy 18%-át tette ki. A szavazás pedig csak 1872-től volt titkos.

A másik érdekesség az, hogy a női szavazati joggal egyáltalán nem számoltak. Ez az USA demokráciájának kezdetét 1920-ra tenné, nem is beszélve Svájcról, ahol a hölgyek csak 1971 óta szavazhatnak szövetségi szinten (kanton-szinten néhol már 1959-től, de valahol csak 1991-től!).

Ha a legöregebb demokráciák listáját nézegetjük, láthatjuk, hogy nem a legrosszabb helyek a világon, igaz Kolumbia 24. helye akár némi kétkedésre is okot adhat.

A vizualizáció forrása: https://www.visualcapitalist.com/visualizing-200-years-of-systems-of-government/
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.11.22 - 08:52

BME GTK Pénzügyek Tanszék
Az ember, aki megfejtette a piacot. Ezzel a címmel jelentette meg november elején Gergory Zuckerman a Jim Simons-ról írott könyvét, amely rögtön a New York Times bestseller listáján találta magát. Nade ki ez az ember, és mit jelent a bombasztikus cím? A válasz: a modern idők egyik legsikeresebb befektetője. Simons (1938-) matematikusként kezdte, aztán egy sikeres egyetemi oktatói és hidegháborús kódtörői karrier után rájött, hogy a befektetések mégiscsak jobban fizetnek. 1982-ben hozta létre Renaissance Technologies LLC nevű alapkezelőjét, amely kvantitatív alapokon, matematikai-statisztikai módszerekkel próbálta megverni a piacot.

És hogy sikerrel járt-e? Ahogy szoktuk mondani: nem kicsit, nagyon. Jelenleg a második legnagyobb hedge fund a világon a kezelt vagyon alapján. Az alapkezelő legjobb alapja (amely azonban sajnos csak munkatársak számára érhető el), a The Medallion Fund 1988 és 2018 között éves szinten átlagosan 66%-os (!) hozamot termelt. Ezzel messze a legsikeresebb alap a befektetések modernkori történetében, legalábbis ilyen időtávon mindenképp. Simonsék ugyan igen vaskos díjat számolnak fel: 5% az alapkezelési díj és 44% a teljesítmény-alapú díj, de ezzel csökkentve sem megy le 39% alá a 30 év alatt elért átlagos éves hozam, ami elképesztő teljesítmény.

A fentiek kapcsán két problémát szoktak felhozni. Az egyik, hogy a The Medallion Fund egy kisméretű és zárt alapnak számít, tehát kérdéses, hogy egy nagy, széles körűen elérhető alappal is meg lehetett volna-e csinálni ezt a hozamot. A másik pedig az, hogy díjakkal csökkentett értéken egészen 2008-ig (tehát húsz éven át) az S&P500 verte volna az alapot, viszont kérdés, ki ülte volna ki ezt a húsz évet, ha nem lett volna alkalmazott vagy tulajdonos. Magyarán szólva a hozamok eloszlása korántsem egyenletes, a válság utáni tíz év dob rajta hatalmasat.

A könyv: https://www.amazon.com/Man-Who-Solved-Market-Revolution-ebook/dp/B07P1NNTSD/

Forrás: https://ofdollarsanddata.com/the-greatest-money-making-machine-of-all-time/
----------------------------------------------------------------------------------------------
“The Man Who Solved the Market”. This is the title of the book published about Jim Simons by Gregory Zuckerman at the beginning of November. And it is already on the Best Seller list of The New York Times. But who is this guy, and what does this bombastic title mean? The answer: one of the most successful investors of modern times. Simons (1938-) started his career as a mathematician, then after a successful period as a Cold War code-breaker and university lecturer he realized that the investments simply pay more. He created his fund management company, Renaissance Technologies LLC in 1982. The companies’ funds try to beat the market on a quantitative basis, by using mathematical-statistical methods.

And are they successful? Well, they really are. Currently, it is the second-largest hedge fund in the world based on Assets under Management. The flagship fund of the company (which is unfortunately available only for employees), The Medallion Fund produced a 66% average annual return from 1988 to 2018. This is the highest (by far, actually) average annual return in the modern history of investments, at least on a thirty years’ timespan. Even the net annual return of the fund, after the hefty management (5%) and performance (44%!) fees, does not go under 39% on average. This is an incredible performance indeed.

There are two problems regarding the facts above. Firstly, The Medallion Fund is relatively small and closed, hence arises the question: could this performance be repeated with a large and widely sold fund as well? And secondly, the fund did not beat the S&P500 until 2008 if we deduct the huge fees, so during these twenty years, how many of the investors would have stayed if they had not been employees or owners? To put it more simply: the distribution of the returns is not even, the explosion is in the last ten years, after the crisis.

The book: https://www.amazon.com/Man-Who-Solved-Market-Revolution-ebook/dp/B07P1NNTSD/

The source: https://ofdollarsanddata.com/the-greatest-money-making-machine-of-all-time/
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.11.21 - 07:55

BME GTK Pénzügyek Tanszék
A pénzügy szakos hallgatók sorsa sem mindig habostorta. 😀
----------------------------------------------------------------------------------------------
The life of finance students is not always sunshine and roses. 😀
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.11.20 - 17:48

BME GTK Pénzügyek Tanszék
Ha azt mondjuk, hogy a technikai indikátorok sikeressége az emberi pszichológián alapul, hogyan hatnak erre az algoritmus alapú rendszerek? John Roque, az egyik legjobbnak tartott technikai elemző beszélt erről Barry Ritholtz-nak az alábbi videóban. A beszélgetésből arra is választ kapunk, hogyan változott a technikai elemzés az elmúlt harminc évben, mit jelent manapság a fogalom, és hogyan adaptálta saját kereskedési stílusát a modern körülményekhez.

Az interjú: https://www.youtube.com/watch?v=C7wKFsiCtJg
----------------------------------------------------------------------------------------------
If the success of technical trading is based on human psychology, how is it affected by algorithmic-based trading? One of the best technical analysts, John Roque talked about this to Barry Ritholtz in the video below. We will also have answers to the questions: how did the technical analysis change in the last thirty years, what does the term mean nowadays and how did he adapt his trading style to the new landscape?

The Interview: https://www.youtube.com/watch?v=C7wKFsiCtJg
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.11.15 - 07:55

BME GTK Pénzügyek Tanszék
Tanszékünk kutatója, egyetemi adjunktusa, Dr. Somogyi Róbert ma a New York University Stern Business School-jában ad elő, a NET Institute Conference on Network Economics keretein belül.

Az előadás címe: Deceptive Products on Platforms

Kollégánk tanulmányának előzetes verziója itt érhető el: http://www.netinst.org/Somogyi_19-13.pdf

A konferencia honlapja: http://www.netinst.org/2019_Fall_conference.htm
----------------------------------------------------------------------------------------------
Researcher and Assistant Professor of our Department, Dr. Robert Somogyi presents his paper today at the NET Institute Conference on Network Economics at the Stern School of Business, New York University.

The title of the presentation: Deceptive Products on Platforms

The preliminary paper of our colleague is reachable here: http://www.netinst.org/Somogyi_19-13.pdf

The page of the Conference: http://www.netinst.org/2019_Fall_conference.htm
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.11.14 - 07:50

BME GTK Pénzügyek Tanszék
Ha már tegnap a számvitel világát érintettük, mára egy számviteles szóviccel készültünk. A mém fájdalmát csak egy számviteles érezheti át igazán.
----------------------------------------------
Yesterday we touched the world of accounting a little bit, therefore it is time for an accounting pun (pun intended). The real pain in the meme is understandable only for a person who deals in accounting.
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.11.11 - 07:47

BME GTK Pénzügyek Tanszék
2019. NOVEMBER 27. MSCI NYÍLT NAP!
Az Open Day alkalmával a hallgatók megnézhetik közelről az MSCI munkáját, találkozhatnak az MSCI szakértőivel a cég főbb tevékenységi köreiből (elemzés, adat, technológia, ügyfélkapcsolatok) és betekintést nyerhetnek abba, hogy különböző tanulmányi háttérrel milyen pozíciókat tölthetnek be a pénzügyi világban. A hallgatók a különböző csapatok napi feladatvégzésébe is belenézhetnek, többek között ESG illetve a Quant Finance Team hétköznapi munkáját is láthatják.

Ezen a linken lehet jelentkezni, vagy a csatolt poszter QR-kódjával: https://msci_open_day.eventbrite.com
----------------------------------------------------------------------------------------------
OPEN DAY EVENT AT MSCI, ON THE 27TH NOVEMBER!
In this event participants will have an exclusive opportunity to take an office tour, meet some representatives of main interest areas (analytics, data, technology, client coverage), and discuss career paths with them and with other colleagues. Students will also have the possibility to look into the daily work of a number of different teams dealing with interesting topics ranging from Quant Finance all the way to the role of Environmental, Social and Governance factors in the financial industry.

