Aktualitások

2020.08.01 - 07:06

BME GTK Pénzügyek Tanszék
COVID VS BANK ETIQUETTE 😀 ... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2020.07.16 - 11:26

BME GTK Pénzügyek Tanszék
TESLA: A NYÁR RÖVIDNADRÁGJA
TESLA: SHORTS OF THE SUMMER

A Tesla tegnap (2020.07.15.) 1 546,01 dolláron zárt a NASDAQ-on (https://finance.yahoo.com/quote/TSLA/). Az előremutató egy részvényre jutó nyereségét -0,81 USD-re becsüli az oldal, a P/E mutatója tehát negatív lenne (ha számolnánk ilyet), bár idén januárban már nyereséget jelentett (történetében először) a cég (https://edition.cnn.com/2020/01/29/business/tesla-earnings/index.html). Túlértékelt lenne? Persze a növekedési lehetőség hatalmas benne, szóval ki tudja, de értékalapon azért – a tankönyvek szerint – erősen túlértékeltnek mondanánk. Az erősen túlértékelt papírokat pedig shortolni (rövidre eladni, a részvényár esésére játszva) szoktuk. A helyzet viszont az, hogy ha ezt idén március 18-a után bármikor is tettük volna, akkor a piac már kivégzett volna minket. A Tesla ugyanis a 350,51-es legalacsonyabb idei ára után a fenti szintre szárnyalt négy hónap alatt: a 4,41-szeresére, ami 8 481%-os, félelmetes évesített hozamot jelent. Fenntartható? Hosszú távon aligha.

Ezt gondolták azok a befektetők is, akik az utóbbi időben folyamatosan shortolták a Teslát, jelentős veszteségeket elszenvedve. Két hete a Tesla ellen” fogadó” pénzek nagysága elérte a 20 Mrd USD-t (https://bloomberg.com/news/articles/…). A dolog érdekessége, hogy a rövidre eladók kiszorítása (azaz a „short squeeze”-ként ismert jelenség), amikor a részvényár még magasabb szintre lép, ezzel a short pozíciók zárására (azaz vásárlásra) kényszeríti a shortosokat, még magasabbra hajtja az árat. Tehát paradox módon a shortosok még segíthetik is az árfolyam további (elsőre irracionálisnak tűnő) emelkedését. A Tesla shortosok kifigurázására külön Twitter is van már (https://twitter.com/teslahistorian).

A Tesla excentrikus alapító/CEO-ja, a sokkoló (egyben árfolyamot befolyásoló) tweetjeiről híres Elon Musk kapott az alkalmon, és a jelenségen viccelődve egy új terméket kreáltatott a céggel: a „Tesla short shorts”-ot (kihasználva a szóviccet, hogy a rövidnadrág neve is short). Piros szaténshort, a „hátulján” aranybetűkkel S3XY felirat (ami azon túl, hogy mókás, a Tesla modellek betűjeleiből áll össze). Az ár? 69,420 USD (https://shop.tesla.com/product/tesla-short-shorts). A számmisztika sem lényegtelen, mert a 69-nek és a 420-nak is van jelentősége popkulturálisan, a június 28-án született Musk pedig szinte minden évben kiemeli, hogy 69 nappal született 04.20. után (bővebben: https://latestly.com/social-viral/…). 2018-ban sem véletlenül tweetelte, hogy 420 USD-n (350 körül volt az aktuális ár) vezetné ki a céget a tőzsdéről (https://twitter.com/elonmusk/status/1026872652290379776). Emiatt amúgy persze az Amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (Securities and Exchange Commission, SEC) megbüntette, és arra kényszerítették, hogy leköszönjön a igazgatóság elnöki posztjáról (https://cnet.com/roadshow/news/…). Azóta a SEC-et csak Shortseller Enrichment Commission-nak (Shortos Gazdagító Bizottságnak) hívja Musk, aki a piros rövidnadrágból is küldeni akart nekik párat: https://twitter.com/elonmusk/status/1278762916326649863.

A hirdetés szerint a short „kivételes kényelmet biztosít, a tőzsdei záró csengetéssel szemben”. Az eredény? A Tesla webshop összeomlott egy időre, majd gyorsan kiárulták a készletet. Az eBay-en lehet még kapni, a Teslához „méltóan” erősen túlértékelve: https://ebay.com/sch/i.html/…. Trendi lett a piros rövidnadrág. Ahogyan a Tesla is továbbra is trendi a befektetők körében. Még a közismert shortosok egy része is tart tőle. Például, a Muskot egyébként nem igazán kedvelő Carson Block, a beszédes nevű Muddy Waters („zavaros vizek”) Research (https://twitter.com/muddywatersre) alapítója szerint hiába fenntarthatatlan az üzleti modell, nem érdemes Elon Musk ellen fogadni, mert az a specialitása, hogy nyulakat húz elő folyamatosan a kalapjából (https://finance.yahoo.com/news/carson-block-warns-tesla-short-034438256.html).

Szegény nyuszik, szegény shortosok!
---------
Tesla closed at $1,546.01 on NASDAQ yesterday (July 15, 2020) (https://finance.yahoo.com/quote/TSLA/). The site’s forward estimate of earnings per share is -0.81 USD, so the P/E ratio would be negative (if we calculated this); however, the company had already reported positive earnings (for the first time in its history) in January this year (https://edition.cnn.com/2020/01/29/business/tesla-earnings/index.html). Is it overvalued? Of course, the growth potential might be huge, so who knows? But on a value basis, according to the textbooks, we would say it is significantly overvalued. And we used to short exceedingly overvalued securities (betting on the fall in stock prices). The situation, however, is that if we had done this at any time after March 18 this year, the market would have already executed us. Tesla has soared to the levels mentioned above in four months after its lowest price of 350.51 this year: 4.41 times, which means an unbelievable annualized return of 8,481%. Is it sustainable? Hardly in the long run.

This opinion was also the view of investors who have been short-selling Tesla in recent times, suffering significant losses. Two weeks ago, the volume of money betting against Tesla reached $20 billion (https://bloomberg.com/news/articles/…). The funny thing is that “short squeeze” (when the stock price goes even higher, forcing short sellers to close short positions, i.e., buy) drives the price even higher. So, paradoxically, short-sellers may also help the quote to rise to higher(at first seemingly irrational) levels. There is already a Twitter for mocking Tesla short-sellers (https://twitter.com/teslahistorian).

Tesla’s eccentric founder/CEO, Elon Musk, who is also famous for his shocking (also share price manipulating) tweets, used the occasion and (as a joke about the phenomenon) created a new product: the “Tesla short shorts.” Red satin shorts with S3XY inscription in gold letters (which, in addition to being funny, is made up of letters of Tesla models) on the “back.” The price? $69,420 (https://shop.tesla.com/product/tesla-short-shorts). Numerology is also important, as 69 and 420 both have pop-cultural significance, and Musk, born on June 28, highlights almost every year that he was born 69 days 04.20. after (more: https://latestly.com/social-viral/…- high-on-funny-memes-1853694.html). He also did not accidentally tweet in 2018 that he would take private the company for $420 (the actual price was around $350) (https://twitter.com/elonmusk/status/1026872652290379776). Because of this, of course, he was punished by the Securities and Exchange Commission (SEC), and forced to resign as chairman of the board (https://cnet.com/roadshow/news/…. Since then, he calls the SEC only the “Shortseller Enrichment Commission,” and he also intended to send them some of the new product: https://twitter.com/elonmusk/status/1278762916326649863.

According to the ad, the short provides “exceptional comfort from the closing bell.” The result? The Tesla webshop crashed for a while, and then the product was sold out swiftly. It can still be purchased on eBay at an overpriced (Tesla-worthy) level: https://ebay.com/sch/i.html/…. Red shorts have become trendy. Just as Tesla remains trendy among investors, even some of the well-known short-sellers fear them. For example, Carson Block, founder of the eloquently named Muddy Waters Research (https://twitter.com/muddywatersre), who doesn’t really like Musk, says that despite the unsustainable business model, it’s not worth betting against Elon Musk because “The guy specializes in pulling rabbits out of the hat.” (https://finance.yahoo.com/news/carson-block-warns-tesla-short-034438256.html).

Poor bunnies, poor short-sellers!
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2020.07.10 - 05:55

BME GTK Pénzügyek Tanszék
KOLLÉGÁINK PUBLIKÁCIÓJA A PÉNZÜGYI SZEMLÉBEN!
PUBLICATION OF OUR COLLEGUES IN PUBLIC FINANCE QUARTERLY!

Kollégáink új publikációja jelent meg a Pénzügyi Szemle (Web of Science) 2020/2. számában (p. 225-244.)!

Böcskei Elvira – Vértesy László – Bethlendi András: A tőketartalék számviteli és jogi problematikája, különös tekintettel az ázsiós tőkeemelésre.

Összefoglaló:

A mindennapi üzleti életben gyakori az a típusú tőkepiaci tranzakció, amikor a külső befektetők ázsiós tőkeemelésen keresztül válnak egy vállalkozás tagjává. Leíró statisztikai elemzéssel igazoltuk a tőketartalék használatának a jelentőségét a vállalkozás fizetőképességének fenntartása szempontjából. A jogi szabályozás értelmezése, valamint a számviteli és joggyakorlat elemzése alapján azt találtuk, hogy a tőketartalék hatályos hazai számviteli és jogi szabályozása nem biztosít kellő védelmet és transzparenciát, amely a gazdasági társaságokba vetett társadalmi és üzleti bizalmat gyengíti. Számviteli szempontból ezért érdemesnek tartanánk - a jegyzett, de be nem fizetett tőkéhez hasonlóan - a tőketartalék esetében is lehetőséget adni arra vonatkozóan, hogy később kerüljön befizetésre, és ameddig a befizetés nem teljesül, a mérlegben külön soron jelenjen meg, illetve a kiegészítő melléklet is tartalmazzon erre nézve információszolgáltatási kötelezettséget. A jogi kockázatokat csökkentheti, ha az ázsiós tőkeemelés esetén a társasági vagy szindikátusi szerződésben szerepeltetik a választott bírósági klauzulát. A perek elhúzódása és a tőkehiány az egész vállalkozás sikerét is veszélyeztetheti. A gazdaság működését és a jogbiztonságot erősítené, ha a cégbíróság az ázsiós tőkeemelést csak akkor jegyezné be, ha a jegyzett tőke mellett a tőketartalék is előzetesen, igazoltan befizetésre került.

A tanulmány elérhető itt: https://penzugyiszemle.hu/penzugyi-szemle-folyoirat-aktualis-szam/…

És itt: https://researchgate.net/publication/…
----------------------------
A new study of our colleagues was published in Public Finance Quarterly (Web of Science) 2020/2. (p. 225-244.)!

Elvira Böcskei – László Vértesy – András Bethlendi: The Accounting and Legal Issues of Capital Reserve, with Particular Emphasis on Capital Increase by Share Premium.

Summary:

The type of capital market transaction in which external investors become the members of an undertaking through capital increase by share premium is frequent in everyday business life. We confirmed the significance of the use of the capital reserve for the purposes of maintaining the solvency of an undertaking by using a descriptive statistical analysis. Based on the interpretation of the legal regulation, and the analysis of the accounting and legal practice we found that the Hungarian accounting and legal regulation on capital reserve in force does not ensure sufficient protection and transparency, which weakens social and business trust in business associations. For this reason we would consider it useful from an accounting perspective if capital reserve, similarly to subscribed capital called but not paid, could be paid subsequently, and if it was shown in a separate line of the balance sheet as long as the payment is not made, and if the supplementary notes also contained an obligation to provide information in that regard. Legal risks can be reduced if the arbitral tribunal’s clause is included in the memorandum of association or syndicate contract in the case of capital increase by share premium. The excessive length of proceedings and capital shortfalls may jeopardise the success of the undertaking as a whole. It would strengthen the operation of the economy and legal certainty if the Court of Registration registered capital increase by share premium only when the capital reserve has already been paid in a verified manner in addition to the subscribed capital.

The study is available here: https://penzugyiszemle.hu/pfq/public-finance-quarterly-current-issue/…

And here: https://researchgate.net/publication/…
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2020.07.09 - 06:07

BME GTK Pénzügyek Tanszék
10+1 OLVASNIVALÓ NYÁRRA, EGY-KÉT MONDATBAN
10+1 BOOKS TO READ FOR THE SUMMER, IN ONE OR TWO SENTENCES

Nyáron, a tenger- vagy Balatonparton, illetve a szoba félhomályában mindannyian elővesszük azokat a könyveket, amiket eddig nem volt időnk elolvasni. Ehhez szeretnénk egy kis könyvajánlóval segíteni, már ha valaki pénzügyes témájú könyvben gondolkodik. A következő listára régi és újabb könyvek vegyesen kerültek fel, 1-2 mondatos ajánlással. Tankönyveket nem tettünk fel, és persze rengeteg egyéb jó könyv van még ezeken kívül is. A lista tehát erősen szubjektív, és nem sorrend. Az eredeti nyelvű első kiadás megjelenése szerint rendeztük. Ahol van magyar kiadás, ott a magyar címmel igyekeztünk feltüntetni a könyvet.

Burton Malkiel: Bolyongás a Wall Streeten (1973) https://www.antikvarium.hu/konyv/burton-g-malkiel-bolyongas-a-wall-streeten-199579

Könnyed, egy délutános (2-3 szivaros – P.A.) olvasmány arról, miért jobb befektető nálunk a dartstáblára dobáló vak majom.

Charles P. Kindleberger: Manias, Panics, and Crashes: A History of Financial Crises (1978) https://www.amazon.com/Manias-Panics-Crashes-History-Financial/dp/1137525754/

A pénzügyi válságok történetének klasszikusa, minden pénzügyesnek legalább egyszer el kell(ene) olvasnia.

Bryan Burrough, John Helyar: Barbarians at the Gate: The Fall of RJR Nabisco (1989) https://www.amazon.com/Barbarians-Gate-Fall-RJR-Nabisco-ebook/dp/B000FC10QG

A dohány (direkt és átvitt értelemben is) találkozása a rossz vállalatvezetéssel, a vállalati pénzügyekkel és a corporate raiderekkel. A belőle készült film a filmes listánkon is rajta lesz majd.