You can register at https://msci_open_day.eventbrite.com or using the QR code from the attached poster of the event.
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.11.07 - 08:22

BME GTK Pénzügyek Tanszék
Miért fontos az osztalék visszaforgatása? Nagyon egyszerűen azért, mert a teljes hozam jelentős részét az osztalék teszi ki egy tradicionális tőzsdén. Kiváló példa erre az 1929-es „fekete napok” utáni visszatérés. Az a befektető, amelyik soha nem forgatta vissza az osztalékot, 1954-ig várt befektetése értékének „visszatéréséig”, aki pedig mindent visszaforgatott, már 1944-ben visszanyerte a pénzét. 25 vagy 15 év pedig nagyon nem mindegy. Erről – illetve, hogy az infláció milyen szinten képes „megenni” a hozamunkat – készítette az alábbi plasztikus ábrát a The Wall Street Journal-nek Jason Zweig.

Forrás: https://www.wsj.com/articles/sometimes-the-stock-market-needs-knights-of-faith-11572620223
----------------------------------------------------------------------------------------------
Why are dividends important? Very simply: because they are a very large part of total returns, at least at a traditional stock exchange. An excellent example of this is the return to break-even after the “black days” of 1929. The investor who never reinvested her dividends had to wait until 1954 to get back the value of her original investment. On the other hand, if she plowed back everything, this break-even point came already in 1944. And there is a gigantic difference between 25 and 15 years in terms of investments as well. Jason Zweig made a very plastic chart about this (and about the “money-eating” effects of inflation) for The Wall Street Journal, you can find it attached.

Source: https://www.wsj.com/articles/sometimes-the-stock-market-needs-knights-of-faith-11572620223
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.11.05 - 08:17

BME GTK Pénzügyek Tanszék
Repocalypse! A piac ezt a nevet adta annak az eseménynek, ami 2019 szeptemberének közepén történt, amikor is a New York-i repó-piacon a kamatok rövid időre 10% fölé kerültek. A FED a „Nagy Recesszió” (ami a 2008-ban kirobbant gazdasági válságot jelenti, ellentétben a „Nagy gazdasági világválsággal", ami 1929-ben kezdődött) óta először volt kénytelen beavatkozni.

A repó, azaz Repurchase Agreement, magyarul visszavásárlási egyezmény jogilag egy kötvény (általában államkötvény) eladási és visszavásárlási megállapodás, aminek a futamideje az 1 napostól („overnight”, O/N) a 48 órásig szokott terjedni. Közgazdaságilag azonban nem más, mint egy értékpapír fedezetre adott rövid lejáratú, likviditási célú hitel, aminek a „kamata” az eladás és a visszavásárlás árfolyamkülönbözete. Ezt a pénzpiaci instrumentumot pénzügyi intézmények (főként bankok, de a többi szereplő is) használják a likviditásuk menedzselésére: ha kevés pénzük van aktuálisan, akkor kölcsönvesznek (és fedezetként állampapírt adnak), ha pedig túl sok, akkor fordítva. A jegybankok számára is kiváló eszköz a rövid távú kamatok „karbantartására”, ha erre szükség van.

Szeptember 17-én szükség volt erre, mert a rendszerből hirtelen eltűnt a „pénz”, emiatt ment fel a repókamat 10% fölé. Az oka? Három lehetséges magyarázat kering:

1. A FED mennyiségi enyhítésének (QE, Quantitative Easing) végével kevesebb hosszú lejáratú értékpapírt vesz meg, így „szívja vissza” a pénz a rendszerből (kínálati oldal);
2. A növekvő gazdaság miatt jelentősebb a pénzigény a piacon (keresleti oldal);
3. A bankok a válság után nagyobb likviditás-puffert kénytelenek tartani, hatalmas pénzeken ülnek biztonsági okokból (szabályozás hatása és reputációs kockázat).

A FED első körben úgy oldotta meg a fenti problémát, hogy minden nap 50-100 Mrd USD kölcsönt nyújt a rendszernek, azonban ez hosszú távú megoldásként eléggé aggályos (a jegybank a brókereknek ad hitelt?). A The Economist az alábbi írásában egy másik megoldást kínál: a FED vegye meg az intézmények éppen lejárat előtt álló államkötvényeit minden nap. Ez nagyon hasonlítana a QE-hez, de az a hosszú lejáratú papírokról szólt, ez pedig kvázi csak „felgyorsítaná” a lejáratokat, egyúttal pénzt pumpálna a rendszerbe hitelezési kockázat nélkül. Meglátjuk, működni fog-e az ötlet, az amúgy napi szinten 1 000-2 000 Mrd USD-s repópiacon.

Forrás: https://www.economist.com/leaders/2019/10/31/how-to-ensure-financial-firms-have-enough-cash
----------------------------------------------------------------------------------------------
Repocalypse! The markets named the events of Mid-September like this, after the New York overnight repo rates briefly spiked as high as 10%. The FED had to intervene for the first time since the Great Recession (which is the crisis started in 2008, not the Great Depression that started in 1929!).

The repo (Repurchase Agreement) – legally speaking – is basically a purchase and repurchase deal of bonds (usually government bonds) with a short term (from overnight, O/N to 48 hours) tenor. Economically speaking it is a collateralized short-term loan: the differences in the purchase and repurchase prices are the repo-“rates”. This instrument is used by financial institutions (mostly banks but all the other participants as well) to manage their liquidity. If they need cash, they borrow (the collateral is government bond), if they have an excessive amount of money: vice versa. They are also an excellent tool of central bank open market operations for managing the short-term interest rates – when required.

Well, on the 17th of September it was required because the cash rapidly disappeared from the system that caused the above-10% spike in the repo-rates. And the causes? There are three possible explanations:

1. As the FED tries to finish the quantitative easing (QE), it buys less long-term bonds, therefore the cash has been sucked out of the system (supply side);
2. The underlying demand for cash is rising, because of the growing economy (demand side);
3. After the crisis, the banks need to hold much larger liquidity puffers: they are sitting on huge piles of money for safety reasons (regulatory reasons and reputational risk).

The FED resolved the problem in the short run by lending 50-100 Bn USD to the market every day, but this cannot be the long-term solution (the central bank lends to broker-houses?). The Economist offers another solution in the article below: the FED should buy the shorter-dated Treasury bonds (just before maturity) off the banks every month. That would be similar to the QE, but while it was about the long-term papers, this solution would merely speed-up the maturities, pumping money into the system at the same time. We will see if this method will be used and work or not for the 1-2 Trillion USD (daily) market of repos.

Source: https://www.economist.com/leaders/2019/10/31/how-to-ensure-financial-firms-have-enough-cash
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.11.04 - 09:27

BME GTK Pénzügyek Tanszék
Nagy büszkeséggel számolunk be arról, hogy Dr. Vértesy László, tanszékünk egyetemi adjunktusa a csütörtöki nap folyamán (2019.10.31.) sikeresen habilitált!

Az elhangzott előadások a következők voltak:

Nyilvános tantárgyi: A szerződési szabadság pénzügyi fogyasztóvédelmi korlátozása a banki hitelezésben.

Tudományos: A makroprudencia szabályozási eszköztára.

Idegen nyelvű: The macro-prudential regulatory toolkit.
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.10.31 - 08:19

BME GTK Pénzügyek Tanszék
A „fekete napok” után egy klasszikus rajz, ami sok mindent elárul arról, miért nem lehet tőzsdét (sem) tisztán számsorokból és képletekből megérteni.
----------------------------------------------------------------------------------------------
After the “black days”, a classic cartoon that reveals something about the impossibility of understanding the stock exchange (and many other things) based only on numbers and formulas.
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.10.30 - 07:45

BME GTK Pénzügyek Tanszék
Az előzőkből úgy tűnik, hogy az október egy borzasztó hónap a tőzsde szempontjából: a legvolatilisebb hónap és a legnagyobb esések is ekkor történnek. Ez különösen igaz lehet akkor október 28-29-re, a „fekete napok” dátumaira. Vagy mégsem?

Ryan Detrick, az LPL Financial szenior piaci stratégája megnézte az S&P500 teljesítményét az év napjaira vetítve 1950 és 2018 között. Különösen érdekelte október 28, hiszen ez a születésnapja. És az eredmény? Október 28. az év legjobb napja 70 éves viszonylatban a New York-i tőzsdén +0,54%-os teljesítménnyel, és az október 29. sem egy vesztes nap: az átlagos hozam +0,31%. A második legjobb egyébként december 26. +0,50%-al, a karácsonyi szeretet ereje a tőzsdén is működhet? A viselkedési pénzügyesek dolgozhatnak kérdés megoldásán. Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy a legrosszabb nap is októberben van: 19-én (1987, Fekete Hétfő!) az átlagos hozam/veszteség -0,51%.

A kiindulópontunk állításait mindenesetre nem cáfolta Detrick táblázata. És persze ahogyan az ilyenkor lenni szokott, az egyik hozzászóló rögtön azt is felvetette, hogy átlag helyett mediánt kellett volna használni…

Az táblázat forrása: https://twitter.com/RyanDetrick/status/1188642332306006016
----------------------------------------------------------------------------------------------
Based on the previous posts it seems that October is a terrible month for the Stock Exchange. The volatility is the highest and the largest drops also happen in this month. This might be especially true for the 28-29th of October, the dates of the “black days”. But really?

Ryan Detrick, a senior market strategist at LPL Financial, examined the daily yield of the S&P500 between 1950 and 2018. He was particularly interested in October 28th, since it is his birthday. The result? The best day of the year in this period was October 28th with an excellent +0.54%. Not even October 29th is loser day: the average daily yield was +0.31%. The second best day of the year was December 26th (+0.50%), does the power of Christmas Love work on the Stock Exchange as well? Behavioral economics could research this question. Anyway, the worst day also belongs to October: on the 19th (1987, Black Monday!) the average daily yield/loss was -0.51%.

In any case, Detrick’s Table was not able to debunk our opening statements. And naturally, as it used to happen in these cases, one of the commenters immediately raised the concern that he should have used the median instead of the mean…

Source of the table: https://twitter.com/RyanDetrick/status/1188642332306006016
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.10.29 - 07:08

BME GTK Pénzügyek Tanszék
„Fekete” sorozatunk folytatása következik: a ma 90 éves a Fekete Kedd! A nagy esést, ám nem rekordforgalmú hétfőt követően 1929 október 29-én (kedden) tört ki az a pánik, mi már tényleg a „Nagy gazdasági világválság” kezdetének tekinthető. A Dow Jones Industrial Average 11,73%-ot esett (a harmadik legnagyobb %-os esés a történetében), és mindezt – a korhoz képest – brutális forgalommal: 16 410 030 darab részvény cserélt gazdát. Ezt a forgalmat a következő negyven évben nem haladták meg, a Dow Jones pedig csak 1954-ben ment 1929 szeptemberi csúcsa fölé. A két nap kombinált esése a valaha volt legnagyobb %-os esés a New York-i tőzsde történetében. A buborék kipukkant, és ez azt is jelentette, hogy a komplett értékpapír-szabályozást újra kellett írni az USA-ban: az 1933-34-ben hozott szabályok (pl. Securities Act, Securities Exchange Act) nagy része napjainkban is hatályban van.

A New York Times még a nagy esés és forgalom ellenére is próbált optimizmust sugározni, ahogyan az a képen látható címből kitűnik. Az The Economist pedig novemberben (1929) már elemezte az események okait: https://www.economist.com/finance-and-economics/1929/11/23/reactions-of-the-wall-street-slump
----------------------------------------------------------------------------------------------
We continue our “Black”-Series: today is the 90th Anniversary of the Black Tuesday! After the Monday that brought a large fall but without a record-volume, the real panic (which led to the Great Depression) broke out on the 29th of October 1929 (Tuesday). The Dow Jones Industrial Average declined by 11.73% (the third biggest in its history), but this was accompanied by a gigantic (at least in that era) volume as well: 16,410,030 shares were traded that day. The market volume was unable to exceed this in the next 40 years, and the Dow Jones went only above its 1929 September high in 1954. The combined drop of the two days is the highest fall (in %) ever in the history of the NYSE. The bubble burst, that led to the complete revamp of regulations on the U.S. securities industry as well: the rules of 1933-34 (e.g. the Securities Act, Securities Exchange Act) are mostly still in force today.

The New York Times tried to radiate some optimism in spite of the events, as you can see on its cover. Moreover, The Economist tried to analyze the crash already in November 1929: https://www.economist.com/finance-and-economics/1929/11/23/reactions-of-the-wall-street-slump
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.10.24 - 19:25

BME GTK Pénzügyek Tanszék
Megnyílt a jelentkezés a 2020 februárjával induló keresztféléves angol nyelvű Master in Finance képzésünkre!

https://www.bme.hu/finance-msc?language=en

https://www.gtk.bme.hu/en/study/master-programmes-in-english/master-in-finance/

A képzés a CFA és az FRM nemzetközi képesítések tananyagai alapján zajlik a kockázatkezelés és a pénzügyi elemzés specializáció keretein belül!

A határidő magyar állampolgárságú hallgatóknak 2019. november 15, a www.felvi.hu-n keresztül.

A magyar állampolgársággal nem rendelkező hallgatóknak a jelentkezési határidő 2019. december 1, a BME honlapján keresztül:

https://www.bme.hu/degree-programs-fee-paying-students?language=en
-----------------------------------------------------------------
We opened the application for our Master in Finance program starting in February 2020!

https://www.bme.hu/finance-msc?language=en

https://www.gtk.bme.hu/en/study/master-programmes-in-english/master-in-finance/

The program is based on the materials of the internationally recognized CFA and FRM certifications (Risk Management and Financial Analysis specializations)!

Hungarian citizens can submit their application through www.felvi.hu until 15 November 2019.

Foreign citizens can apply through the webpage of BME
until 1 December 2019.

https://www.bme.hu/degree-programs-fee-paying-students?language=en
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.10.24 - 07:41

BME GTK Pénzügyek Tanszék
Ma 90 éves a Fekete Csütörtök! 1929 október 24-én (csütörtökön) történt az a pánikszerű zűrzavar a Wall Street-en, ami nemcsak a tőzsde összeomlását, hanem a később „Nagy gazdasági világválságként” elnevezett jelenséget is előrevetítette. Jegyezzük meg azért, hogy a Fekete Csütörtök nincs benne a 10 legnagyobb Dow Jones Industrial Average beszakadás között a maga 2%-os esésével, ráadásul a piac addigra már 20%-ot esett, 1929. szeptember 3-i rekord-záróárfolyamához (381,2) képest. Bár a napon belüli esés 11%-os is volt, a vezető befektetési bankok (a Morgan Bank, a Chase National Bank és a National City Bank of New York – a mai Citibank elődje) hatalmas részvényvásárlásokkal (12,9 millió darabos forgalom volt aznap) próbálták meg a piaci bizalom visszaállítását. Megállították az esést, pénteken emelkedett is a tőzsde 1%-ot, úgy tűnt tehát, hogy sikeres volt a hadművelet…a folytatásról a következő napokban…

Ennek kapcsán egy nagyon érdekes BBC dokumentumfilm az 1929-es válságról: https://www.youtube.com/watch?v=qlSxPouPCIM
----------------------------------------------------------------------------------------------
Today is the 90th Anniversary of the Black Thursday! The panic and chaos on Wall Street which indicated not only the crash of the Stock Exchange but the phenomenon that later was named: “The Great Depression” happened on Thursday, 24th October 1929. We have to note though that the Black Thursday is not even in the Top10 of Dow Jones Industrial Average falls with its 2% setback. Moreover, the Stock Market had already fallen almost 20% since its record close of 381.2 on September 3, 1929. Although the intraday fall was 11%, the leading investment banks (Morgan Bank, Chase National Bank, and National City Bank of New York – which is Citibank today) bought stocks to restore confidence in the markets (there was a huge turnover: 12.9 million shares were traded that day). They stopped the crash of Thursday, the Dow Jones even closed higher on Friday (by 1%) and it seemed that the joint operation was successful…to be continued in the next days…

Regarding all this, a very interesting BBC documentary about the 1929 Stock Market Crash and the Great Depression: https://www.youtube.com/watch?v=qlSxPouPCIM
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.10.21 - 07:58

BME GTK Pénzügyek Tanszék
Mervyn King (nem, nem a dartsjátékos!) nagyon fontos szereplője volt a központi bankok világának, hiszen 2003 és 2013 között ő vezette a Bank of England-et, tehát a 2008-2009-es válságkezelést is ő vezényelte le. Túl azon, hogy az övé az egyik legizgalmasabb „life peer” titulus a Lordok Házában 2013 óta (Baron King of Lothbury, utóbbi a BoE-t érintő kis utcácska Londonban), mindig érdekes az is, amikor hosszú beszédet tart. Ez történt szombaton, az IMF éves közgyűlésén az ún. Per Jacobsson Lecture jegyében, ami az IMF-et 1956-63 között vezető svéd közgazdászról kapta a nevét. King egy igen sötét hangvételű beszédet mondott arról, hogy a világgazdaság és a pénzügyi rendszer alvajáró üzemmódban halad a válság felé. Ha pedig ez bekövetkezik, az a demokratikus piacgazdaság legitimációját is veszélybe sodorhatja. Hosszú beszéd és utána a szokásos panelbeszélgetés, de nagyon ajánljuk!

A beszéd: https://www.facebook.com/imf/videos/423181828578806/

A beszéd zanzája a The Guardian-ben: https://theguardian.com/business/2019/…

----------------------------------------------------------------------------------------------
Mervyn King (no, not the darts player!) was a very important player in the central banking world since he was the governor of the Bank of England between 2003 and 2013, thus the crisis management of 2008-2009 was his task as well. Apart from the fact that he has one of the most exciting “life peer” titles in the House of Lords (Baron King of Lothbury, the latter is a short street bordering the BoE in London) since 2013, it is always interesting when he holds a longer speech. This Saturday at the annual meeting of IMF, he held the Per Jacobsson Lecture, which is named after the Swedish economist who led the IMF between 1956 and 1963. King’s speech had a quite dark tone: its main theme was that the world economy and the financial system sleepwalk towards the crisis. And when that happens it could endanger the legitimacy of the democratic market system as well. The speech is very long and after it, there is the usual panel discussion as well, but it is really worth to watch!