Jack D. Schwager: A piac varázslói (1989) https://www.portfolio.hu/konyv/277/a-piac-varazsloi

Interjúkötet a Wall Street korabeli nagyágyúival. Szolid módszertan + megfelelő mentális attitűd = sikeres kereskedés. A második kötet is érdekes.

Nassim Taleb: A fekete hattyú (2007) https://www.antikvarium.hu/konyv/nassim-nicholas-taleb-a-fekete-hattyu-615161

„Shit happens”: avagy miért kell készülnünk arra, amire nem lehet. Egyben miért nem működik a normál eloszlás a pénzügyekben?

Richard H. Thaler, Cass R. Sunstein: Nudge. Jobb döntések egészségről, pénzről és boldogságról, a pénzügyi válság után (2008) https://www.antikvarium.hu/konyv/richard-h-thaler-cass-r-sunstein-nudge-507436

Hogyan hozzunk jobb döntéseket a fenti témákban: viselkedési közgazdaságtan és pénzügyek a gyakorlatban.

Carmen M. Reinhart, Kenneth S. Rogoff: This Time Is Different: Eight Centuries of Financial Folly (2009) https://www.amazon.com/This-Time-Different-Centuries-Financial/dp/0691152640/

A pénzügyek egyik legveszélyesebb mondata (#híresutolsómondatok): „ezúttal más a helyzet”. A könyv arról (is) szól, hogy ez mennyire igaz vagy sem.

Robert J. Shiller: Narrative Economics: How Stories Go Viral and Drive Major Economic Events (2019) https://www.amazon.com/Narrative-Economics-Stories-Economic-Events-ebook/dp/B087YYKL79/

Hogyan veszi át a piaci hatalmat is a posztfaktuális világban a narratíva? Mi köze a vírusok terjedésének a narratívák terjedéséhez?

Gregory Zuckerman: The Man Who Solved the Market: How Jim Simons Launched the Quant Revolution (2019) https://www.amazon.com/Man-Who-Solved-Market-Revolution/dp/073521798X/

A jelenlegi legsikeresebb befektetési alap és alapítójának története (itt már írtunk róla: https://www.facebook.com/BMEPenzugyekTanszek/posts/154717935893318?__tn__=K-R)

Stephanie Kelton: The Deficit Myth: Modern Monetary Theory and the Birth of the People's Economy (2020) https://www.amazon.com/dp/1541736184/

Miért nem feltétlenül probléma (a Modern Monetary Theory hívei szerint) az, ha „végtelen” saját pénz nyomtatásával finanszírozzuk az államot?

+1

Vértesy László: Jog és pénzügyek a bankszektorban (2020) https://akademiai.hu/1832/gazdasag/penzugy_es_szamvitel/jog_es_penzugyek_a_bankszektorban

Tanszékünk oktatójának idei kötete, nem is kérdéses, hogy ajánljuk, bár nem „egy délutános” (és semmiképpen sem 2-3 szivaros) olvasmány.

Az alapötletet adta: https://awealthofcommonsense.com/2020/07/tldr-the-best-finance-books-in-one-sentence-2/
----------------------------
During summer, on the seashore (or on the shores of Lake Balaton), or in the dim light of our room, we all take out books that we haven't had time to read so far. We want to give some help, with a little book recommendation, if someone is thinking about a book on a financial topic. The following list included a mix of old and newer books, with a 1-2 sentence recommendation. We didn’t put up textbooks, and of course, there are plenty of other good books beyond that. The list is, therefore, highly subjective and not a ranking. Sorted by the release of the first edition in the original language.

Burton Malkiel: A Random Walk Down Wall Street (1973) https://www.amazon.com/Random-Walk-Down-Wall-Street/dp/0393358380/

It’s an easy, afternoon (2-3 cigar - A.P.) reading about why a blind ape throwing a darts is a better investor than us.

Charles P. Kindleberger: Manias, Panics, and Crashes: A History of Financial Crises (1978) https://www.amazon.com/Manias-Panics-Crashes-History-Financial/dp/1137525754/

It’s a classic history of financial crises, every finance guy (or girl) has to (or should) read it at least once.

Bryan Burrough, John Helyar: Barbarians at the Gate: The Fall of RJR Nabisco (1989) https://www.amazon.com/Barbarians-Gate-Fall-RJR-Nabisco-ebook/dp/B000FC10QG

Tobacco (both in a direct and figurative sense) meets poor corporate governance, corporate finance, and corporate raiders. The film made from it will be on our movie list as well.

Jack D. Schwager: Market Wizards, Updated: Interviews with Top Traders (1989) https://www.amazon.com/Market-Wizards-Interviews-Top-Traders/dp/0135560934

An interview volume with contemporary hot shots from Wall Street. Solid methodology + proper mental attitude = successful trading. The second volume is also interesting.

Nassim Taleb: The Black Swan (2007) https://www.amazon.com/Black-Swan-Improbable-Robustness-Fragility/dp/081297381X/

“Shit happens”: or why we have to prepare for the unexpected. At the same time, why does the normal distribution not work in the finances?

Richard H. Thaler, Cass R. Sunstein: Nudge: Improving Decisions About Health, Wealth, and Happiness (2008) https://www.amazon.com/dp/014311526X

How to make better decisions on the topics above: behavioral economics and finance in practice.

Carmen M. Reinhart, Kenneth S. Rogoff: This Time Is Different: Eight Centuries of Financial Folly (2009) https://www.amazon.com/This-Time-Different-Centuries-Financial/dp/0691152640/

One of the most dangerous sentences in finance (# famouslastsentences) is: “this time is different.” The book is about (among other things) how true or not this is.

Robert J. Shiller: Narrative Economics: How Stories Go Viral and Drive Major Economic Events (2019) https://www.amazon.com/Narrative-Economics-Stories-Economic-Events-ebook/dp/B087YYKL79/

How do narratives take over markets in the post-factual world? What has the spread of viruses got to do with the spread of narratives?

Gregory Zuckerman: The Man Who Solved the Market: How Jim Simons Launched the Quant Revolution (2019) https://www.amazon.com/Man-Who-Solved-Market-Revolution/dp/073521798X/

The story of the currently most successful investment fund and its founder (we have already written about it: https://www.facebook.com/BMEPenzugyekTanszek/posts/154717935893318?__tn__=K-R)

Stephanie Kelton: The Deficit Myth: Modern Monetary Theory and the Birth of the People's Economy (2020) https://www.amazon.com/dp/1541736184/

Why is it not necessarily a problem (according to proponents of Modern Monetary Theory) to finance the state by printing “an infinite” amount of money?

+1

László Vértesy: Law and Finance in the Banking Sector (2020) [unfortunately not yet in English] https://akademiai.hu/1832/gazdasag/penzugy_es_szamvitel/jog_es_penzugyek_a_bankszektorban

This year’s volume of the lecturer of our department: there’s no question that we recommend it, although it’s not “an afternoon” (and by no means a 2-3 cigar) reading.

The idea is from https://awealthofcommonsense.com/2020/07/tldr-the-best-finance-books-in-one-sentence-2/
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2020.07.02 - 05:55

BME GTK Pénzügyek Tanszék
500 KÖVETŐ ÉS NYÁRI SZÜNET
500 FOLLOWERS, AND SUMMER BREAK

Örömmel jelentjük be, hogy a kevesebb, mint egy éve elindított Pénzügyek Tanszék Facebook oldal elérte 500. követőjét! Köszönjük szépen a figyelmet és az aktivitást!

Mostantól nyári üzemmódra kapcsol a tanszék és az oldal is. Ez nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem lesznek posztok, csupán a mindennapos jelenlétet állítjuk át augusztus közepéig heti gyakoriságra.

Minden kedves jelenlegi és egykori hallgatónknak, kollégáinknak és külsős olvasóinknak is kellemes nyarat kívánunk!
---------
We are pleased to announce that the Facebook page of the Department of Finance, launched less than a year ago, has reached its 500th follower! Thank you very much for your attention and activity!

Both the department and the site will switch to summer mode from now on. It does not mean that there will be no posts at all; we will only change the daily presence to a weekly frequency until mid-August.

We wish all our present and former students, colleagues, and external readers a pleasant summer!
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2020.07.01 - 05:59

BME GTK Pénzügyek Tanszék
WHISKEY, LEGO ÉS RITKA ÉRMÉK
WHISKEY, LEGO, AND RARE COINS

Az eToro.com nemrég egy Google AdWords alapú elemzést készített arról, mely befektetési formák iránt érdeklődtek leginkább 2020. májusában, a COVID-19 karantén alatt a britek. A megszokott eszközkategóriák (részvény, kötvény, ETF, befektetési alapok, ingatlan) természetesen keresettek voltak, az arany sem meglepő, de jó pár érdekes alternatív befektetés is felbukkan a listán.

Ezek közül népszerűek voltak – többek között – a ritka érmék, a prémium Whiskey, a minőségi borok, értékes órák, de talán a legérdekesebb a ritka Lego. Az érmék hoztak a legjobban (177%) egy éves időtávon, a legrosszabb befektetésnek pedig a klasszikus autók bizonyultak (-34%). A prémium Whiskey (ami valamiért éppen Skóciában a legnépszerűbb) 23%-ot, a Lego viszont 53%-ot termelt. Utóbbiról érdemes azt tudni, hogy még az átlagos Lego-szett is 10-15%-os hozamot termel évente (https://gameofbricks.eu/blogs/news/ultimate-lego-investment-guide-2020), a ritkaságok pedig ennél sokkal többet (https://medium.com/wisecrack/brokering-bricks-the-world-of-lego-investing-66d1a59fc206).

Amit hiányoltunk a felmérésből:

- Az értékes, ritka bélyegek (http://www.sgcoins.com/investing-in-stamps-the-facts-and-the-fiction);
- A könyvritkaságok (https://www.1843magazine.com/1843-answers/the-daily/how-can-i-start-investing-in-rare-books);
- A sport, autós vagy egyéb gyűjtői kártyák (https://www.nytimes.com/2018/03/23/your-money/trading-cards-investment.html); és
- A régi, antik részvények (http://theantiquesalmanac.com/investinginoldstockcertificates.htm).

Természetesen még sok egyéb alternatív befektetést is fel lehetne sorolni, hiszen, ami megvehető és eladható, az már besorolható ide, de a fentiek külön-külön is megérnének egy vizsgálatot.

A kép forrása: https://www.etoro.com/news-and-analysis/investing/popular-alternative-investments-during-covid-19/
----------------------------
EToro.com recently conducted a Google AdWords-based survey and analyzed which forms of investment the British were most interested in May 2020, during the COVID-19 quarantine. Naturally, the traditional asset categories (equities, bonds, ETFs, mutual funds, real estate) were, sought after. Gold is not surprising either, but quite a few curious alternative investments also appear on the list.

The most popular of these were, among others, rare coins, premium Whiskey, fine wines, watches, but the most interesting was perhaps the rare Lego. Coins yielded the best (177%) on Year-on-Year basis, while classic cars proved to be the worst investment (-34%). Premium Whiskey (which, for some reason, is the most popular in Scotland) produced 23%, while Lego 53%. Regarding the latter, it is worth noting that even the average Lego set returns a yield of 10-15% per year (https://gameofbricks.eu/blogs/news/ultimate-lego-investment-guide-2020), and the rarities even much more (https://medium.com/wisecrack/brokering-bricks-the-world-of-lego-investing-66d1a59fc206).

What we missed from the survey:

- Valuable, rare stamps (http://www.sgcoins.com/investing-in-stamps-the-facts-and-the-fiction);
- Book rarities (https://www.1843magazine.com/1843-answers/the-daily/how-can-i-start-investing-in-rare-books);
- Sports, car or other trading cards (https://www.nytimes.com/2018/03/23/your-money/trading-cards-investment.html); and
- Old, antique shares (http://theantiquesalmanac.com/investinginoldstockcertificates.htm).

Of course, many other alternative investments could be listed, because if you can buy and sell something, it might count as an investment. But the categories above would be worth examining even on a standalone basis.

Source of the Figure:https://www.etoro.com/news-and-analysis/investing/popular-alternative-investments-during-covid-19/
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2020.06.30 - 06:23

BME GTK Pénzügyek Tanszék
NÉRÓ PROFILJA ÉS PECUNIÁJA
NERO’S PROFILE AND PECUNIA

Tegnap a Római Birodalom pénzromlásáról volt szó. Azonban az „infláció” az érméken lévő képmását is elérte néha, ezt bizonyítja Néró császár (54-68) profilképének változása az idők során. Az 54 előtti időszakban, mint Claudius császár (41-54) adoptált fia (a „Caesar” címet viselte) szerepelt az érméken.

Néró idején egyébként valós pénzrontás is történt 63-64-ben: az aranyérmék súlyát csökkentették, a korábban tiszta ezüst denarius anyagába pedig bekerült a réz. Az érmék értéke 10-20%-kal csökkent (a korabeli technológia miatt ilyen nagy a „range”). A történészek ezt tartják a 3. századi inflációhoz vezető út első lépésének. A reform oka nem teljesen egyértelmű, de a legerősebb álláspont szerint Néró jelentősen megnövekedő költekezésének finanszírozása lehetett a legfontosabb érv. Az új, „rosszabb” érmék a Gresham-törvénynek (https://www.britannica.com/topic/Greshams-law) megfelelően ki is szorították a forgalomból a 63 előtti („jó”) érméket, melyeket leginkább felhalmoztak.

Forrás: Butcher, K., Ponting, M., Evans, J., Pashley, V., & Somerfield, C. (2015). The reforms of Nero, AD 64–68. In The Metallurgy of Roman Silver Coinage: From the Reform of Nero to the Reform of Trajan (pp. 201-238). Cambridge: Cambridge University Press. doi:10.1017/CBO9781139225274.012
----------------------------
Yesterday's post was about the deterioration of money in the Roman Empire. However, "inflation" has sometimes reached the coin-portraits as well, as evidenced by the change in the profile of Emperor Nero (54-68) over time. In the period before 54, he was featured on the coins as the adopted son (therefore holding the title "Caesar") of Emperor Claudius (41-54).