The speech: https://www.facebook.com/imf/videos/423181828578806/

Some highlights of the speech in The Guardian: https://theguardian.com/business/2019/…
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.10.18 - 08:02

BME GTK Pénzügyek Tanszék
A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM GYAKORNOKOKAT KERES!

A „Munkaerőpiaci reform végrehajtásának gyorsítása a foglalkoztatási osztályok átalakításával” program beszámoló-készítésének és szakmai ellenőrzésének zökkenőmentes működése érdekében gyakornokokokat (legalább 2 fő) keres a Pénzügyminisztérium. Elsősorban jogi, közgazdasági, vagy egyéb gazdasági szakterületen tanulókat várnak. A program 2020 májusáig tart. A hallgatók a minisztérium központi e-mail címére, a hr@pm.gov.hu postafiókra küldött önéletrajzzal és hallgatói jogviszony igazolás csatolásával jelentkezhetnek.
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.10.17 - 07:55

BME GTK Pénzügyek Tanszék
Vajon megéri egy vesztésre álló polgárháborús kormányzatnak hitelezni? Válaszunk rá egyértelműen az lenne, hogy nem, azonban vannak esetek, amikor mégis megtörténik. 1913-ban Mexikó polgárháborús kormánya (vagy ellenkormánya, értelmezéstől függően) sikerrel vett fel 6 millió angol font hitelt a Paribas banktól (és egy kisebb amerikai banktól, a Speyerstől), kötvények formájában. Huerta tábornok 1914-ben csődöt jelentett a mexikói adósságokon. A Paribas pontosan tudta, hogy ez be fog következni, az országban jelenlévő megbízottai ugyanis nagyon pontos információkat szolgáltattak a helyzetről. Akkor miért jegyezték le mégis a Huerta rezsim kötvényeit?

Ennek a kérdésnek ment utána Leonardo Weller, a São Paulo School of Economics (EESP/FGV) kutatója, „Loans of the revolution: how Mexico borrowed as the state collapsed in 1912–13” című tanulmányában (Economic History Review, 72, 3, 2019, pp. 1028–1047, https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1111/ehr.12742).

A válasz némiképp sokkoló: a bank így tudta megakadályozni, hogy a Mexikóval szemben már amúgy is meglévő kitettségei elértéktelenedtek, illetve szűk egy év alatt meg is szabadult ezektől, összességében profittal (!) zárta az ügyletet. És hogy miért tudták ezt megcsinálni? A köztük és a piac többi tagja között fennálló komoly információs aszimmetria miatt. Ügynökeik pontosan ismerték a valós helyzetet, a piac azonban nem. Mexikóról a periódusban (1913 vége, lásd az ábrán) a The Times című folyóirat pozitív híreket közölt leginkább, emiatt a mexikói kötvényeket bátran vásárolták a befektetők. Kérdés, volt-e összejátszás a Paribas és a The Times között, erre nem tér ki a tanulmány, azonban tény: a hadművelet sikeresnek bizonyult. Nem volt ennyire szerencsés a Speyers, mely kénytelen volt veszteségként elkönyvelni a kötvényeket.

Forrás: https://ehsthelongrun.net/2019/10/…
----------------------------------------------------------------------------------------------
Is it worth to give loan to a losing civil war government? Our answer would be clearly no, but there are still cases when this happens. The Mexican government (or counter-government, based on the interpretation) managed to borrow £6 million via government bonds from the Paribas (and from a smaller US bank, the Speyers) in 1913, amidst the civil war. General Huerta defaulted on the Mexican debt in 1914. The Paribas knew almost sure that this would happen since its agents in the country provided very accurate information about the situation. But then why did they underwrite the bonds of the Huerta regime anyway?

Leonardo Weller, the researcher of the São Paulo School of Economics (EESP/FGV) investigated the question in his paper: „Loans of the revolution: how Mexico borrowed as the state collapsed in 1912–13” (Economic History Review, 72, 3, 2019, pp. 1028–1047, https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1111/ehr.12742).

The answer is shocking a bit: the bank wanted to prevent the collapse of its already existing exposures towards Mexico and at the same time it got rid of them within a year. Overall Paribas closed its “Mexican business” with profit (!). But why were they able to do that? Because of the huge information asymmetry between them and the other market participants. The agents of the bank knew the real circumstances in Mexico, but the market did not. The Times published rather positive news about the country in this period (late 1913, as you can see on the chart), therefore investors were steadily buying the bonds. It might be a question if there was a collusion between the Paribas and The Times, but the research paper did not track this down. The fact is: the operation was a success for the Paribas. Not so much for Speyers, who had to write down the bad bonds.

The source: https://ehsthelongrun.net/2019/10/…
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.10.16 - 07:50

BME GTK Pénzügyek Tanszék
Ha úgy gondoljuk, hogy a lehető legnagyobb luxust is megérdemeljük, már bankkártyában is van rá lehetőség. Az 1100 éve működő angol Királyi Pénzverde (The Royal Mint) ugyanis már 18 karátos aranyból is gyárt számunkra kártyát. Az ár mindösszesen 18 750 font, tehát csupán kb. 7 150 000 forintért már a miénk lehet ez a nagyszerű termék, melyre még aláírásunk is gravírozva kerül rá. A kártyához tartozó számla és a tranzakciók díjmentesek, tehát igazán megéri egy ilyenre beruházni.

Forrás: https://dailymail.co.uk/news/article-7560155/…
----------------------------------------------------------------------------------------------
If we think that we deserve the highest possible level of luxury, now we have to possibility to get that even with a bank card. The Royal Mint (which started its existence 1100 years ago) produces that card for us from 18-carat gold. And what about the price? This great product can be ours for a wee £18,750 (cc. 7 150 000 HUF). Our name and signature will be directly engraved into the precious metal. The account and transactions belonging to this card are totally free, so it seems that it is really worth to purchase this.

The source: https://dailymail.co.uk/news/article-7560155/…

Royal Mint unveils a solid gold 18-carat payment card
The debit cards will cost £18,750 and come with the customer's name and signature directly engraved into the precious metal. They have been developed by the UK Mint with a payments tech firm.
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.10.11 - 07:48

BME GTK Pénzügyek Tanszék
2019. szeptember 22-én, 90 éves korában elhunyt Justin Enoch Mamis. A stílszerűen 1929-ben született Mamis a Wall Street egyik nagy öregje, legendás technicista stratégája volt. Könyveit („When to Sell”, "How to Buy," "The Nature of Risk" stb.) és hírlevelét nagyon sokan olvasták, utóbbit 85 éves koráig írogatta. Mamis – többek között – arról is híres volt, hogy technikai alapon megjósolta az 1987-es Fekete Hétfőt.

Örökségéből az egyik mindenképpen túlélő elem a lenti ábra, amely a tőzsdei árfolyam és hangulat alakulására ad egyfajta „öröknaptárat”: megfigyelhetjük, hogyan halad a magabiztosságtól az elkeseredésig a befektetői hangulat. A „buy the dip” (=vedd meg a visszaesést) és a „Wall of Worry” (az aggodalom fala, amikor emelkedik ugyan a tőzsde, de van valami, amitől tartanak a befektetők, emiatt csak lassan, és gyakran korrekció is követi) kifejezések részben innét kerültek be a köztudatba.

Az utolsó Mamis hírlevél szintén híres, benne az élet és a piac értelméről is megemlékezett, az addigra már az Alzheimer-kórral is küzdő legenda. Ha valaki kíváncsi rá, ezen a linken keresztül elolvashatja:

https://ritholtz.com/2014/07/the-last-mamis-letter-stock-market-survival-the-meaning-of-life/
------------------------------------------------------------------------------------
Justin Enoch Mamis died at the age of 90 on 22nd September 2019. The legendary technical strategist Mamis (who – quite appropriately – was born in 1929) was one of the dinosaurs of the Wall Street. His books („When to Sell”, "How to Buy," "The Nature of Risk" etc.) and regular newsletters were widely read. He continued to write the „Mamis letters” until the age of 85. Mamis was also famous for the fact that he forecasted the Black Monday based on technical analysis in 1987.

One of the surviving elements of his legacy is the chart below that gives us a kind of “Perpetual Calendar” regarding the stock prices and market sentiment. We can observe the progress of investor sentiment from confidence to discouragement. The terms “buy the dip” and “wall of worry” (when the price is moving upwards but very cautiously because the investors are wary of something, and there is usually a correction afterward) were popularized by Mamis.