During Nero's reign, there was a real debasement of money in 63-64: the weight of gold coins was reduced, and copper was included in the material of the previously pure silver denarius. The value of the coins decreased by 10-20% (the wide range is due to the technology of the time). Historians see this as the first step on the road to 3rd-century hyperinflation. The reason for the reform is not entirely apparent, but the most persuasive view is that the funding of Nero's significantly increasing spending may have been the strongest cause. The new "bad" coins squeezed out the pre-63 ("good") coins that had accumulated the most, mostly in line with Gresham's law (https://www.britannica.com/topic/Greshams-law).

Source: Butcher, K., Ponting, M., Evans, J., Pashley, V., & Somerfield, C. (2015). The reforms of Nero, AD 64–68. In The Metallurgy of Roman Silver Coinage: From the Reform of Nero to the Reform of Trajan (pp. 201-238). Cambridge: Cambridge University Press. doi:10.1017/CBO9781139225274.012
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2020.06.29 - 05:55

BME GTK Pénzügyek Tanszék
PÉNZROMLÁS ÉS MERÉNYLET
DEBASEMENT AND ASSASSINATION

Pénzromlás és válság? Ki gondolná, hogy kéz- a kézben járnak?! Az 1946-os, világrekord hiperinflációt magának tudó Magyarországnak mindez nem újság. A pénzromlás azonban az ókorban is elsősorban inkább tünet volt, mint ok. Az egyik legkorábbi ismert és dokumentált példa rá a Római Birodalom 3. századi válsága (235-284). A korai birodalomban 3,9 gramm ezüst tartalmú denarius ugyan már a kor elejére is csak 2,7 grammot tartalmazott a nemesfémből, a válság végén azonban ez az érmék borítására csökkent: ezüstérme helyett ezüstözött bronzérmévé vált a denarius.

A politikai válságot is kiválóan szemlélteti a csatolt ábra: a narancs jelzők a gyilkosságra utalnak. Ebben az időszakban az átlagos császári uralkodási idő 10,3 évről 4,4-re csökkent, és 84%-os eséllyel vált gyilkosság áldozatává az uralkodó.

Diocletianus reformjai (284) stabilizálták a helyzetet: a kormányzati átalakítás (dominatus), a pénzreform (solidus, a kezdetben ezer denariust érő aranypénz), az árak és bérek maximalizációja, az adóreform (fejadó és vagyonadó) és a hadsereg átszervezése még egy időre fenntartotta, a széthullás szélén álló birodalmat.

Forrás: http://money.visualcapitalist.com/deaths-roman-emperors-vs-silver-coin-content/
----------------------------
Debasement and crisis? Who would think they go hand in hand?! But of course, this is not new information for Hungary, which had the world record hyperinflation in 1946. However, even in ancient times, the deterioration of money was primarily a symptom rather than a cause. One of the earliest known and documented examples of this is the crisis of the Roman Empire in the 3rd century (235-284). The denarius contained 3.9 grams of silver in the early empire, but only 2.7 grams of the precious metal by the beginning of this age. By the end of the crisis, silver had become only the coating of the coins: the denarius had transformed from a silver-coin to a silver-plated bronze one.

The political crisis is also well illustrated in the attached figure: orange markers refer to murder. During this period, the average length of an emperor’s reign decreased from 10.3 years to 4.4, and the ruler had an 84% chance of being killed.

Diocletian’s reforms (284) stabilized the situation: government reform (dominatus), monetary reform (solidus, a new gold coin, initially worth a thousand denarii), price and wage maximization, tax reform (head tax and wealth tax), and military reorganization maintained the empire (which was on the brink of disintegration) for some time.

Source: http://money.visualcapitalist.com/deaths-roman-emperors-vs-silver-coin-content/
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2020.06.26 - 05:55

BME GTK Pénzügyek Tanszék
HOZAMOK ÉS A HARANG
RETURNS AND THE BELL

A nap adatvizualizációja az S&P500 amerikai részvényindex éves hozamainak eloszlását mutatja be 1825 és 2019 között. Jól láthatóan nagyon hasonló a normál eloszláshoz, a módusz pedig a 0-10% közötti csoport. Idén eddig -4,7% az úgynevezett „year-to-date” (tehát a mostani dátumig számolt) hozam, tehát a korrekció után már „nincs itt semmi látnivaló”.

Módszertani megjegyzés: 1957 óta létezik S&P500, ezért 1926 és 1956 között az elődjével, az S&P90-nel számoltak, 1825 és 1925 között pedig a Yale és a Pennsylvania State egyetem kutatóinak történeti adatbázisából (https://researchgate.net/publication/…) vett adatokkal.

Forrás: https://advisor.visualcapitalist.com/historical-stock-market-returns/
----------------------------
The Data Visualization of the Day shows the distribution of the annual returns of the S&P500 U.S. Stock Index between 1825 and 2019. Apparently, it is very similar to the normal distribution, and the mode is the 0-10% group. This year, the so-called year-to-date yield has been -4.7%, so after the correction: “there is nothing to see here”.

Methodological note: S&P500 exists since 1957, so they used S&P90 (its predecessor) between 1926 and 1956, and the historical database of researchers at Yale and Pennsylvania State University (https://researchgate.net/publication/…) for the period between 1825 and 1925.

Source: https://advisor.visualcapitalist.com/historical-stock-market-returns/
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2020.06.25 - 05:55

BME GTK Pénzügyek Tanszék
GDP ARÁNYOS ÁLLAMADÓSSÁG: % VAGY ÉV?
DEBT-TO-GDP: % OR YEAR?

A GDP arányos államadósságot konvenció szerint százalékosan szokták megadni. A hétfői posztban például arról írtunk, hogy az angol mutató meghaladta a 100%-ot. Ez első ránézésre furcsa lehet, hiszen sok százalékos mutató csak 0 és 1 közötti értéket vehet fel. A GDP arányos államadósság nem ilyen, méghozzá azért, mert valódi mértékegysége az év. Ez könnyen látható, ha belegondolunk, hogy az államadósságot (ami egy úgynevezett állomány/stock mutató, mondjuk USD-ben kifejezve) osztjuk az éves GDP-vel (ami viszont egy úgynevezett folyamat/flow mutató, USD/év-ben kifejezve), így a végeredmény évben lesz mérhető. Ezért a 100% (vagy pl. a maastrichti konvergenciakritériumok esetén a 60%) a GDP arányos államadósság esetében csak egy (potenciálisan fontos) lélektani határ, nagy vonalakban annyit jelent, hogy az egész gazdaságnak egy egész éven át (vagy 0,6 éven át) kell termelnie ahhoz, hogy visszafizessük az összes adósságunkat. Sokunk számára valószínűleg 0,9 év és 1,1 év sokkal kevésbé hangzik drasztikus különbségnek, mint 90% és 110%. Az ilyen típusú összehasonlítások egyébként kedveltek a pénzügyekben, például a bankrendszer mélységére vonatkozó betét/GDP vagy hitel/GDP mutatók is hasonló elvet követnek. Egyszerűségük és plasztikusságuk miatt jól szemléltetnek egy jelenséget, még ha a pontos matematikai elv szerint ezeket is évben kellene megadni.

A másik érdekesség a fentiekkel kapcsolatban, hogy a GDP arányos államadósság egészen magas szinteket is elérhet, mégsem esnek pánikba a befektetők vagy éppen az állampolgárok. Hogy miért? Az ördög szokás szerint a részletekben van. Nem mindegy ugyanis, hogy bruttó vagy nettó, külső vagy belső, illetve hazai devizában vagy külföldiben denominált adósságról van-e szó. Az eladósodó állam számára legelőnyösebb a hazai devizás belső adósság, hiszen a pénznyomda és az állami erőszakmonopólium (néhányan az adóztatást is ide sorolják) is biztosíthatja a visszafizetést. Ebből a szempontból a „legkeményebb” adósság a külföldi devizás külső, hiszen az előzőkből egyik sem opció.

A klasszikus példa a fentiekre Japán. Japán GDP arányos bruttó államadóssága tartósan 200% (vagy helyesen: 2 év) felett van, ezzel papíron a világ legjobban eladósodott országa. Viszont ennek döntő többsége japán yenben denominált belső adósság, emiatt a japán államkötvények hitelminősítése még mindig bőven a befektetési kategóriába (S&P: A+, Fitch: A, Moody’s: A1) tartoznak, ellentétben például a második helyezett Görögországgal.

(Póra András – Somogyi Róbert)
---------
Debt-to-GDP is usually expressed as a percentage by convention. In Monday’s post, for example, we reported that the English index exceeded 100%. It can be strange at first glance, as many % figures can only take a value between 0 and 1. Public debt as a share of GDP is not like this, because its real unit of measurement is the year. It is easy to see when you consider dividing government debt (which is a so-called stock indicator, say in USD) by annual GDP (which in turn is a so-called flow indicator, expressed in USD/year), so the result will be measurable in years. Therefore, 100% (or, for example, 60% in the case of the Maastricht convergence criteria) for public debt as a share of GDP is only a (potentially significant) psychological limit, broadly meaning that the whole economy has to produce for an entire year (or 0.6 year) to repay all its debts. For many, 0.9 years vs 1.1 years probably sounds a much less drastic difference than 90% vs 110%. In any case, these types of comparisons are prevalent in finance, for example, the Deposit-to-GDP or Loan-to-GDP ratios, measuring the depth of the banking system, follow a similar principle. Because of their simplicity and clarity, they illustrate a phenomenon well, even if, according to the exact mathematical principle, they should also be given in years.

The other interesting thing is that Debt-to-GDP can reach quite high levels without causing panic among investors or citizens. Why? The devil is in the details, as usual. It makes a big difference, whether the debt is gross or net, external or internal, or denominated in local or foreign currency. Domestic debt, denominated in the local currency, is the most beneficial for the indebted state, as the money press and the state monopoly on violence (some also include taxation here) can provide repayment. In this respect, the “most difficult” debt is external, denominated in foreign currency, as none of the above is an option.

One of the classic examples is Japan. Japan’s gross government debt as a share of GDP is permanently above 200% (or, correctly: 2 years), making it the most indebted country in the world, at least on paper. However, the vast majority of this debt is domestic, and denominated in Japanese yen, which is why the credit rating of Japanese government bonds is still in the middle of the investment category range (S&P: A +, Fitch: A, Moody’s: A1), in contrast to, for example, second-ranked Greece.

(András Póra – Róbert Somogyi)
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2020.06.24 - 05:55

BME GTK Pénzügyek Tanszék
KÓCZY Á. LÁSZLÓ A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA DOKTORA!
LÁSZLÓ Á. KÓCZY BECAME DOCTOR OF THE HUNGARIAN ACADEMY OF SCIENCES!

Tanszékünk habilitált egyetemi docense, Dr. Kóczy Á. László, a tegnapi nap folyamán sikeresen védte meg akadémiai doktori (Doctor of Science, D.Sc.) értekezését, „Versengés és együttműködés koalíciós játékokban” címmel.

Gratulálunk!

Az értekezés megtekinthető az alábbi linken: http://real-d.mtak.hu/1113/7/dc_1521_18_doktori_mu.pdf
----------------------------
Dr. László Á. Kóczy, associate professor with habilitation of our department, defended yesterday successfully his academic doctoral (Doctor of Science, D.Sc.) dissertation: ‘Competition and Cooperation in Coalition Games.’

Congratulations!

The dissertation is available at the following link (only in Hungarian): http://real-d.mtak.hu/1113/7/dc_1521_18_doktori_mu.pdf
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2020.06.22 - 06:02

BME GTK Pénzügyek Tanszék
„ANGOL” GDP ARÁNYOS ÁLLAMADÓSSÁG 100% FELETT
UK’S DEBT/GDP OVER 100%

Az „angol” GDP arányos államadósság 258%-os csúcsa – nem meglepő módon – a második világháború után, 1946-47-ben volt. 1963-ra küzdötték le 100% alá. Idén májusban azonban – 1963 óta először – ismét meghaladta az államadósság a gazdaság méretét.

Ez egy görög vagy olasz fül számára ironikusan hangozhat, mint esemény, de a fiskális stabilitásukra büszke angolok (és skótok, Wales-iek) számára vészharangokat kongat meg. A COVID kapcsán felvett új adósság a kétszerese a 2008-09-es válságban felvettnek, eddig mintegy 300 Mrd angol font. Az ország hitelminősítését egyelőre még nem érintette az esemény, csupán a 10 éves államkötvényhozamok emelkedtek enyhén.

A G7 országok közül ezzel, Németország és Kanada kivételével, mindegyik 100% felett, vagy annak környékén van.

Forrás: https://www.ft.com/content/57974640-8bea-448c-9d0b-32f34825f13e
---------
The 258% peak in the United Kingdom's debt/GDP was – not surprisingly – after World War II in 1946-47. They succeeded in pushing it below 100% by 1963. However, the UK's public debt has exceeded the size of the economy again this May, for the first time since 1963.

It may sound ironic to a Greek or Italian ear as an important event, but it will sound alarm bells for Englishmen (and Scotsmen, Welshmen) proud of their fiscal stability. The new debt raised in connection with COVID is twice that accumulated in the 2008-09 crisis, so far around £300bn. The country's credit rating has not yet been affected by the event, with only 10-year government bond yields rising slightly.

Now, almost all of the G7 countries are above or around 100%, except for Germany and Canada.

Source: https://www.ft.com/content/57974640-8bea-448c-9d0b-32f34825f13e
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2020.06.19 - 05:35

BME GTK Pénzügyek Tanszék
HOL FÁJ? 😀
WHERE DOES IT HURT? 😀
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2020.06.18 - 07:57

BME GTK Pénzügyek Tanszék
PREMIER LEAGUE ÉS PANDÉMIA
PREMIER LEAGUE AND PANDEMIC

Azon lehet vitatkozni, hogy melyik a világ legjobb futball-bajnoksága, de a leggazdagabb kétségkívül az angol bajnokság legfelsőbb osztálya a Premier League (PL). Az összes sportág összes ligáját tekintve egyébként az NFL vezet, az MLB és az NBA előtt, a PL csak ötödik (meglepetés lehet az indiai krikett liga negyedik helye, https://apsportseditors.org/others/most-profitable-sports-leagues/). A Deloitte minden év elején kiadja „Deloitte Football Money League” című anyagát, melyben a fociklubok bevételeit rangsorolja (a legutóbbi: https://www2.deloitte.com/uk/en/…#). A bevételek három fő kategóriája:

1. A meccsnapi bevétel („Matchday”), ami a főként a jegyeladásokat jelenti. A Top 20 klubnál átlagosan 16% volt tavaly;
2. A kereskedelmi bevétel („Commercial”), ami a „merchandising” (a szurkolói ajándéktárgyak, mezek jelentette bevétel, az egyik magyar sportközgazdász „csecsebecse-kereskedelemnek” gondolta magyarítani valamikor), a szponzori és az egyéb kereskedelmi bevételek. A Top 20-nál 40% volt átlagosan;
3. A közvetítési jogdíjakból származó bevétel ("Broadcasting"), ami 44%-ot jelentett a húsz legnagyobb klubnak tavaly.

Érdekesség, hogy a három bevételforrás szerepe klubmérettől függően változik: míg a topkluboknak a kereskedelmi bevétel a legnagyobb forrásuk (49% körül), addig a kisebb klubok bevételeinek már a kétharmad részét teszi ki a közvetítési díj. A meccsnapi bevétel számítja minden kategóriában a legkevesebbet, 20% alatt klubmérettől függetlenül – paradox módon tehát a meccsre járó „hardcore” fanok nem számítanak pénzügyileg sokkal többet, mint a klub mezét azért minden évben megvásárló „fotelszurkolók”.

Egy másik érdekesség az utóbbi évtizedben, hogy bár a lista csúcsán a két spanyol szuperklub, a Barcelona és a Real Madrid áll (2019 végén pont ebben a sorrendben), a leggazdagabb liga mégis az angol, főként a nagyra növő közvetítési díjak miatt. A jelenség másik oka az, hogy Angliában nemcsak két csúcsklub van, illetve hogy az 5-6 nagy klub és a többiek között sincs annyira nagy pénzügyi különbség, mint Spanyolországban. A legnagyobb bevételű angol klub egyébként (harmadik a listán a két spanyol gigász mögött) a Manchester United, őket a Manchester City követi, az idén vélhetően 1990 után újra angol bajnokká avanzsáló Liverpool pedig csak harmadik bevételi oldalról (világszinten hetedik). A szuperklubok és a kisebb klubok közötti különbség egyre növekszik. Az FC Barcelona például hatszor annyi bevétellel bír, mint a spanyol liga ötödik legnagyobb bevételű csapata, a Sevilla, de nemzetközileg is tisztán látható trend, hogy a húsz legnagyobb klub és a többiek között nő a pénzügyi, és – ettől nem függetlenül – a sportszakmai távolság.

A járvány szinte az összes európai focibajnokságot (Fehéroroszország kivételével talán) félbeszakította, két-három hónap szünet következett márciustól. Az öt nagy közül a francia bajnokságot le is fújták. A német egy hónapja, a spanyol egy hete indult újra, az olasz ezen a hétvégén fog. A tegnapi nappal (2020.06.17.) pedig újraindult az angol bajnokság. Az igazi fanokat nyilván persze a sportérték és csapatuk győzelme érdekli, a pénzügyes rajongókat viszont időnként az is, mennyire ütötte meg csapatukat vagy a bajnokságot a pandémia okozta leállás. A PL bevételeinek alakulásáról készített, a Deloitte számai alapján (az anyagot melegen ajánljuk: https://www2.deloitte.com/uk/en/…), egy ábrát The Economist, ez a nap ábrája.

Az angol bajnokságban a közvetítési díjak olyan magasak, hogy ez komoly faktor volt az újraindításban: egyszerűen túl nagy (60%) a jelentőségük a klubok büdzséjében, a fentiek miatt pedig még zárt kapusan is megéri lejátszani a maradék fordulókat. A díjak egy részét persze így is vissza kell majd fizetni (28%-kal fog csökkenni így jogdíj-bevétel), de csődveszély nem lép fel. A meccsnapi bevétel nem döntő tényező, és összességében csak 20%-kal lesz kevesebb a Deloitte szerint, a kereskedelmi bevétel pedig idén enyhén még nőni is fog. A becslések alapján az angol bajnokság bevételei a 2020-21-es szezonban még felül is múlhatják a tavalyit, feltéve persze, ha nem jön a járvány második hulláma ősszel.

Az ábra forrása: https://economist.com/graphic-detail/2020/…
---------
One can argue about which is the best football league in the world, but the richest is undoubtedly the top layer of English football: the Premier League (PL). By the way, the NFL leads the World ranking of all the leagues in all sports, then comes the MLB and NBA. The PL is only fifth (the fourth place of the Indian cricket league might come as a surprise, https://apsportseditors.org/others/most-profitable-sports-leagues/). At the beginning of each year, Deloitte publishes the “Deloitte Football Money League” in which it ranks the revenues of football clubs (most recently: https://www2.deloitte.com/uk/en/…#). There are three main categories of revenue:

1. Matchday revenue, which is mainly ticket sales. The Top 20 club averaged 16% last year;
2. Commercial income, which is merchandising, sponsorship, and other commercial income. The Top 20 had an average of 40%;
3. Revenue from broadcasting royalties, which accounted for 44% of the twenty largest clubs last year.

Interestingly, the role of the three sources of revenue varies depending on club size. While top clubs have the most substantial income from commercial revenue (around 49%), the broadcasting fees already account for two-thirds of the revenue of smaller clubs. Matchday revenue counts the lowest in all categories, below 20% regardless of club size – weirdly enough, “hardcore” fans always attending a match don’t matter much more financially than “armchair fans” who buy club jerseys every year though.

Another remarkable feature of the last decade is that although the top two on the list are the two Spanish superclubs, Barcelona and Real Madrid (in that order at the end of 2019), the wealthiest league is still the English, mainly due to the high broadcasting fees. The other reason for this phenomenon is that there are not just two top clubs in England and that there is not as much financial difference between the 5-6 big clubs and the others as in Spain. By the way, the highest-earning English club (third on the list behind the two Spanish giants) is Manchester United, followed by Manchester City, and Liverpool (who will presumably advance to English champions this year, after the last one in 1990) is only third in revenues (seventh worldwide). The gap between superclubs and smaller clubs is widening. FC Barcelona, for example, has six times as much revenue as Sevilla, the fifth-highest-earning team in the Spanish league. Still, there is also a clear international trend of increasing financial and, notwithstanding, sports distance between the twenty largest clubs and the rest.

The epidemic interrupted almost all European football leagues (with the possible exception of Belarus), followed by a two- to three-month break from March. Of the five big ones, the French championship has been called off. The German restarted a month ago, the Spanish a week ago, the Italian will start this weekend. And yesterday (June 17, 2020), the English championship was also restarted. Of course, real supporters are obviously interested in the sports-value, and the victory of their team, but fans from the finance world are also sometimes involved in how much the lockdown caused by the pandemic has hit their team or championship. The Chart of the Day was made by The Economist, based on Deloitte figures for PL revenue development (an excellent study: https://www2.deloitte.com/uk/en/…).

In the English league, broadcasting fees are so high that it was a major factor in the restart: they are simply too significant (60%) in club budgets, and thus, it’s worth playing the remaining rounds even without spectators. Of course, some of the fees will still have to be repaid (this will reduce broadcasting royalties by 28%), but there is no risk of bankruptcy. Matchday revenues are not the deciding factor, and overall will be only 20% less, according to Deloitte, and commercial revenues will even grow slightly this year. It is estimated that the English league’s revenues in the 2020-21 season could even surpass last year, provided, of course, that the second wave of the pandemic doesn’t come in the fall.

Source of the Chart: https://economist.com/graphic-detail/2020/…
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2020.06.16 - 05:50

BME GTK Pénzügyek Tanszék
NOVÁK ZSUZSANNA PUBLIKÁCIÓJA A SUSTAINABILITY-BEN
PUBLICATION OF ZSUZSANNA NOVÁK IN SUSTAINABILITY

Kollégánk új publikációja jelent meg a Sustainability-ben (Scopus Q2, Web of Science)!

Novák Zsuzsanna: Structural Change in Central and South Eastern Europe—Does Technological Efficiency Harm the Labour Market? (Szerkezeti átalakulás Közép- és Délkelet-Európában —A technológiai fejlődés tényleg kedvezőtlenül érinti a munkaerőpiacot?)

Az elméleti irodalom két fő tényezőre vezeti vissza a szerkezeti átalakulást: a technológia által előidézett hatékonyság-növekedés és a jövedelemrugalmasság szektorok közötti eltérésére, amiben az innováció elengedhetetlen szerepet játszik. A széles értelemben vett szektorok (mezőgazdaság, feldolgozóipar, szolgáltatások) hozzáadott-értéken és foglalkoztatáson belüli súlya jelentős átrendeződésen esett át a fejlett ipari országokban. A jelenséget közgazdászok széles tábora magyarázta azzal, hogy a technológiai fejlődés jellemzően negatív hatást gyakorol a foglalkoztatásra azokban az iparágakban, ahol az új technológiák alkalmazása megvalósul. Mivel a megelőző empirikus kutatások többnyire a fejlett országok gazdaságait, köztük a régi EU-s tagországokat, helyezték a középpontba, a tanulmány 13 közép- és délkelet-európai EU tagország gazdaságának szerkezeti átalakulását elemzi 1995 és 2018 között éves adatok segítségével, különös hangsúllyal az iparágon belüli termelékenység-növekedés foglalkoztatásra gyakorolt hatására, amit OLS és GMM panel regressziós becsléssel vizsgál.

A vizsgált 13 feltörekvő európai gazdaság szerkezete jól nyomon követhető felzárkózást mutatott az elmúlt 20 évben az iparosodott OECD és EU tagországokéhoz, ezen belül Málta és Ciprus még „előrehaladottabb” abban a tekintetben, hogy a gazdaságuk súlypontja erőteljesebben eltolódott a szolgáltatások irányába, mint amennyire az a korábbi EU tagállamokra jellemző. Lettország és Litvánia lényegében leképezik az EU-s országok általános tendenciáit, míg Csehország, Szlovákia és Szlovénia az újraiparosodás jeleit mutatva a legütemesebben fejlődő gazdaságok közé tartozik, legalábbis ami a mezőgazdasági tevékenység visszaszorulását illeti. Románia és Bulgária sokáig kilógott a sorból a nemzeti jövedelem tekintetében domináns agrárszektornak köszönhetően, de ez az eltérés eltűnőben van, miközben Romániában a foglalkoztatási statisztikák továbbra is az európaitól szokatlan, különutas jelleget tükröznek.

A tanulmány eredményei két fontos következtetés megfogalmazásához nyújtanak támpontot:

1. Az EU iparpolitikai prioritásai között nagyobb hangsúlyt kell, hogy kapjon a tagországok sokszínű ágazati szerkezete. A közép-kelet-európai országok újraiparosítása magasabb képzettséget igénylő tevékenységekkel az egyik alternatíva.
2. Az olyan gazdaságpolitika, amely a magasan képzett, jó minőségű munkaerőt hozza helyzetbe és egyidejűleg erősebb hangsúlyt fektet a K+F belső forrásokból történő finanszírozására új lendületet adhat a termelékenység dinamikájának a vizsgált közép- és délkelet-európai gazdaságokban.

A tanulmány rávilágított arra is, hogy a feltörekvő európai országok szerkezeti átrendeződésének vizsgálata keretében további elemzések szükségesek a relatív ágazati árazási folyamatok és munkaerőpiaci túlcsorduló hatások, valamint az egyes országok szerkezetének eltéréséből fakadó komparatív előnyök jobb megértése és kiaknázása céljából.

Az írás teljes szövege elérhető itt: https://www.mdpi.com/2071-1050/12/11/4704
---------
A new study of our colleague was published in Sustainability (Scopus Q2, Web of Science)!

Zsuzsanna Novák: Structural Change in Central and South Eastern Europe—Does Technological Efficiency Harm the Labour Market?

According to the theoretical literature, the two main factors inducing sectoral transformation are technology-driven change in productivity and differences in income elasticities of demand across sectors in which innovation plays a crucial role. The share of the broad economic sectors (agriculture, manufacturing, and services), in value added and employment has undergone a significant transformation in developed economies. This phenomenon was widely explained by economists through technological development, having a characteristically negative impact on employment within the same industry in which it is adopted. As preceding empirical research focused mainly on developed industrial countries including old EU member states, the purpose of this paper is to examine structural change in 13 Central and South Eastern European EU member economies with annual data putting special emphasis on the impact of own-industry productivity on employment with OLS and GMM panel regressions between the years 1995 and 2018. In addition to GDP per employed person data capturing productivity, numerous time-, country- and industry-specific data support the evaluation of the relationship between employment and technological efficiency increase.

The 13 emerging European economies examined in the paper have shown an apparent structural convergence to industrialized OECD and EU economies in the last more than 20 years, with Malta and Cyprus having experienced even more of an “advanced” shift towards a dominant service sector than the former countries on average. Latvia and Lithuania are almost reproducing the EU countries’ general tendencies, while the Czech Republic, Slovakia and Slovenia, showing reindustrialization tendencies, count to the most progressive economies as the low reliance on agricultural activity is concerned. Romania and Bulgaria used to be outliers with their dominant agricultural sector in income terms but this difference has diminished over time, while Romania is still largely deviating in its employment statistics from other European countries.

The results of the study led us to make two important conclusions:

1. EU industrial policy principles (like those laid down in Europe 2020, for instance) should put more emphasis on the diverse industrial structure of member states. Reconsidering reindustrialization potentials, in the CEECs offering more high-skilled activities, is one of the alternatives.
2. A new domestic innovation policy focusing on a high-skilled and high-quality workforce, together with a stronger inward financing of investment and R&D, could bring a renewed productivity stimulus in these Central and South Eastern European economies.

The paper also illuminated that for a deeper understanding and exploiting of comparative advantages stemming from the diverse economic structures, intersectoral labor market spillover effects and relative price movements need to be further scrutinized within the frames of a structural transformation analysis in the emerging countries of Europe.