The last “Mamis letter” is also famous, because the legend (who was already battling the Alzheimer-disease that time) remembered us the meaning of the life and market as well. If anybody would like to read it, it is possible through this link:

https://ritholtz.com/2014/07/the-last-mamis-letter-stock-market-survival-the-meaning-of-life/
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.10.10 - 08:21

BME GTK Pénzügyek Tanszék
Aswath Damodaran, a New York University Stern Business School-jának pénzügy professzora, mellesleg a vállalatértékelés és a vállalati pénzügyek egyik legismertebb szakértője a világon, ritkán szólal meg a teljes piacot illetően, most viszont megtette az alábbi videóban:

https://www.youtube.com/watch?v=bzTZslYv1xc

Érdemes végignézni, mert nagyon jól rávilágít arra, mennyire nehéz megítélni azt, hogy egy ciklus tetején járunk-e már, vagy még messze nem.

A video átiratát és az ábrákat ezen a linken tekinthetjük meg, a blog melegen ajánlott mindenkinek, akit érdekelnek a vállalati pénzügyek, a vállalatértékelés vagy a befektetések:

http://aswathdamodaran.blogspot.com/2019/10/us-equities-resilient-force-or-case.html
------------------------------------------------------------------------------------
Aswath Damodaran, the Professor of Finance at the Stern School of Business at New York University (and one of the most famous experts of corporate finance and valuation in the world) only rarely makes comments on the whole market. But now he did just that in this video:

https://www.youtube.com/watch?v=bzTZslYv1xc

It is well worth to watch because he highlights the fact that it is very hard to evaluate where we are exactly in the business cycle (at the peak already or not yet).

The transcript of the video and the charts are on the link below. We kindly recommend the blog for the ones who are interested in the topics of corporate finance, valuation, and investments:

http://aswathdamodaran.blogspot.com/2019/10/us-equities-resilient-force-or-case.html
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.10.09 - 08:02

BME GTK Pénzügyek Tanszék
Amikor a Jóbarátok című sorozat Monicája kisbefektetőként a számára szimpatikus „ticker”-rel (a részvény tőzsdei szimbóluma, 1-4 betűs rövidítése) rendelkező részvényekbe fektetett (pl. a CHP-be, mert imádta a chips-et), sokan nevettek az ötleten, ami természetesen nem volt sikeres a sorozatban. De sikeres lehet-e a valóságban? Néha az élet mókásabb, mint a komédia, ugyanis a válasz: igen.

Egy 2009-es tanulmányban (https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S1062976907000865) már vizsgálták a kérdést, akkor azt találták a kutatók, hogy az értelmezhető tickerrel (pl. LUV, MOO, GEEK) rendelkező papírok (82 ilyet vizsgáltak) felülteljesítették a piacot 1984 és 2005 között (23,5% vs. 12%). Azóta megismételték (a még létező cégekkel az előző tanulmányból) és kibővítették a kutatást még 20 „clever-ticker” papírral, 2006-2018 között (https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S1062976919301395).

Az eredmény? Ugyanaz, a régi portfolió továbbra is túlteljesített, az új nemkülönben. A The Economist által készített ábrán láthatjuk a 2006-2018 közötti trendet, a – többek között a BABY, CASH, CAKE, FUN, ROCK és PZZA papírokból álló – „clever-ticker” portfolió szárnyalását. Monica tehát mégsem okoskodott rosszul! A viselkedési pénzügyek pedig tiszteleg a Jóbarátok előtt.

Az ábra forrása: https://economist.com/graphic-detail/2019/…

------------------------------------------------------------------------------------
When Monica (from the series “Friends”), as a small investor, invested only into stocks with sympathetic tickers (the symbol of the paper on the Stock Exchange: a one-to four-letter code that represents it), like into CHP because she liked chips, many of us laughed at the idea, which was naturally unsuccessful in the series. But can it be successful in reality? Sometimes life is funnier than comedies because the answer is yes.

The question was examined in a study from 2009 (https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S1062976907000865). The researchers found that stocks with “interpretable”, memorable tickers (they observed 82 of these, like LUV, MOO, GEEK) overperformed the market between 1984 and 2005 (23.5% vs 12%). The study was repeated this year with the same papers (at least those that still exist) and extended by 20 new “clever-ticker” stocks for the timeframe of 2006-2018 (https://www.sciencedirect.com/science/article/abs/pii/S1062976919301395).

The results? The same. The old and the news portfolio both overperformed. In the chart below made by The Economist, we can see this 2006-2018 trend: the soaring of the “clever-ticker” portfolio made with – among others – the BABY, CASH, CAKE, FUN, ROCK and PZZA stocks. Monica outsmarted the market in the end! And Behavioral Finance salutes to the series Friends.

The source of the chart: https://economist.com/graphic-detail/2019/…
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.10.08 - 07:48

BME GTK Pénzügyek Tanszék
Miért tartanak a központi bankok devizatartalékokat? A szakirodalom általában 5 fő okot sorol fel, ezek:

1. A hazai deviza árfolyamstabilitása érdekében;
2. Hogy legyen likviditás válság esetén;
3. Hogy a nemzetközi befektetők bizalma fennmaradjon;
4. A nemzetközi kötelezettségek teljesítése végett;
5. Kockázatcsökkentési célból (a jegybanki portfóliók diverzifikálása).

Az elmúlt 10 évben folyamatosan azt olvashattuk, hogy a kínai jüan (a kínai deviza neve hivatalosan renminbi, aminek elsődleges egysége a yüan, de mindkét nevet használja a piac) át fogja venni az USD szerepét, mint világpénz (így mint top tartalékdeviza is). Ez azonban még olyannyira nem történt meg, hogy – ahogyan a lenti ábrán látható – jelenleg még a kanadai dollár szintjén mozog a részesedése tartalékdevizaként.

Külön érdekesség, hogy a kínaiak „Mao papának” is hívják a jüant, mivel mindegyik bankjegyen Mao Ce-tung látható.

Az ábra forrása: https://howmuch.net/articles/worlds-top-reserve-currencies-2019

-----------------------------------------------------------------------------------
Why do central banks hold reserve currencies? The literature usually lists the following major reasons:

1. To keep a stable domestic currency exchange rate;
2. To provide liquidity in the case of a crisis;
3. To keep the confidence of foreign investors;
4. To pay for international obligations;
5. To reduce risk (diversify central bank portfolios).

In the last decade, we could read that the Chinese yuan (the official name of the Chinese currency is renminbi, yuan refers to its primary unit, but the market uses both terms) will take over the USD as world money (hence as top reserve currency too). Well, this did not happen yet: as you can see on the infographics below, the yuan/renminbi’s share is at the level of Canadian Dollar at the moment.

Fun fact: the Chinese call the yuan “Grandpa Mao” as well, because Mao Zedong’s face is on each banknote.

The source of the chart: https://howmuch.net/articles/worlds-top-reserve-currencies-2019
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.10.07 - 07:55

BME GTK Pénzügyek Tanszék
2018-ban először az Amazon és az Apple tőzsdei értéke lépte át az 1000 milliárdos (angolul trillion, magyarul, igencsak megtévesztő módon billió) piaci kapitalizációt. De mennyit is ér pontosan egy billió dollár? Ez túl nagy szám ahhoz, hogy egy hétköznapi ember csak úgy elképzeljen valamit mellé. Az Information is Beautiful viszont készített egy nagyszerű treemap vizualizációt számunkra, hogy megkönnyítse a dolgunk.

https://informationisbeautiful.net/visualizations/trillions-what-is-a-trillion-dollars/
-----------------------------------------------------------------------------------------
In 2018, the Amazon and Apple were the first companies on the stock exchange that went above 1 Trillion USD in terms of Market Capitalization. But what is 1 Trillion USD worth exactly? This is a way too large a number for an average person to simply imagine something. However, we are in luck: the Information is Beautiful made a great visualization to make our task easier.

https://informationisbeautiful.net/visualizations/trillions-what-is-a-trillion-dollars/
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.10.04 - 07:09

BME GTK Pénzügyek Tanszék
Vajon mit lehet tenni az októberi „fekete napok” ellen? Sok stratégia létezik, lehet például egyszerűen csak „shortolni” a piacot, ez azonban elég kockázatos általában. A tegnapi Wells Fargo jelentés a „long-short equity” stratégiát ajánlotta a ciklus végére, ekkor a – modellünk szerint – alulárazott cégek részvényeit megvesszük, a túlárazottakat pedig rövidre eladjuk (azaz shortoljuk). Ennek egy népszerű verziója a „pair trade”, amikor szektorokon belül tesszük ugyanezt (pl. Microsoft long, Amazon short).

Azonban van egy ősi stratégia, ami egészen biztosan veri a „long-short”-ot is a válságban, különösen a posztszovjet térségben…
------------------------------------------------------------------------------------------
What can be done against the “black days of October”? There are many strategies. For instance, we can simply short the market, but that is not without serious risks. Yesterday’s Wells Fargo report recommended the “long-short equity” strategy near the end of the market cycle. In this case, we buy the equities of undervalued companies regarding our valuation model and short the overvalued ones at the same time. A popular version of this strategy is the so-called “pair trade” when we do this within the same sector (e.g. Microsoft long and Amazon short).

But still, there is an ancient strategy that beats surely the long-short in a crisis, especially in the post-Soviet region…
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.10.03 - 07:52

BME GTK Pénzügyek Tanszék
Mi a közös a fekete hétfőben, keddben és csütörtökben? Nos az, hogy mindegyik októberben történt. A befektetők mindig tartanak egy kicsit ettől a hónaptól, a szlengben szokták néha „Rocktober”-nek is hívni. De tényleg az október a legkockázatosabb, legvolatilisebb hónap?