The full text of the study is available here: https://www.mdpi.com/2071-1050/12/11/4704
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2020.06.15 - 06:34

BME GTK Pénzügyek Tanszék
KÖLTSÉGVETÉS ÉS COVID
BUDGET AND COVID

Németország két héttel ezelőtti (összességében már 1 300 milliárd eurós) második fiskális stimulusa a legnagyobb GDP arányos lépés Európában. Erről számolt be a The Wall Street Journal, és a Bruegel gyűjtése (EU, UK, USA) alapján egy táblázatot is közzétett (https://wsj.com/articles/…, a csatolt ábra forrása), az egyes országok eddigi, a COVD-19-helyzetre dedikált lépéseiről (2020. május 25-ig, a 2019-es GDP-hez viszonyítva).

Három kategóriát különböztettek meg:

1. Azonnali fiskális válasz, pénzkifizetés;
2. Valamilyen kifizetés (adó, TB, hiteltörlesztő stb.), halasztásának a megengedése;
3. Likviditásbiztosítás, hitelgaranciák stb.

Az ábrán jól látható, hogy Németország szinte mindegyikben az élen jár, ugyanakkor az is, hogy a pénzkifizetéssel járó fiskális megoldások ritkábbak, mint a halasztásosak vagy a garanciákat adók. Magyarország is fent van a Top 12 ország listáján, főként második kategóriával. A Bruegel gyűjtése és számításai alapján a legkomolyabb lépés a hitelvisszafizetési moratórium volt hazánkban (GDP arányosan 8,3%-os hatás).

A Bruegel gyűjtése: https://www.bruegel.org/publications/datasets/covid-national-dataset/
---------
Germany’s second fiscal stimulus (the total cost is already €1,300 billion) two weeks ago was the most substantial GDP-proportionate move in Europe. The Wall Street Journal made a report on this, and created a spreadsheet based on the Bruegel’s data collection (EU, UK, USA, https://www.wsj.com/articles/germanys-second-coronavirus-stimulus-package-brings-total-support-to- 1-3-trillion-11591226131, source of the attached figure), on each country’s fiscal steps dedicated to the COVD-19 situation so far (as of May 25, 2020, relative to 2019 GDP).

Three categories were distinguished:

1. Immediate fiscal response, cash payment;
2. Allowing the deferral of any payment (tax, social security contributions, loan repayment, etc.);
3. Liquidity assistance, credit lines, loan guarantees, etc.

It is clear from the figure that Germany is at the forefront in almost all of them. Still, it is also the case that fiscal solutions involving immediate cash payments are less common than deferrals or guarantees. Hungary is also on the list of the Top 12 countries, mainly with the second category. According to the Bruegel’s collection and calculations, the most severe fiscal step was the moratorium on loan repayments in Hungary (8.3% of GDP ratio).

Bruegel dataset: https://www.bruegel.org/publications/datasets/covid-national-dataset/
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2020.06.12 - 13:38

BME GTK Pénzügyek Tanszék
A TRIANONI SZERZŐDÉS ÉS A GAZDASÁGI SZERKEZET ÁTALAKULÁSA A XX. SZÁZAD ELEJÉN: 2. RÉSZ
TREATY OF TRIANON AND STRUCTURAL TRANSFORMATION IN HUNGARY AT THE BEGINNING OF THE 20TH CENTURY: PART 2

A mezőgazdaság vonatkozásában Valkó (2020, http://www.ksh.hu/statszemle_arch…/…/2020_06/2020_06_719.pdf) megjegyzi, hogy a vámokkal védett belső piac megszűnése és általában a korábbi kereskedelmi kapcsolatok összeszűkülés, az állatállomány jelentős visszaesése és a szántóföldi termelés domináns pozícióba kerülése, a korábbi stabil árszínvonal felborulása, az ipari népesség csökkenése kedvezőtlenül érintette a szektort, olyannyira, hogy esetenként önköltségi ár alatt kellett a terményeket értékesíteni. Míg csak 1929 és 1933 között mintegy 50%-kal esett a mezőgazdasági termékek ára, az ipari árindex 1928-ban 6, 1933-ban már 70%-kal haladta meg az 1913. évit, az agrárolló egyre szélesebbre nyílt. A termelők helyzetét az 1929-33-as válság tovább súlyosbította jelentős hatékonyságveszteséget okozva, a termésátlagok messze a nyugatiak alatt maradtak a második világháborút megelőző időszakban az alacsony technikai színvonalnak köszönhetően.

Az ipar azon ágazatai fejlődtek 1913-at megelőzően, amelyek nem voltak kitéve az osztrák és a cseh ipar versenyének – jegyzi meg Freid Mónika és Kátainé Marosi Angéla (2020, http://www.ksh.hu/statszemle_arch…/…/2020_06/2020_06_685.pdf), így mindenekelőtt az élelmiszeripar, azon belül a malomipar adta a gazdaság motorját (a foglalkoztatottak tekintetében csak a negyedik, de a termelés és a külkereskedelem vonatkozásában az első helyen jelent meg az ipari ágazatok sorában.) Míg azonban az élelmiszer (korabeli szóhasználat szerint „élelmezési ipar”) 1913-ban a teljes ipari termelés mintegy 40%-át tette ki, ez a hozzájárulás a két világháború közötti időszakban fokozatosan zsugorodott új ágazatok előrejutásának adva teret (lásd csatolt ábra). Különösen jelentős térnyerést figyelhetünk meg a korábbi vámunió keretében kialakult munkamegosztás következtében „elnyomott” textil- és vegyipar, valamint a magyar találmányokkal a világkereskedelemben is számottevő szerepet betöltő villamos- és elektrotechnikai ipar esetében. Ez utóbbi ágazatokat, a ruházati ipar kivételével az 1929-33-as válság kevésbé sújtotta.

A külkereskedelem szerkezeti átrendeződése kevésbé volt látványos, mint a gazdaság termelés ágazati megoszlásának változása a trianoni szerződést követően. A kivitelünkben ugyanis továbbra is fennmaradt a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek túlsúlya, azon belül a malomipar és a cukoripar termékeinek egyeduralma visszaszorult és előtérbe kerültek a zöldség- és gyümölcsfélék, valamint az ezekből előállított ipari áruféleségek. (Plósz-Dénes, 2020, http://www.ksh.hu/statszemle_arch…/…/2020_06/2020_06_745.pdf). Mindemellett mérséklődött a gazdaság függősége a fogyasztási cikkek behozatala tekintetében, ami többek között a textilipar önállósodásának volt köszönhető, amely már a kivitelünkben is szerepet kapott. Továbbá jóval nagyobb mértékben szorultunk rá nyersanyag-behozatalra és egyes élelmiszeripari és agrártermékek (többek között élőállat) tekintetében is nőtt az importszükségletünk. Az exportban a nehézipar modern ágazatainak (a vasútijármű-gyártásnak és a villamosiparnak) az árucikkei adtak új lendületet a külgazdasági kapcsolatoknak. Az Osztrák-Magyar Monarchia vámuniója már nem védte a magyar termékeket a külpiaci versenytől, de a második világháború közeledtével hazánkban is egyre szigorúbbá váltak a protekcionista intézkedések. Továbbra is az osztrákok és a csehek (helyesebben csehszlovákok) voltak a legfontosabb külgazdasági partnereink 1920-at követően, mellettük azonban feltűnően zárkózott fel az egyre meghatározóbb szerepet betöltő Németország, olyannyira, hogy a 40-es évek elejére lényegében az egyetlen export-import piacunkká avanzsált.

(Novák Zsuzsanna)
---------
As regards to agriculture Valkó (2020, http://www.ksh.hu/statszemle_arch…/…/2020_06/2020_06_719.pdf) notes that the collapse of the internal market protected with customs and the shrinkage of the earlier trade relations in general, the significant contraction in animal livestock, the dominance of the cultivation of the crops, the shaking of the earlier stable price level and the decrease in industrial population severely affected the sector. Insomuch that, in some instances, produces had to be sold below cost. While between 1929 and 1933, the prices of agricultural products fell by 50%, the industrial price index superseded its level in 1913 by a 6% in 1928-and an even 70% increase in 1933, the agricultural „price scissor” opened wider and wider. The situation of producers was further aggravated by the 1929-33 crisis causing substantial efficiency losses due to the low technological level average production per arable land figures remained much below those of Western Europe in the years preceding World War II.

Before 1913 those branches of the industry showed significant progress which was not set out to compete with Austrian and Czech industrial goods – concluded by Mónika Freid Mónika and Angéla Kátainé Marosi (2020, http://www.ksh.hu/statszemle_arch…/…/2020_06/2020_06_685.pdf), thus above all food industry. Mainly mill industry worked as an engine of the economy (though it only took the fourth place among different branches of industry in respect of employment but concerning production and external trade it appeared as a winner). Whereas the food industry accounted for some 40% of whole manufacturing production in 1913 (referred to as „alimentation” industry in contemporary terms), its contribution was gradually contracting opening space for new emerging branches (See the Figure attached). We can observe the gaining ground of the textile and chemical industry, especially which were „suppressed” by the work division as a result of the earlier customs union, as well as in the case of the electricity and electric industry playing a considerable role in world trade with Hungarian inventions. Furthermore, these latter industries were less plagued by the 1929-33 crisis.

The structural reallocation of external trade was less spectacular than the change in the industrial distribution of production after the Treaty of Trianon. The predominance of agricultural and food industry products further prevailed, within which mill and sugar industry goods lost their overwhelming share, and horticultural and fruit products and industrial goods deriving from these subsectors came to the front. (Plósz-Dénes, 2020, http://www.ksh.hu/statszemle_arch…/…/2020_06/2020_06_745.pdf). Nevertheless, the import dependence on consumer goods mitigated, which was among others due to the more self-reliant textile industry, which also contributed to the export. Besides, we were, to a much greater extent, restricted to raw material import. At the same time, our import needs increased in respect of the food industry and agrarian goods (among other animal livestock). External commercial relations were given a renewed impetus by new goods produced in the modern branches of heavy industry (railway vehicle industry and electricity industry). The customs union of the Austro-Hungarian Monarchy did not further provide shelter for Hungarian goods from international rivalry. Still, Hungarian protectionist measures were becoming more and more stringent with the impending second world war. Austrians and Czechs (in fact Czechoslovaks) were still our main trading partners after 1920, along with them, however, the dominance seeking Germany was showing an apparent convergence, insomuch that by the start of the 40’s it essentially graduated to the position of our unique export-import market.

(Zsuzsanna Novák)
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2020.06.11 - 05:50

BME GTK Pénzügyek Tanszék
A TRIANONI SZERZŐDÉS ÉS A GAZDASÁGI SZERKEZET ÁTALAKULÁSA A XX. SZÁZAD ELEJÉN: 1. RÉSZ
TREATY OF TRIANON AND STRUCTURAL TRANSFORMATION IN HUNGARY AT THE BEGINNING OF THE 20TH CENTURY: PART 1

A KSH egy teljes kötetet szentelt az elmúlt száz évben Magyarországon végbemenő gazdasági és társadalmi folyamatok bemutatásának, a trianoni békeszerződés hatásainak középpontba állításával (http://www.ksh.hu/statszemle?fbclid=IwAR2mK1Ab_gMHAhN3Sug33pzLeAvlhIeO6xZZpon7H6jMTLjILwmqxnO23KY). A demográfiai és etnikai viszonyok tárgyalásán túl érdekes adatokat tárnak fel a gazdasági szerkezet átalakulásával kapcsolatban, azaz hogy hogyan formálódott át a mezőgazdaság, az ipar és a szolgáltatások súlya a nemzeti jövedelmen, termelésen, a foglalkoztatáson és a külkereskedelmen belül.

Pozsonyi-Szőkéné Boros (2020, http://www.ksh.hu/statszemle_archive/all/2020/2020_06/2020_06_665.pdf) rámutat, hogy ugyan a második világháborút megelőzően a világ egyetlen országában sem áll rendelkezésre azonos módszertan alapján összeállított makrogazdasági adatbázis, kutatók és gazdaságkutató intézetek (a szerzők többek között Fellner Frigyes, Matolcsy Mátyás és Varga István, valamint Hüttl Antónia és Pozsonyi Pál becsléseire támaszkodtak) számításai alapján érdekes összefüggéseket állapíthatunk meg a XX. század elejének nemzetgazdasági folyamatairól, szerkezeti átalakulásáról.

1913-ig a magyar gazdaság az Osztrák-Magyar Monarchia keretén belül, a vámunió védettségét élvezve elsősorban a mezőgazdasági termelésnek köszönhetően gyarapította jövedelmét, fél évszázadon keresztül átlagosan évi mintegy 2-3%-os reálbővülést elérve még a legsúlyosabb válságévek – beleértve 1873-at – számbavételével együtt is. A XX. század elején a késői iparosodás megnyilvánulásaként, és az ágazatot támogató törvények hatására beáramló külföldi tőkének köszönhetően előre törő új iparágak, így a villamossági és az elektrotechnikai ipar is egyre nagyobb szeletet vágott magának az ország jövedelemtermeléséből. A trianoni határok meghúzásával az ország ipari kapacitásának felét, mezőgazdasági termőterületének 40%-át veszítette el, összességében pedig termelő- és szolgáltatóvagyonának mintegy 60%-át.

A fejlett országokhoz való felzárkózás igénye, a népszövetségi kölcsön következtében 1924/25-re stabilizálódó gazdaság és a 30-as évek második felétől a második világháborúra történő felkészülés erősebb iparosodási tendenciákat hívott életre. Ennek köszönhetően az ipar részaránya az 1925-ös 25% körüli mértékről 1936-re 30% fölé emelkedett. (Látszólag már 1913-ban is a termelés egynegyedét az ipar szolgáltatta, de érdemes itt megjegyezni, hogy azon belül a kézműipar is erőteljes, 6,5%-os részesedést képvisel, amiről a későbbiekben már nem rendelkezünk önálló statisztikával.)

A szektorális átrendeződés azonban nem a két világháború közötti időszakban hozott jelentősebb változásokat. Ennél szembetűnőbb módon – mintegy 50%-kal – esett vissza az első világháborút megelőző évekhez képest a mezőgazdaság jövedelmen belüli súlya és látványos bővülés figyelhető meg a különböző szolgáltató ágazatok esetében, amit tulajdonképpen Trianon hatásaként könyvelhetünk el (lásd a csatolt táblázat).

(Novák Zsuzsanna)
---------
The Hungarian Central Statistical Office devoted a whole issue to a summary of the main economic and social processes of Hungary in the last hundred years focusing on the consequences of the Treaty of Trianon (http://www.ksh.hu/statszemle?fbclid=IwAR2mK1Ab_gMHAhN3Sug33pzLeAvlhIeO6xZZpon7H6jMTLjILwmqxnO23KY). Besides the discussion of demographic and ethnic relations, it reveals interesting data on the structural transformation of the economy, that is the change in the proportions of agriculture, industry and services on national income, production, employment and external trade.

Pozsonyi-Szőkéné Boros (2020, http://www.ksh.hu/statszemle_archive/all/2020/2020_06/2020_06_665.pdf) points out that before World War II, no macroeconomic database applying uniform methodology is available in any single country of the world. However, we can establish remarkable coherences, in structural change, appearing in the national economy at the beginning of the 20th century based on the calculations of researchers and research institutions (the authors relied on estimations by Frigyes Fellner, Mátyás Matolcsy and István Varga, as well as Antónia Hüttl and Pál Pozsonyi among others).

Until 1913 the Hungarian economy accumulated its income primarily thanks to agricultural production in the frames of the Austro-Hungarian Monarchy, enjoying the protection provided by the customs union. It resulted in an annual 2-3% real economic growth on average throughout half a century, including crisis years severely damaging the economy, such as 1873, for instance. At the start of the 20th century, as a manifestation of late industrialization, owing to foreign capital inflow as a consequence of legal acts supporting the sector, new branches forging ahead, like the electricity and electrical industry, were cutting a growing share in the income-producing capacity of the country. With the setting of the Trianon borders, the country lost half of its industrial capacity, 40% of its arable land, and about 60% of its entire producing and servicing property.

The surging need to catch up with developed economies, the economic stabilization by 1924/25 as a result of the loans issued with the support of the League of Nations, and the arrangements made to prepare for the second World War in the latter half of the ’30s provoked more forceful industrialization tendencies. As a consequence, the share of industry in national income increased from 25% in 1925 to above 30% in 1936. (Seemingly industry made up one-quarter of production already in 1913, but it is worth noting that crafts represented a robust 6.5% share in this, whose later separate performance cannot be detected in the available data series.)

It was not the period between the two world wars, which brought the most significant changes in sectoral transformation. More striking was the – some 50% - decline of the share of agriculture in national income compared to the years preceding World War I and the spectacular broadening of the various service activities, both of which can indeed be attributed to the effects of the Treaty of Trianon (see the Table attached).

(Zsuzsanna Novák)
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2020.06.10 - 05:31

BME GTK Pénzügyek Tanszék
DR. BODROGI BENCE REKTORI DÍCSÉRETE
DR. BENCE BODROGI’S COMMENDATION FROM THE RECTOR

Dr. Bodrogi Bence Péter, tanszékünk egyetemi adjunktusa, a magyar tömegközlekedés-történet és a Neptun rendszer 10-danos fekete öves nagymestere, a Pénzügyek Tanszék Mr. Wolf-ja, a 2020-as pedagógusnap alkalmából rektori dícséretben részesült!

Gratulálunk!

További GTK-s pedagógusnapi kitüntetések: https://www.gtk.bme.hu/blog/pedagogusnapi-kituntetesek/
---------
Dr. Bence Péter Bodrogi, assistant professor of our department, the 10th Dan black belt grandmaster of the history of Hungarian public transport and the Neptun system, moreover the Department of Finance's Mr. Wolf, received a rector's commendation on the occasion of the 2020 Teacher's Day!

Congratulations!

More GTK Teacher's Day awards (only in Hungarian): https://www.gtk.bme.hu/blog/pedagogusnapi-kituntetesek/
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2020.06.09 - 06:20

BME GTK Pénzügyek Tanszék
HÁBORÚ, TANÁCSKÖZTÁRSASÁG, TRIANON, TŐZSDE
WAR, HUNGARIAN SOVIET REPUBLIC, TRIANON, STOCK EXCHANGE

„A hadüzenet után 1914.július 27-én bezárták a tőzsdét de nem csak a Monarchiában, hanem valamennyi hadviselő államban. A hazai részvényárfolyamok az átmeneti csökkenés után már 1914 végén a háborús pénzbőség, a gyorsuló infláció következtében emelkedni kezdtek, és annak ellenére hogy a tőzsde hivatalos megnyitására a háború alatt nem került sor, félhivatalosan, a gabonatőzsde termében folytak az üzletelések. A forgalmat a tőzsdei elszámolás lebonyolítására 1892-ben létrehozó Giró- és Pénztáregylet Rt. (alaptőkéjének 60%-a bankok, 40%-a a Budapesti Áru- és Értéktőzsde tulajdonában volt) felügyelte, újjáélesztették a jogosított tőzsdeügynökök 1897-ben bevezetett , majd néhány év múlva csendben kimúlt intézményét. (A teremben csak ők köthettek egymással megbízásos alapon üzleteket.)

A háború végén rohamosan esni kezdtek az árfolyamok, ezért a tőzsdetanács egyes kiemelt papíroknál megszabta az árfolyamokat, amelyek alatt nem lehetett üzleteket kötni. Ez ugyan minimálisra csökkentette a forgalmat, de legalább stabilizálta az árakat. A Tanácsköztársaság kikiáltása, a részvénytársaságok államosítása után nemcsak bezárták a tőzsdét, de a Szabadság téri épületét (amely 1905-ben készült el 6,6 millió korona költséggel) el is kobozták.

A tanácsköztársaság bukása után, 1919. október 20-án nyílt meg újra a tőzsde, az árfolyamok a korona inflációja miatt gyorsuló ütemben emelkedtek. Különösen az iparvállalatok emelkedése volt látványos, a banki részvények reálértéke a pénzügyi élet ziláltsága miatt inkább esett. A tőzsdén 1913-ban még csak alig egymillió, 1918-ban 7,2 millió részvényt adtak el, 1923-ban a részvényforgalom elérte a 250 millió darabot. Az elszámolás a Giró- és Pénztáregyesületen keresztül zajlott, a leszámolt üzletek értéke 1913-1923 között 2,7 milliárd koronáról 6 billió koronára nőtt. 1924-re megszűnt az infláció fűtötte látszatkonjunktúra, a stabil pénz kedvéért mindenki igyekezett eladni részvényeit. Az árfolyamok minimális forgalom mellett 50-60%-kal estek.

Az értékét vesztett koronát 1926-ban váltotta fel a pengő, így a részvényeket is pengőben jegyezték. Valamennyi részvénytársaságnak új, pengőben kifejezett mérleget kellett készíteni, a részvények legkisebb névértékét 10, az újonnan alakult társaságok minimális alaptőkéjét 150 000 pengőben határozták meg. A tőzsdén jegyzett vállalatok az inflációt összességében elég jól átvészelték, a részvényindex 1925-26 között 40%-kal emelkedett. Ezután viszont lassú esés következett…”

(Részlet Ádám Zsigmond- Korányi G Tamás: Tőzsdekompasz 1991 című könyvéből)

A képen: az első világháború alatt babonából az árutőzsde mintazacskóiból gabonát szórtak a tőzsdepalota előtti „béke”-galamboknak.

Forrás: http://www.tozsdesztori.hu/tozsde-anno.html
---------
“After the declaration of war, the stock market was closed on July 27, 1914, but not only in the Monarchy but in all warring states. After a temporary decline, domestic stock prices began to rise as early as the end of 1914 due to the war's abundance of money and accelerating inflation, and despite the official opening of the stock exchange was only after the war, trading took place semi-officially in the grain exchange room. The Giró- és Pénztáregylet Rt supervised the turnover (Giro and Treasury Association, 60% of its share capital owned by banks and 40% by the Budapest Commodity and Stock Exchange), which established the stock exchange settlement in 1892. The revived the institution of licensed brokers (which was introduced in 1897 but perished quietly some years later (only they were allowed to make deals in the room with each other on an agency basis.)

At the end of the war, exchange rates began to fall sharply, so the stock exchange council set the quotes for some key securities, below which no deals could be made. While this minimized turnover, it stabilized prices, at least. After the proclamation of the Hungarian Soviet Republic and the nationalization of joint-stock companies, not only was the stock exchange closed, but the building on Szabadság Square (completed in 1905 for 6.6 million koronas/crowns) was also confiscated.

After the fall of the Hungarian Soviet republic, the stock market reopened on October 20, 1919, and the prices rose at an accelerating pace due to inflation in the korona/crown. The rise of industrial companies, in particular, was spectacular; the real value of bank shares falling more due to the disruption of financial life. In 1913, barely one million shares were sold on the stock exchange, in 1918, 7.2 million shares, and in 1923 the volumes reached 250 million shares. The settlement took place through the Giro and Treasury Association, the value of the settled shops increased from 2.7 billion crowns to 6 trillion crowns between 1913 and 1923. By 1924, the inflation-fueled boom had ceased, and everyone was trying to sell their shares for the sake of stable money. Exchange rates fell by 50-60% with minimal turnover.

The korona/crown, which had lost its value, was replaced by the pengő in 1926, so the shares were also listed in pengő. All joint-stock companies had to prepare a new balance sheet, expressed in pengős, the minimum nominal value of the shares was set at 10, and the minimum share capital of the newly formed companies was set at 150,000 pengős. Listed companies weathered inflation quite well overall, with the stock index rising 40% between 1925-26. Then there was a slow fall… ”

(Excerpt from Ádám Zsigmond- Korányi Tamás G: Tőzsdekompasz 1991)

In the picture: during the First World War, grain was scattered from sample bags of the commodity exchange to the “peace”-pigeons in front of the stock exchange palace (from superstition).

Source: http://www.tozsdesztori.hu/tozsde-anno.html
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2020.06.08 - 07:09

BME GTK Pénzügyek Tanszék
MAGYAR PÉNZÜGYEK TRIANON UTÁN
HUNGARIAN FINANCE AFTER TRIANON

A Trianont követő pénzügyi rendszer helyzetét legjobban ECKHART Ferenc drámai összefoglalója érzékelteti: „az elvesztett háború következményeivel: a forradalmakkal és a román megszállással a gazdasági élet egyetlen ágában sem okozott olyan rombolásokat, mint pénzügyi téren.”

A közpénzügyeket elsősorban két jelenség sújtotta: a korona hazai és nemzetközi jelentős elértéktelenedése és a magas államadóság, amely utóbbit a jóvátétel költségei is tovább növeltek. A túlzott államadósság, hitelfelvétel elkerülése érdekében Ausztria és Magyarország között az előre meghatározott paritás 2:3 (40:60) volt, de az osztrákok 1916 után eltértek ettől, és 1919-re az arány 28,34:71,66 lett. Ausztria tehát a magyar gazdaság hátrányára fokozottabb mértékben rontotta a közös valutát. A Bethlen-kormány a közpénzügyi stabilizációt az 1924. évi IV. törvénycikkben az államháztartás egyensúlyának helyreállításáról foglalta össze három évre vonatkozóan.

Sem a fiskális kiadások csökkentése, sem a bevételek fokozása önmagában nem vezethetett teljes eredményre addig, amíg a pénz értékének állandóságát szilárd alapon biztosítani nem sikerült. A jegybank elsődleges feladatául a világháború során elértéktelenedett korona valorizációját tűzték ki. Különösen indokolt volt ez, mert az aranykorona és papírkorona paritás számítása 1916 márciusától jelent meg, miután a lakosság a nemesfém- és a fémtartalmú (nikkel, bronz, alpakka, vas) érméket tezaurálási céllal felhalmozta. Így 1916-ban egy aranykorona 1,63 papírkoronát ért, 1917-ben 2,35-öt, 1919-re 7,91-et, 1920-ra pedig 87,42-őt. A legmélyebb pont 1924 júniusa volt: 18 482 papírkoronával. Ezért alapították meg a Trianoni békeszerződés 189. cikke szerint 1921-ben a Magyar Királyi Állami Jegyintézetet, amelyet majd a népszövetségi támogatások egyszerűbb folyósítása érdekében is, 1924-ben Magyar Nemzeti Bankká szerveztek át. Végül 1926. december 27-vel megjelent az új nemzeti valuta, a pengő. Az átváltás az aranykorona-pengő viszonyban, 1:12 500 paritáson történt; így a koronába fektetett ingóvagyonnak 12 249 része elveszett, s belőle csak egy maradt meg.

A kezdeti nehézségek a hitelintézeteket sem kerülhették el; az ország megcsonkítása után az 1992 bank és takarékpénztárból csak 674 maradt fenn. A bankhálózat átszervezése nagy feladatot rótt a pénzintézetekre. A legtöbbet azok a bankok vesztették, amelyeknek érdekeltségeik az elszakított területekre kerültek, mivel ezek az ottani, későbbi zárolásoknak, államosításnak estek áldozatul; illetve akiknek – az infláció és az árfolyamok elszabadulása miatt – idegen valutában voltak kötelezettségeik.

(Vértesy László)
---------
The dramatic summary of Ferenc ECKHART best illustrates the situation of the financial system following Trianon: "with the consequences of the lost war: the revolutions and the Romanian occupation did not cause such destruction in any branch of economic life as in the financial sector."

Two phenomena struck public finances: the significant domestic and international devaluation of the korona (legal tender of the Austro-Hungarian Monarchy) and the high public debt, the latter was further exacerbated by the cost of reparations. To avoid excessive public debt and borrowing, the predetermined parity between Austria and Hungary was 2:3 (40:60). The Austrians deviated from this after 1916, and by 1919 the ratio had become 28.34: 71.66. Austria has thus worsened the single currency to a greater extent to the detriment of the Hungarian economy. The Bethlen government introduced public finance stabilization in 1924 by restoring the balance of public finances for three years.