A Wells Fargo befektetéselemző csapata egy nagyon szép ábrát készített erről legutóbbi Befektetési Stratégia Jelentésükben. A válasz: igen. 1928 és 2019 között az S&P500 részvényindex napi hozamainak átlagos évesített volatilitása (tehát, befektetői nyelven szólva a kockázata) 19% volt, szemben az októberi hónapok 25%-ával, ami természetesen a legmagasabb. A szeptember (21%) és a november (20%) is átlag feletti, szóval a tőzsde valamiért a napfényes nyár és a sötét, szeles és esős ősz közötti kontrasztra reagál a legérzékenyebben, bár ezzel már áttévedtünk a viselkedési pénzügyek területére.

A Wells Fargo elemzését önmagában is ajánljuk mindenkinek, még legalább két érdekes ábrát tartalmaz (bizonyos eurozónás államok „fiskális tere” és az USA kőolaj-kereskedelmi egyenlege):

https://www.wellsfargo.com/investment-institute/investment-strategy-report/
------------------------------------------------------------------------------------------
What is common in the Black Monday, Tuesday and Thursday? Well, all of these were in October. Investors are always a little bit afraid of this month, the slang sometimes even calls it “Rocktober”. But is October the riskiest, most volatile month in reality?

The investment strategy analysts of Wells Fargo have created a very nice chart on this issue for their latest Investment Strategy Report. The answer: yes. The average annualized standard deviation of daily returns (also known as risk, in the investments) of the S&P 500 Index between 1928 and 2019 was 19%, in contrast with the 25% of Octobers, which is naturally the highest. Septembers (21%) and Novembers (20%) are also above average. The Stock Exchange reacts somehow in the most sensible way to the contrast between the sunny summer and the dark, windy and rainy autumn. But this is already in the field of behavioral finance.

We recommend the analysis of Wells Fargo per se, there are at least two other interesting charts in it (the “fiscal space” of certain Eurozone states and the U.S. petroleum trade balance):

https://www.wellsfargo.com/investment-institute/investment-strategy-report/
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.10.01 - 07:58

BME GTK Pénzügyek Tanszék
A részvények hosszú távon mindig felülteljesítik a kötvényeket. Vagy mégsem? Edward McQuarrie szerint nem. A kaliforniai Santa Clara University Leavey School of Business-ének professor emeritusa 1793-tól vizsgálta meg az USA kötvény és részvénypiacainak hozamait, és arra jutott, hogy egy negyven éves időtávot leszámítva, a hosszú távú teljes hozamok hasonlóak. Ez a negyven év azonban 1943 és 1982 között volt, ami a modern kutatásokat döntően befolyásolta: innét ered a fenti, már-már dogmatikusnak tekinthető állítás. Az 1982-től napjainkig terjedő időszakban pedig egyenesen a kötvények teljesítenek kissé jobban. Ha az előzőek állnak, teljesen más alapon kell a jövőben a részvények és kötvények közötti hosszútávú befektetési döntést meghozniuk a befektetőknek.

https://marketwatch.com/story/…

Aki kíváncsi a professor emeritus kutatásaira a témában, ezen a linken találja meg:

https://papers.ssrn.com/sol3/cf_dev/AbsByAuth.cfm?per_id=340720
----------------------------------------------------------------------------------------------
Stocks tend to outperform bonds in the long run. Or do they? Regarding Edward McQuarrie, they really do not. The professor emeritus (of the Leavey School of Business at Santa Clara University in California) has examined U.S. stock- and bond-market returns from 1793. The shocking result: except for 40 years, stocks and bonds have produced essentially equal total long-term returns. Nevertheless, these 40 years were the ones between 1943 and 1982, and that period has influenced hugely the research. This is the origin of the almost dogmatic statement above. Moreover, bonds have outperformed stocks since 1982. If all of these are correct, then investors and asset managers have to make their long term investment choices between stocks and bonds on a totally different basis.

https://marketwatch.com/story/…

The researches of the professor emeritus on the topic can be found on this link:

https://papers.ssrn.com/sol3/cf_dev/AbsByAuth.cfm?per_id=340720
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.09.28 - 08:01

BME GTK Pénzügyek Tanszék
2019. szeptember 26-27-én a Pénzügyek Tanszék különítménye a Soproni Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kara által rendezett XIII. Soproni Pénzügyi Napokon vett részt, az alábbi előadásokkal:

Dr. Bethlendi András – Szőcs Árpád: Európai EdTEch startupok térhódítása – változtatnak-e az oktatás hagyományos keretein az Edtech startupok?

Póra András: Szuverénadósságok restrukturálása a 20. század második felében, különös tekintettel a rendszerváltozáskori magyar és lengyel külső adósságra

Dr. Solt Eszter Éva: A háztartási megtakarítások aktivizálásának lehetőségei és helye Magyarország versenyképességi reformprogramjában

Dr. Vértesy László: Önkormányzati adósságkezelés az Európai Unióban
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.09.25 - 13:21

BME GTK Pénzügyek Tanszék
Sokan azt gondolják, hogy „bárki lehet tőzsdés”. Természetesen van ebben igazság, a kaszinó üzemmódban belevágó befektetőket azonban nagyon jól írja le az alábbi mém.
------------------------------------------------------------------------
A lot of people think that „anybody can play on the stock exchange”. They have some truth of course, but this meme is still a good description of the investors, who do it like in the casino.
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.09.21 - 14:09

BME GTK Pénzügyek Tanszék
GYAKORNOKI LEHETŐSÉG!

Az eNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. pénzügyi és tőkebefektetési csapata gyakornokokat keres.
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.09.18 - 08:00

BME GTK Pénzügyek Tanszék
Vajon mibe érdemes jobban fektetni: vörösborba vagy részvényekbe? A válasz nem egyértelmű, legalábbis a WineBid (a legnagyobb online bor-aukciósház) adatai és a The Economist ábrája alapján, ami 2003 és 2018 vége között mutatja normalizálva az áremelkedést. Az ábra szerint a burgundi vörösek (főként a pinot noir) hozamai magasan verték az S&P500 indexet, majdnem 500%-os áremelkedést produkálva az S&P500 300% alattijához képest a periódusban. Persze nem minden borvidék volt ennyire szerencsés. Bordeaux (főként a cabernet sauvignon), csak 200% körül emelkedett, a többi borvidék ez alatt maradt. Összességében – és ezzel vélhetően minden borszerető egyetért – mégiscsak inkább meginni érdemes a jó vörösbort, mintsem befektetési céllal tárolni.

A kép forrása és az eredeti írás:

https://economist.com/graphic-detail/2019/…
----------------------------------------------------------------------------------------------
Which one is the better investment: red wine or stocks? The answer is not obvious, at least regarding the data of WineBid (the largest online wine auctioneer) and the diagram of The Economist. The chart shows us the dynamics of prices between 2003 and 2018. During this period the burgundy reds (especially the pinot noir) had beaten the S&P500 by far: the average prices had risen by almost 500% in comparison with the less than 300% of the S&P500. Of course, not every wine region had such luck. Bordeaux (mainly the cabernet sauvignon) had only climbed by 200%, and the other wine regions were even below that. All in all – and presumably all the wine lovers can agree on this – it is still better to drink a good red wine than reserving it in order to make a profit.

The source of the chart and the original article:

https://economist.com/graphic-detail/2019/…
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.09.13 - 15:40

BME GTK Pénzügyek Tanszék
Az Európai Központi Bank (EKB) tegnap (csütörtök) jelentette be újabb lazító csomagját: 10 bázisponttal csökkentette irányadó rátáját (-0,4%-ról -0,5%-ra, ami minden idők legalacsonyabb rátája), illetve havi 20 Mrd EUR összegben újabb kötvényvásárlási programot is hirdet. A csomagot komoly viták övezték, főleg a németek részéről, akiket – a nemsokára leköszönő – Mario Draghi ECB elnök fiskális lazításra is akar ösztönözni.

Az újabb kamatvágás egyrészt a bankok zsebéből vesz ki milliárdokat, másrészt természetesen a betétesektől von el pénzt. A bankok eddig a becslések szerint összesen 23 Mrd EUR-t fizettek 2014 (azaz a negatív alapkamat kezdete) óta, jelenleg pedig évi 7 Mrd EUR körül jár a költség.

https://forbes.com/sites/naeemaslam/…

Ennek megfelelően a német bulvárlap Bild egy szigorú fotómontázzsal jellemezte a tegnapi döntést, Draghila grófnak gúnyolva Draghit: „Így szívja Draghila gróf üresre a számláinkat. Hivatali ideje alatt milliárdokat veszítettünk.”
----------------------------------------------------------------------------------------------
The European Central Bank introduced a new Quantitative Easing package yesterday: a 10 bps base rate cut (from -0.4% to -0.5%, which is the lowest rate ever), moreover a renewed asset purchase program at a monthly pace of 20 Bn EUR billion were announced. The package was heavily debated, especially from German side – the soon to be ex-ECB president Mario Draghi wanted to encourage a German fiscal stimulus as well.