Neither the reduction in fiscal expenditures nor the increase in revenues alone could lead to a full result until the stability of the value of money was ensured on a sound basis. The primary task of the central bank was to valorize the depreciated korona. This was particularly justified because the calculation of gold korona and paper korona parity appeared from March 1916, after the people accumulated precious metal and metal-containing (nickel, bronze, alpaca, iron) coins for thesaurus purposes. Thus, in 1916 a gold korona reached 1.63 paper koronas, in 1917 2.35, by 1919 7.91, and by 1920 87.42. The deepest point was in June 1924: 18 482 paper korona. Therefore, according to Article 189 of the Treaty of Trianon, the Magyar Királyi Állami Jegyintézet was established in 1921, which was reorganized into the Magyar Nemzeti Bank (National Bank of Hungary) in 1924, to facilitate the disbursement of subsidies from the League of Nations. Finally, on December 27, 1926, the new national currency, the pengő, appeared. The conversion took place form the golden korona to pengő ratio at a parity of 1:12 500; thus, 12 249 parts of the movable property invested in the korona were lost, leaving only one of them.

Initial difficulties could not be avoided by credit institutions either; after the mutilation of the country, only 674 of the 1992 bank and savings bank survived. The reorganization of the banking network has posed a significant task for financial institutions. The banks that lost their interests in the torn-off areas suffered the most, as they fell victim to subsequent blockages and nationalization there; or who had liabilities in foreign currency due to the high inflation and the collapse of the exchange rates.

(László Vértesy)
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2020.06.05 - 05:55

BME GTK Pénzügyek Tanszék
A TRIANONI BÉKESZERZŐDÉS HATÁSA A MAGYAR GAZDASÁGRA
ECONOMIC CONSEQUENCES OF THE TREATY OF TRIANON FOR HUNGARY

A Központi Statisztikai Hivatal 2020-ban számos tanulmánnyal emlékezett meg a trianoni békeszerződés gazdasági következményeiről. Tomka Béla így kezdi értekezését (egyben az ábra forrása: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/terstat/2020/rs100101.pdf): „A történeti munkák igen hasonló módon jellemzik Magyarország gazdasági helyzetét az első világháborút követő időszakban, s az erről a korszakról a szélesebb közvéleményben élő kép is jórészt megegyezik ezzel.[1] Az ábrázolás középpontjában a Trianon nyomán elszenvedett hatalmas veszteségek állnak: Magyarország területe harmadára, népessége kevesebb mint felére csökkent; egyes természeti erőforrások túlnyomó része (az erdők 84%-a, a vasérctermelés 89%-a, a lignittermelés harmada, a réz- és sóbányászat egésze) a szomszédos országokhoz került; az ipari kapacitás veszteségei is nagyok voltak, jóllehet nem egyenlően oszlottak meg: a fűrésztelepek 89%-ától a gépipar 18%-áig terjedt a skála; felbomlott az ország és az Osztrák–Magyar Monarchia gazdasági egysége, s az ennek eredményeként bekövetkezett erős gazdasági dezorganizációt fokozta a háború és a forradalmak hatása. Ez az értelmezés nem csupán súlyosnak tartja Trianon gazdasági következményeit, hanem – explicit vagy implicit módon – a békeszerződésnek rendkívüli gazdasági jelentőséget tulajdonít, mert különösen a természeti erőforrások említett hatalmas veszteségei átfogó akadályokat gördítettek Magyarország gazdasági fejlődésének útjába a következő évtizedekben.[2] (…)

Trianon ezen interpretációja jónéhány helytálló elemet tartalmaz, azonban lényegét illetően tévesnek tekinthető, mivel fontos tényeket hagy figyelmen kívül. A békeszerződés gazdasági következményeinek hagyományos értelmezése alapján különösen azt nem tudjuk magyarázni, hogy a Trianon utáni Magyarország gazdasági teljesítménye nemzetközi összehasonlításban nem volt gyengébb, mint a dualizmus időszakában megfigyelhető relatív teljesítmény, pedig akkor – értelemszerűen – a fentebb jelzett, Trianon okozta nehézségek nem jelentkeztek.”

A szerző továbbá megjegyzi, hogy az első világháború előestéjén került a magyar gazdaság a nyugat-európai országok fejlettségi szintjéhez a legközelebb a XX. század során a GDP/fő tekintetében Európa fejlettebbik felének 60,4%-át ért el a magyar gazdaság. A trianoni tragédia ellenére az első világháborút követő gazdasági fejlődés rendkívüli ütemben ment végbe, olyannyira, hogy az 1929-33-as világválság kezdetére már újra 57,1%-osra sikerült elmaradásunkat leküzdenünk, amit aztán az 50-es évek kezdetére 45,4%-ra történő visszaesés követett.

A tanulmány egyértelmű tanulsága, hogy feltárja, a nemzeti gyász és az elnyomatás, igazságtalanság érzése nem az önföladást és a fájdalomba burkolózást váltotta ki a magyar népből, hanem erőt merítettünk a gazdaság újraépítéséhez, a tudomány és technikai területén már korábban, az Osztrák-Magyar Monarchia keretei között kivívott elismertségünk visszanyeréséhez. Ez legyen Trianon egyik fontos üzenete a számunkra a megrázó emlékezet újbóli átélésének traumájából kivezető fénysugárként.

(Novák Zsuzsanna)

[1] Az írás a következő tanulmány erősen rövidített változata: TOMKA Béla: Az első világháború és a trianoni béke gazdasági hatásai Magyarországon. In: Bódy Zsombor (szerk.): Háborúból békébe: a magyar társadalom 1918 után. Konfliktusok, kihívások, változások a háború és az összeomlás nyomán. Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet, 2018. 47-79.
[2] MACARTNEY,C.A. (1937): Hungary and her Successors: The Treaty of Trianon and its consequences, 1919–1937. Oxford University Press, London.pp. 461–462.
BEREND T.,I.–RÁNKI,GY. (1966): Magyarország gazdasága az első világháború után, 1919–1929. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 31–35.
---------
The Central Statistical Office of Hungary commemorates the economic consequences of the 1920 Trianon Peace Treaty in several papers. Béla Tomka starts his discussion on the issue (also, the source of the chart: http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/terstat/2020/rs100101.pdf): „Historians describe and interpret the post-World War I economic situation of Hungary quite uniformly and the wider public discourse on the period does not differ much either. The great losses suffered because of the Treaty of Trianon are the starting point. [1] Hungary lost two-thirds of its territory, more than half of its population and the overwhelming majority of its natural resources; 84% of forests, 89% of iron ore production, one-third of lignite production, the entire copper- and salt mining went to neighboring countries. Losses in industrial capacity were great, too, although their distribution was unequal: the range spread from 89% of timber mills to 18% of the engineering industry. The economic unity of the country, as well as that of the Austro-Hungarian Empire dissolved, and the war and revolutions intensified the impact of the following economic disorganization. This interpretation does not only consider the economic consequences of the Treaty of Trianon as severe, but – implicitly or explicitly – it also assigns extraordinary economic importance to the peace treaty, as it raised immense obstacles in the path of Hungary’s economic development in the coming decades. [2](…)

This interpretation of Trianon contains several real elements; however, it is mistaken in omitting essential facts established by research in economic history. The traditional interpretations of the economic consequences of Trianon do not allow us to explain – based on research on European economic convergences and divergences – that the economic performance of post-Trianon Hungary was basically the same in international comparison as the relative performance of the dualism era, although, at that time, the hardships due to the Treaty of Trianon did obviously not emerge.”

Furthermore, the author adds that on the eve of World War one had got the Hungarian economy ever so close to the development level of the Western European countries throughout the 20th century as regards per capita GDP. The Hungarian economy reached 60.4% of the most advanced part of Europe. Despite the tragedy of Trianon the economy showed a spectacular pace of progress after World War I, insomuch that that by the commence of the 1929-33 global crisis, we fought down our lagging behind to 57.1%, which was followed by a decline to 45.4% by the beginning of the ’50s.

The striking lesson of the study is that it reveals that the national mourning and suppression, the feeling of injustice, did not provoke a self-surrender and deepening into grief out of the Hungarian nation. Still, instead, we drew strength to rebuild the country and to regain the earlier achieved acknowledgment in the field of science and technology in the frames of the Austro-Hungarian Monarchy. This should be one of the main messages of Trianon to us as a ray, taking us out of re-experiencing the trauma of a painful memory.

(Zsuzsanna Novák)

[1] The study is an edited version of a presentation held on 16 October 2019 at the conference "Trianon 100 – Consequences of the Treaty in the context of statistical analyses ".
[2] MACARTNEY,C.A. (1937): Hungary and her Successors: The Treaty of Trianon and its consequences, 1919–1937. Oxford University Press, London.pp. 461–462.
BEREND T.,I.–RÁNKI,GY. (1966): Magyarország gazdasága az első világháború után, 1919–1929. Akadémiai Kiadó, Budapest. pp. 31–35.
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2020.06.04 - 05:55

BME GTK Pénzügyek Tanszék
A LEGERŐSEBB 50 NAPOS RALLY AZ S&P500 TÖRTÉNETÉBEN
THE STRONGEST 50 DAYS RALLY IN THE HISTORY OF S&P500

Az S&P 500 amerikai tőzsdeindex a tegnapi nappal (2020.06.03.) 1957 óta íródó (ekkor tértek át 500 részvényre az indexben) történetének legerősebb 50 napos emelkedését produkálta, 37,7%-os emelkedéssel. A februári „all-time-high”-tól ugyan még 9%-kal el van maradva, de a piaci hangulat nagyon pozitív.

A jelenség azért furcsa, mert a tőzsde és a reálgazdaság elszakadása egymástól, bár ismert fogalom, ebben az ötven napban rendkívüli mértékben mutatkozott meg. Az USA GDP-je ugyanis az első negyedévben mintegy 5%-kal ment össze (https://www.bea.gov/data/gdp/gross-domestic-product), a második negyedéves adatot pedig ennél is rosszabbra várják az elemzők: 17% körüli zsugorodásra számítva. Igaz az is, hogy az előrejelzések jelentősen szórnak, az Atlanta FED például 52,8%-os (évesített) GDP csökkenést jósolt június elsején (https://www.frbatlanta.org/cqer/research/gdpnow).

A tőzsdét mindenesetre – eddig úgy tűnik – mindez hidegen hagyja.

Az ábra forrása: https://www.cnbc.com/2020/06/03/this-is-the-greatest-50-day-rally-in-the-history-of-the-sp-500.html
---------
By yesterday (03.06.2020), the S&P 500 U.S. stock index produced the strongest 50-day rally in its history since 1957 (when it moved to 500 stocks), rising 37.7%. Although it is still 9% behind the “all-time-high” in February, the market sentiment is very positive.

The phenomenon is strange because the divergence of the stock market and the real economy (although a well-known concept) has manifested itself to an extraordinary extent in these fifty days. U.S. GDP shrank by about 5% in the first quarter (https://www.bea.gov/data/gdp/gross-domestic-product), and analysts expect the second quarter to be even worse: the current estimations are around a 17% drop.
However, forecasts are significantly ambiguous. The Atlanta FED, for example, predicted a 52.8% (annualized) decline in GDP on June 1 (https://www.frbatlanta.org/cqer/research/gdpnow).

In any case, it seems to be leaving the stock market unaffected.

Source of the Chart: https://www.cnbc.com/2020/06/03/this-is-the-greatest-50-day-rally-in-the-history-of-the-sp-500.html
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2020.06.03 - 07:46

BME GTK Pénzügyek Tanszék
KICSODA A THREADNEEDLE UTCA ÖREG HÖLGYE?
WHO IS THE OLD LADY OF THREADNEEDLE STREET?

Az 1694-ben alapított angol jegybank, a Bank of England, a londoni City-ben található a Threadneedle utcában. Az utcaneveknek pedig jelentőségük van, olyannyira, hogy például amikor Mervyn King (a bank kormányzója 2003-2013), karrierje elismeréseképpen élethosszig tartó lordságot kapott a királynőtől, akkor a – Threadneedle-lel párhuzamos, a bankot északnyugatról határoló utcáról elnevezve – „Lothbury bárókirálya” („Baron King of Lothbury”) címet kapta. De honnét ered az Öreg Hölgy kifejezés? Öreg hölgynek Európában sok mindent hívnak, leginkább futballcsapatokat: a torinói Juventus, a berlini Hertha és a famagustai Anorthosis is viseli a nevet. Nade egy bank miért?

Nos, a történet 1797-re és a politikai karikatúra egyik atyjára és királyára: James Gillray-re megy vissza. Gillray (1756-1815, https://www.james-gillray.org/ és https://www.youtube.com/watch?v=UfVUQ1E1V_c) önmaga is legendás alak, fénykora a napóleoni háborúkra esett. Rajzaiban, szatíráiban senki sem kímélt, az angol királytól a hazai politikai eliten át Ogre Bonny-ig („Bonny the Ogre” – Napóleon egyik gúnyneve). A kor humoros, de őszinte lenyomatának tekinthető karikatúriái a mai napig népszerűek. Nagyjából ezer műve ismert, többségük londoni múzeumokban és galériákban (pl. National Portrait Gallery) tekinthető meg.

De mi történt 1797-ben? Nos, a korabeli miniszterelnök az ifjabb William Pitt, a nagy francia forradalom elleni első koalíciós háború (1792-1797) alatt többször is azt követelte, a banktól, hogy az aranytartalék egy részének eladásával finanszírozza a háborús költségeket. Az emiatt bekövetkező aranyhiány pedig oda vezetett, hogy a forgalomban lévő aranypénz helyett – a bank történetében először – papír egy és kétfontosokat kellett kibocsátani 1797-ben. Az első angol bankjegyeket egyébként szó szerint kézzel írták és az egyéni igényeknek megfelelően adták ki. A monetáris finanszírozás tilalma ugyan még nem volt kőbe vésve, de a bank aranytartalékait a közvélemény is féltette. Az ifjabb Pitt egyébként nagyon sikeres volt a közpénzügyek tekintetében: az amerikai függetlenségi háború után óriásira nőtt államadósságot sikerrel szorította vissza.

Gillray-t megihlette a jelenség, így született a csatolt karikatúra. Az öreg hölgynek ábrázolt angol jegybank az aranytartalék ládáján ücsörög, erőszakot kiáltva, miközben az ifjabb Pitt éppen „csábítólag” közelít felé, kezét az arannyal teli zsebek felé irányozva. Mi látható még a képen? Egyrészt az Öreg Hölgy ruhája papírpénzből (a fenti egy és két fontosokból) áll. Másrészt a csábító Pitt bal lábánál egy „Hitelek” („Loans”) feliratú dokumentum hever, alig rejtvén az „udvarló” valódi szándékát. A jelenet pedig a Bank of England híres Rotundájában (https://www.britishmuseum.org/collection/object/P_Nn-7-36-2) játszódik, ahol akkoriban az ügyfeleket fogadták. A karikatúra címe: „politikai erőszak” („political ravishment”).

A „becenév” megmaradt, az Threadneedle utca Öreg Hölgye pedig azóta is él és virul, bár az Egyesült Királyság aranytartalékát még sokszor erodálta a történelem. Az eddigi utolsó ilyen eset Gordon Brown-hoz (pénzügyminiszter 1997-2007, miniszterelnök 2007-2010) kötődik. Brown 1999 és 2002 között adatott el 395 tonna aranyat (a tartalék több, mint felét) az aranypiaci mélypont környékén, átlagosan 275 USD-s unciánkénti áron (az arany historikus átlagára azóta 1000 USD körül volt, a jelenlegi ár pedig 1700 USD felett van). A döntést sokan a mai napig az egyik legrosszabb pénzügyi műveletnek tartják az Egyesült Királyság történetében, tekintve, hogy az elmaradt hasznot 7 Mrd GBP-re szokták becsülni (https://www.bbc.com/news/business-48177767).

A kép forrása: https://bankofengland.co.uk/knowledgebank/who-is-the-old-lady-of-threadneedle-street/…
---------
Founded in 1694, the Bank of England is located on Threadneedle Street in the City of London. And street names have significance. For example, when Mervyn King (Governor of the Bank 2003-2013) received a life peerage from the Queen in recognition of his career, he was named the “Baron King of Lothbury,” after the street parallel to Threadneedle on the Northwestern side of the Bank. But where does the term Old Lady come from? Many things are called „The Old Lady” in Europe, most notably football teams: the Juventus in Turin, the Hertha in Berlin, and the Anorthosis in Famagusta as well. But a bank why?

Well, the story goes back to 1797 and one of the fathers and kings of political cartoon: James Gillray. Gillray (1756-1815, https://www.james-gillray.org/ and https://www.youtube.com/watch?v=UfVUQ1E1V_c) himself is also a legendary figure. His heyday fell to the Napoleonic Wars. In his drawings and satires, he spared no one, from the English king through the political elite to “Boney the Ogre” (one of Napoleon’s nicknames). These cartoons were a humorous but sincere imprint of the age, and are still popular today. Roughly a thousand of his works are known, most of them in London’s museums and galleries (e.g., the National Portrait Gallery).

But what happened in 1797? Well, during War of the First Coalition against the French Revolution (1792-1797), the prime minister of the age, William Pitt, the Younger, had made repeated demands upon the Bank for gold to pay for the war. Eventually, in February 1797, this drain on the Bank's reserves forced it to suspend the payment of its notes in gold, and low denomination notes for £1 and £2 were issued for the first time in the Bank’s history. The first English banknotes were, by the way, literally handwritten and released according to individual needs. Although the ban on monetary financing had not yet been set in stone, the public feared the evaporation of the bank's gold reserves. Otherwise, Pitt the Younger was very successful in terms of public finances: he successfully curbed down the considerable increase in public debt after the American Revolutionary War.

The phenomenon inspired Gillray, so the attached cartoon was born. The English central bank, depicted as an old lady, sits on the chest of gold reserves, shouting rape and violence as Pitt the Younger just approaches him “seductively,” his hand pointing to the pockets full of gold. What else can we see in the picture? On the one hand, the Old Lady’s dress consists of paper money (the one and two pounds already mentioned). On the left side of the seductive Pitt, on the other hand, lies a document labeled “Loans,” barely concealing the real intent of the “suitor.” And the scene takes place in the famous Rotunda of the Bank of England (https://www.britishmuseum.org/collection/object/P_Nn-7-36-2), where customers were received at the time. The title of the cartoon is “Political Ravishment.”

The “nickname” has survived, and the Old Lady of Threadneedle Street has been alive and well ever since, although the UK’s gold reserves have been eroded many times over by history. The last such case relates to Gordon Brown (Chancellor of the Exchequer 1997-2007, Prime Minister 2007-2010). Brown sold 395 tons of gold (more than half of the reserve) between 1999 and 2002 (around a historical gold market bottom), at an average price of $275 an ounce (the historical average price of gold has since been around $1,000, the current price is over $1,700). The decision is still considered by many to be one of the worst financial operations in the history of the UK, given that the estimated cost for the UK taxpayer is £7bn (https://www.bbc.com/news/business-48177767).

Source of the picture: https://bankofengland.co.uk/knowledgebank/who-is-the-old-lady-of-threadneedle-street/…
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2020.06.02 - 06:13

BME GTK Pénzügyek Tanszék
VISSZAPATTANÁS, MELY JELENTŐSEN BEFOLYÁSOLJA A BERUHÁZÁSOK TÉNYLEGES MEGTÉRÜLÉSÉT
REBOUND, THAT SIGNIFICANTLY AFFECTS THE ACTUAL RETURN OF INVESTMENTS

A rebound effect, magyarul visszapattanó hatás, egy nagyon általános jelenség, megfigyelhető a mindennapjainkban, csak nem biztos, hogy tudomást szerzünk róla. Ha egy autót lecserélünk egy olyanra, amelyik kevesebb üzemanyagot fogyaszt, akarva-akaratlanul is hajlamosak vagyunk többet használni, vagy kevésbé figyelni annak fogyasztására és így összességében az üzemanyagra fordított költségünk nem csökken, de sok esetben nőhet is.Egy fűtési rendszer korszerűsítése után megengedőek vagyunk magunkkal szemben és a megszokott – egyébként teljesen optimális – belső levegő hőmérsékletnél magasabb hőmérsékletet állítunk be termosztátunkon, így a havi fűtési számla nem, vagy csak csekély mértékben csökken. Az eddigi tapasztalatok alapján a visszapattanó hatás értéke a háztartások fűtésénél és hűtésénél akár 50%-ot is elérheti, amely azt jelenti, hogy a hatékonyságnövelésből származó elméleti megtakarítási potenciál akár a felét is a megnövekedett kereslet felhasználja. Ugyanez az érték a használati melegvíz előállításánál 10-40%, a világításnál pedig 20%-ot érhet el.

A visszapattanó hatás legfontosabb csoportosítása a keresletnövekedés jellege szerinti csoportosítás. Ilyen formán meg lehet különböztetni a direkt (közvetlen), az indirekt (közvetett) és az általános egyensúlyi hatást. A direkt hatás abban figyelhető meg, hogy ha egy jószág ára csökken és ennek következtében megnő iránta a kereslet. A közvetlen hatás kiszámítására számos módszer akad. Az indirekt hatás akkor lép fel, ha a jószág árának csökkenése következtében több pénz marad a fogyasztónál és így ez a megmaradt pénzmennyiség más javakra és szolgáltatásokra fordítható. Az indirekt hatást bonyolult számtanilag meghatározni. A teljes hatás, a direkt és az indirekt hatás összessége.

A rebound effect meghatározásával egy befektetés vagy hatékonysági beruházás azonnal átláthatóbbá válik mind a befektetők, mind a kivitelezők szempontjából – legyen szó bármilyen szakágról vagy tudományterületről is. A hatás közvetlen módja viszonylag jól körül határolható és megfogható szemben a közvetett visszapattanó hatással. Mindazonáltal mind a két változattal is szükséges számolni, hiszen ezek együtt adják a teljes effektust.

(Juhász Tibor)

Hasznos linkek:
https://blog.ucsusa.org/peter-oconnor/energy-efficiency-part-1-whats-the-point-933?
https://blog.ucsusa.org/peter-oconnor/energy-efficiency-what-is-the-rebound-effect-946

Kép forrás: https://ent.cat/per-que-leficiencia-energetica-segueix-estant-mal-entesa/?lang=en
--------------------
The rebound effect is a common observable factor every day, but we may not be aware of it. If we replace a car with one that consumes less fuel, we will tend to use it more or pay less attention to its consumption willy-nilly; therefore, the fuel costs will not decrease, but in many cases may increase. After the modernization of a heating system, we will set a higher temperature than our usual - and otherwise completely optimal - air temperature on our thermostat, so the monthly heating bill will not reduce a lot.For example, experience shows the value of this effect in heating and cooling of households can reach to 50%. It means that up to half of the theoretical savings potential from efficiency gains is used by increased demand. The same value in domestic hot water production can reach 10-40% and 20% in lighting.

The most important classification of the rebound effect is the classification according to the nature of the increase in demand. In this way, we can distinguish the direct, indirect, and general equilibrium effects. We can observe the direct effect when the price of a good decreases and the de-mand for it increases consequently. There are several ways to calculate the direct rebound effect. An indirect effect occurs when, as a result of a decrease in the price of a good, more money remains by the consumer; therefore, this remaining amount of money can be spent on other goods and services. The indirect effect is difficult to quantify. The total rebound effect is the sum of the direct and indirect effects.

By defining a rebound effect, an efficiency investment becomes more transparent to both investors and contractors immediately - be it any discipline. The direct rebound effect can be defined relatively well as opposed to the indirect rebound effect. However, it is necessary to consider both variants, as together they give the full rebound effect.

(Tibor Juhász)

Useful links:
https://blog.ucsusa.org/peter-oconnor/energy-efficiency-part-1-whats-the-point-933?
https://blog.ucsusa.org/peter-oconnor/energy-efficiency-what-is-the-rebound-effect-946

Source of the picture: https://ent.cat/per-que-leficiencia-energetica-segueix-estant-mal-entesa/?lang=en
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2020.05.29 - 07:35

BME GTK Pénzügyek Tanszék
ESZKÖZKATEGÓRIA-E A BITCOIN ÉS BEFEKTETÉS-E AZ ARANY?
IS BITCOIN AN ASSET-CLASS AND GOLD AN INVESTMENT?

Szerdán (2020.05.27.) a Goldman Sachs befektetői prezentációt tartott, aminek keretében elsősorban a COVID-19 helyzetet, az arra adott kormányzati válaszokat és az inflációs kilátásokat vették górcső alá. Azonban volt két extra téma is ezúttal: az arany és a kriptodevizák.

A Goldman pesszimista mindkét eszközzel kapcsolatban, sőt, a kriptókról azt is kijelentette (29-35. slide), hogy nem is tekinthetők eszközkategóriának. Hogy miért?

1. Nem generálnak cash-flowt, mint például a kötvények.
2. Nem generálnak semmilyen jövedelmet a gazdasági növekedéshez kapcsolódva.
3. Nem alkalmasak diverzifikációs célokra, hiszen a korrelációs együtthatóik teljesen instabilak.
4. Nem csökkentik a volatilitást, hiszen a historikus volatilitásuk 76%.
5. Az inflációs hatások kivédésre sem jók.

A slideshow nagy vitát idézett elő. A Facebook történetből (és a The Social Network című filmből) jól ismert, mára kripto-befektetőként is tevékenykedő Tyler Winkelvoss például így reagált: „Mit szívtok”? https://twitter.com/tylerwinklevoss/status/1265721885343584256

Érdekes módon kisebb hatása volt az arannyal kapcsolatos sommás megállapításoknak (23-28. slide):

1. Az S&P 500 április 5. és május 26. között verte az aranyat (20,6% vs. 5,5%).
2. Historikusan a részvénypiac mindig felülteljesítette az inflációt, míg az arany nem.
3. Az arany a részvényeket kizárólag „ritka, nagyon magas inflációs környezetben” teljesítette felül (mint például a két olajválság időszaka 1973-1982 között).
4. Az arany és az infláció közötti korreláció instabil: ezért az infláció elleni védekezésre sem megfelelő mindig.
5. Az árfolyamesések ellen sem véd jól, mint diverzifikációs eszköz (a magas minőségű kötvények jobbak).

Ahogy mondani szokás: az arany nem befektetés, hanem biztosítás a világvége szcenáriók („ritka, nagyon magas inflációs környezet”) ellen. Monori, a Teleki téri piac királya az Eldorádó című klasszikus filmből (https://filmarchiv.hu/articles/view/alapfilmek/eldorado/language_code2:hu) sokat tudna erről mesélni. Az ő életelve: „akinek aranya van, annak mindene van”, ugyanis világháborús környezetben és az azt követő „rendszerváltozásban” születik meg.

A befektetői prezentáció: https://resources.goldman.com/content/dam/…
---------
On Wednesday (May 27, 2020), Goldman Sachs held an investor presentation focusing on the COVID-19 situation, government responses, and inflation prospects. However, there were two other topics this time: gold and cryptocurrencies.

Goldman is pessimistic about both devices. They think about cryptos (slides 29-35) that they could not even be considered an asset class. Why?

1. Do Not Generate Cash Flow Like Bonds.
2. Do Not Generate any Earnings Through Exposure to Global Economic Growth.
3. Do Not Provide Consistent Diversification Benefits Given Their Unstable Correlations.
4. Do Not Dampen Volatility Given Historical Volatility of 76%.
5. Do Not Show Evidence of Hedging Inflation.

The slideshow caused a heated discussion. For example, Tyler Winkelvoss, who is well known from the Facebook story (and from The Social Network movie) and is now a crypto investor, reacted, “What are you smoking?” https://twitter.com/tylerwinklevoss/status/1265721885343584256

Interestingly, the harsh statements about gold (slides 23-28) had a smaller effect:

1. S&P 500 Trumps Gold in the period of April 5 – May 26 (20.6% vs. 5.5%).
2. Over time equities have consistently outperformed inflation while gold has not.
3. Gold has only outperformed equities in „rare, elevated inflation regimes” (like the period of the Oil Crises 1973-1982)
4. The correlation between gold and inflation is unstable: it is not always suitable for inflation protection.
5. Gold does not offer reliable downside protection (high-quality bonds are historically better).

As the saying goes, gold is not an investment but insurance against doomsday scenarios (a “rare, elevated inflation regime”). Monori, the king of the Teleki Square (Budapest) market from the Hungarian movie classic Eldorado (http://www.19hffla.org/2019/11/03/eldorado/), could tell a lot about this. His life principle: “he