The additional interest rate cut siphons billions from banks and naturally from savers too. Some estimations say that the banks paid 23 Bn EUR since 2014 (the introduction of negative interest rates), and the current cost stands at nearly 7 Bn EUR a year.

https://forbes.com/sites/naeemaslam/…

The German tabloid Bild characterized yesterday’s decision accordingly by a harsh photo montage. Draghi was mocked as Count Draghila: “Count Draghila sucks our bank accounts empty this way. During his tenure, we have lost billions.”
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.09.12 - 17:28

BME GTK Pénzügyek Tanszék
2019. szeptember 25-én kerül sor a második GARP Budapest Risk meeting-re, ami a kamatkockázatok aktuális kérdéseiről fog szólni. A szakértők a jegybank és a kereskedelmi bankok nézőpontjából fogják megvizsgálni azokat a klímaváltozással és a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdéseket, amik új kockázati típusok létrehozását idézik elő, illetve arról fognak beszélni, hogyan fogja ez érinteni a kockázatkezelési rendszereket. Az esemény ingyenes!
----------------------------------------------------------------------------------------------
On September 25th, 2019 there will be the second GARP Budapest Risk meeting to discuss the latest interest rate risk related topics. From the perspective of both central and commercial banks, the experts will examine climate change and sustainability issues that are raising a ‘new’ type of risk and explore how they will influence the risk framework. The event is free!

https://www.garp.org/#!/events/managing-risk/a2h1W000009OJ70QAG
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.09.11 - 16:36

BME GTK Pénzügyek Tanszék
Egy nagyon érdekes vizualizáció tavalyról: Philip Huber és egyik nyári gyakorlaton lévő kollégája (aki nyilván a munka javát végezte) megszerkesztette a befektetések periódusos rendszerét (hasonlóan a kémiaihoz). Az eredmény? Egy gyönyörű, mégis logikus, rendszerezett ábra, amely méltó minden befektetési szakember falára.
---------
A very interesting visualization from last year: Philip Huber and one of his summer interns (the intern did the bulk of the work, that’s for sure) put together a periodic table (similarly to the one in chemistry) for the investments’ universe. The result? A beautiful, still logical, systematic chart which is worthy of any investment professional’s wall.

https://bpsandpieces.com/2018/11/19/the-periodic-table-of-investments/
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.09.10 - 16:09

BME GTK Pénzügyek Tanszék
A globális kötvénypiac a csúcson van napjainkban. Legalábbis erről árulkodnak a nagyon alacsony, sok esetben negatív hozamok, hiszen a kötvényárazás alapvető összefüggése a kötvényhozam és árfolyam közötti fordított arányosság. De világtörténelmi viszonylatban mit jelenthet ez? A téma kutatója, Paul Schmelzing, a Harvard doktorandusza, egyben a Bank of England „visiting scholar”-ja pontosan ezzel foglalkozik jelenleg készülő disszertációjában.

Schmelzing egy 1311-től kezdődő idősorban vizsgálja a kötvények reálhozamát. 2017-ben már egy műhelytanulmányt publikált a témában (https://papers.ssrn.com/sol3/papers.cfm?abstract_id=3062498), most azonban a Financial Times kérésére frissítette kulcsábráját 2019-ig. Ebből az derül ki, hogy tényleg igaznak látszik a feltevés, hogy történelmi szinten is a globális mélypont környékén vannak a reálhozamok (tehát maximumon a kötvényárak).

Az ábrából az is kiderül, hogy hasonlóan erős periódusok voltak minden stabil békeidőszakban, így – többek között – a reneszánsz Itáliában, vagy a napóleoni háborúk utáni Európában. Úgy tűnik tehát, hogy a kötvények reálhozamának trendszerű csökkenése egy általános történelmi folyamat, amely kiállja a „longue durée” („hosszú idő”, a kifejezést a francia Annales történetírói iskola vezette be a nagyon hosszútávú mélyen zajló strukturális folyamatokra) próbáját.

A FT vonatkozó cikke:

https://www.ft.com/content/417dce0c-ce3e-11e9-b018-ca4456540ea6
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.09.06 - 11:31

BME GTK Pénzügyek Tanszék
Elhunyt Robert Mugabe (1924-2019), aki az egykor Rhodesia néven futó, Zimbabwe néven önállósodott afrikai ország vezetője volt 1980-tól 2017-ig. De miért érdekes ez a pénzügyek számára, túl azon, hogy a lassacskán diktátorrá váló szabadságharcos 2000-ben „megnyeretett” önmagával egy állami tulajdonú bank által szervezett lottót?

http://news.bbc.co.uk/2/hi/…

Nos, a 2007-2008-as zimbabwei hiperinfláció miatt. Phillip Cagan 1956-os definíciója (The Monetary Dynamics of Hyperinflation) szerint akkor beszélhetünk hiperinflációról, ha a havi leértékelődés meghaladja az 50%-ot, és akkor ér véget, ha lecsökken ez alá. Zimbabwe ezt a kritériumot vastagon teljesítette 2007 és 2008 vége között. 2008 novemberében ütötték meg a csúcsot, amikor 79,6 milliárd százalék volt a havi infláció, ez azt jelentette, hogy nagyjából naponta (24,7 óránként) duplázódtak az árak zimbabwei dollárban (ZWL) mérve. A zimbabwei nemzeti bank ugyan próbálkozott egy 3, utána pedig egy 10 nullás „levágással”, de nem jött be. 2009-ben, miután még 12 nullát levágtak a ZWL értékéből, a jegybank teljesen felhagyott a ZWL nyomtatásával, a lakosságra hagyta, hogy mit használ – ez többségében az USD és a ZAR (dél-afrikai rand) lett. 2015-ben teljesen „demonetizálták” a ZWL-t.

Napjainkra sem teljesen tisztázott a zimbabwei „pénzkérdés”. Gondolkodtak az USD-re való teljes átálláson, de 2016-ban még a kínai jüan is felmerült, mint hivatalos deviza. Idén nyáron ugyan megszüntették a külföldi devizák hivatalos elfogadását (2016 óta van valamiféle saját kvázi-pénz is forgalomban volt), elvileg újra van hivatalosan zimbabwei dollár is, de az infláció is felpörgött: a 2019. júliusi éves ráta 100% közelében volt (a havi 21% körül).

A fentiek ellenére Zimbabwe sem tudta megdönteni a valaha volt legnagyobb hiperinfláció rekordját, amivel Magyarország „büszkélkedhet”: 1946 júliusában ugyanis a magyar pengő inflációja elérte a 41 900 billió (billió=ezermilliárd, ellentétben az angol billion-nal, ami milliárdot jelent magyarul) százalékot havi szinten, ami azt jelentette, hogy 15,6 óránként duplázódtak az árak (szemben a zimbabwei kb. 1 napossal).

Összehasonlításképpen, a jelenleg is zajló szomorú venezuelai események okozta hiperinfláció 2018 szeptemberében volt eddigi csúcsán, az előzőekhez képest „szerény” havi 233%-kal, ezzel együtt a venezuelai pénzromlás teljes hatása 2016-2019 között a helyi jegybank becslései alapján így is 53 798 500%.
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.09.05 - 09:58

BME GTK Pénzügyek Tanszék
Egy kis délelőtti érdekesség: így néz ki 2,1 milliárd dollárnyi (kb. 626 Mrd HUF) aranyrúd. Nagyjából 3450 darab rúd, átlagosan 400 uncia tömegűek. Kis helyen is elfér, gyémántban persze még kisebb lenne a térfogat. ... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.09.04 - 15:04

BME GTK Pénzügyek Tanszék
Jó befektetés volt-e Manhattan megvétele? A közvélekedés szenzációsnak tartja. Peter Minuit a legenda szerint 24 dollárért vette meg Manhattan-t a delaware indiánoktól 1626-ban, aminek persze kis szépséghibája az, hogy még nem létezett sem az USA, sem a pénzneme (1792-ben bocsátották ki az első USD-t). A vételár nyilván a szokásos „csecsebecse” lehetett, 60 gulden értékről írnak a Holland Kelet-indiai Társaság dokumentumai, ami nagyjából 1 140 USD lenne 2019-ben. De vajon mennyi lehet az éves hozama ennek a befektetésnek napjainkig?

John Rekenthaler, a befektetéselemző szakma egyik nagy öregje, a 220 Mrd dollárnyi vagyont kezelő Morningstar munkatársa erről elmélkedett két bejegyzésében is, egy meglehetősen egyszerű (és ennek megfelelően durva) becslést adva a kérdésre. Nem volt könnyű dolga (és nemcsak azért, mert a MS-Excel nem ismeri az 1626. évet), hiszen Manhattan jelenlegi értékére sincsenek jó becslések, az általa generált jövedelemre (1626-2019) pedig pláne nincsenek. Megelégedett emiatt a tőke hozamával (a jövedelemkérdést félretéve első körben), a Manhattan jelenlegi értékére vonatkozó két becslést pedig egyszerűen leátlagolta.

A végeredmény 6,7%-os évesített nominális hozam (de csak a tőkéé, a jövedelmek nélkül) lett, a reálhozamot 5% körülire lőtte be, ezzel a nem túl szofisztikált módszerrel a szerző. Ezt a hozamot, ami így egy minimuma a teljesnek, rendkívül nehéz hosszútávon bármilyen portfolióval vagy eszközzel is tartani: tehát tényleg nagyon jó befektetés volt Manhattan. A Holland Kelet-indiai Társaság persze 1799-ben megszűnt, Manhattan pedig már korábban, 1664-ben angol uralom alá került (1674 után véglegesen), tehát a befektetés „hozamait” nem élvezhette az eredeti befektető. További érdekes részletek a következő linken találhatók:

https://www.morningstar.com/articles/944161/what-has-been-manhattans-return

A szerzőt azonban nem hagyta nyugodni a gondolat, és megnézte hasonlóképpen, a 7,2 M dollárért az oroszoktól megvásárolt Alaszkát (1867-től), az USA részvénypiacát (1871-től) és az aranyat (1879-től). Alaszka azért is érdekes, mert az ügyletet az amerikai közvélemény egy része „Seward ostobaságának” ("Seward's folly") hívta, a vásárlást lebonyolító külügyminiszter nevére utalva. De vajon ostobaság volt-e?

Nos, pestiesen szólva, „nagyon nem”, Alaszka évesített nominális tőkehozama 8,7%, az amerikai részvénypiacé 4,5%, az aranyé pedig csupán 3,1%. Itt is bebizonyosodott, hogy az arany inkább „biztosítás”, mint befektetés.

A szerző végül megpróbálta a jövedelmeket is inkorporálni, így teljes (még mindig nominális) hozamot számolni: ez alapján hármas holtversenyt hozott ki Manhattan, Alaszka és az USA részvénypiac között, 9% körüli évesített nominális hozamokkal. Részletesen az alábbi linken:

https://morningstar.com/articles/944333/…
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.09.02 - 10:49

BME GTK Pénzügyek Tanszék
Az amúgy fiskálisan általában konzervatív holland államot is megihlette a negatív hozamú államkötvények jelensége: egy 50 Mrd EUR-os állami alap felállításán gondolkodnak, ami a gazdasági növekedést és az innovációt ösztönözné az országban.

Mivel a holland hozamgörbe jelenleg (2019.09.02.) minden lejáratra negatív (kékkel az ábrán), ezért a tervek szerint, a görbe teljes időhorizontját kihasználnák a finanszírozásban. A bejövő pénzeket infrastrukturális, oktatási és innovációs projektekre lehetne fordítani.

Hogy mikre pontosan és ki döntene erről? Nos, ez még nem tisztázott, mindenesetre amint az alap felállításának a gondolata megjelent a holland médiában, az elképzelések is elkezdtek szállingózni. Újra előkerült pl. az amszterdami nemzetközi repülőtér a Schiphol áthelyezése az Északi-tengerre, illetve az országot átszelő nagysebességű vasút ötlete is.

A plusz kormányzati adósság egyébként belefér a holland bruttó adósságrátába, amely 49%-on van jelenleg GDP arányosan (tehát jóval a 60%-os maastrichti kritérium alatt): mintegy 6%-al növelné ezt az új alap.

A Rabobank elemzőinek rövid összefoglalója ír bővebben az alapról és a kontextusról:

https://economics.rabobank.com/publications/2019/august/dutch-investment-fund/
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.08.30 - 09:44

BME GTK Pénzügyek Tanszék
Nagy értékű műtárgyakba fektetni magánemberként? No, ehhez kell aztán tényleg vagyon. Vagy mégsem feltétlen? Vannak persze a befektetési alapok között már műtárgyakra szakosodottak, de egy fokkal innovatívabb megoldást kínál az alábbi írásban bemutatott FinTech startup.

https://www.wealthmanagement.com/alternative-investments/investing-fine-art-securitized-way

A műtárgyak árazásánál historikus adatsorokra támaszkodva, a gépi tanulás („machine learning”) eszközeivel próbálják megtalálni az alulárazott műtárgyakat, aztán ezeket „értékpapírosítják”: felosztják megvásárolható részekre. A tevékenységre még a felügyelet is engedélyt adott, érdekes módon a „crowdfunding” szabályozás címkéje alatt. A műtárgyakat a résztulajdonosok persze nem vihetik haza, de bármikor megnézhetik, a biztosítás, tárolás és őrzés költségeit pedig a cég oldja meg, ami természetesen nem ingyen dolgozik: 1,5%-os éves kezelési költséget számol fel. A műtárgyak értékesítése úgy történik, hogy ha a vállalat komolyan vehető ajánlatot kap az eszközre, meg kell szavaztatnia a résztulajdonosokkal, hogy eladják-e (egyszerű többség). Az értékesítés profitjából azután 20%-ot tesz zsebre a szolgáltató.

Azért a kép nem teljesen rózsaszín, mert ezek a nagy értékű műtárgyak mindig ritka, egyedi „deal”-ek (nehéz befektetőket találni), ezen kívül az „értékpapíroknak” jelenleg nincs másodlagos piacuk és elég hosszú a tartási periódus is. A piac ezért meglehetősen illikvid. Ennek az illikviditás-problémának a megoldását egy másik FinTech cég próbálja meg, ami „blockchain” technológiával szétbontja, „tokenizálja” a műtárgyak tulajdonjogát. 51% (tehát a többségi tulajdon) a tulajdonos kezében marad, 49% viszont relatíve likviden adható-vehető ebben a blokklánc rendszerben.

A műtárgy-befektetések a fentiek ellenére még mindig magas kockázatúak, hiszen a befektetők általában túlbecsülik a várható hozamukat, a kockázatot pedig alul. Nade hogyan is teljesítenek a műtárgyak az ún. „passion assets” (talán gyűjtői vagy gyűjtőszenvedély-eszközöknek lehetne fordítani?) kategóriában? Nos, a középmezőnyben vannak hozam alapján, de ami a legmeglepőbb: a legjobban teljesítő „passion asset” a ritka whiskey volt, a 10 éves és az 1 éves adatok alapján is (2018-as ábra).
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.08.28 - 15:19

BME GTK Pénzügyek Tanszék
Egy nagyon érdekes ábra a Wall Street Journal hasábjairól: a fejlett világ egyes országaiban szemlélteti az államkötvény-hozamok előjelét futamidők szerint (illetve, hogy van-e ilyen lejáratú államkötvény az adott országban). Az ábra apropója: Németország 2019. augusztus 21-én először bocsátott ki olyan 30 éves futamidejű államkötvényt, amelynek negatív lett a hozama. A lejegyzők 824 M EUR-t fizettek összesen a papírokért, 2050-ben pedig csak 795 M EUR tőkét fognak ebből viszontlátni. Úgy gondolták, így is megéri. Összesen nagyjából 16 000 milliárd dollárnyi negatív hozamú államkötvény van jelenleg nagyjából világszinten, ez a volumen várhatóan nőni fog.

Láthatóan a bemutatott európai országokban és Japánban már realitás a negatív hozam a futamidők többségénél (a leghosszabb lejáratokat leszámítva), az USA esetében azonban még korántsem. Ugyanakkor pont az egyre alacsonyabb hozamszintek (illetve ezek hosszútávú fixálása) miatt most már az USA Treasury Department-ben is beszédtéma lett egy esetleges nagyon hosszú futamidejű (50 vagy 100 éves) államkötvény kibocsátása, többek között Mexikó 2011-es példáját követve.

Ezeknek a hosszú kötvényeknek az extrém példája a lejárat nélküli (ugyanakkor visszavásárolható), úgynevezett konzolkötvény („Consol”), amelyet a 18. századi Angliában bocsátottak ki először. Legutóbb 2015-ben vásárolt vissza az Egyesült Királyság egy adag 1888-as és 1903-mas kötvényt, ezek végső futamideje tehát végül 127 és 112 év lett.

Az ábra forrása:

https://www.wsj.com/articles/yields-plumb-new-lows-but-century-bonds-remain-scarce-11566466202
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.08.27 - 14:34

BME GTK Pénzügyek Tanszék
A jól kigondolt kereskedési stratégiákra is sokszor áll az "idősebb Moltke" megállapítása a haditervekről.

"Kein Operationsplan reicht mit einiger Sicherheit über das erste Zusammentreffen mit der feindlichen Hauptmacht hinaus." (Helmuth Karl Bernhard von Moltke: Über Strategie, 1871)
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2019.08.26 - 09:24

BME GTK Pénzügyek Tanszék
Kovács Edith tanárnő (BME-TTK, Differenciálegyenletek tanszék) Döntéstámogató rendszerek nevű szabadon választható tárgya az őszi szemeszterre, melegen ajánlott minden olyan GTK-s hallgatónak is, akit érdekel az adatelemzés.

http://math.bme.hu/~kovacsea/DTR/DTR_Molino2019.pdf
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon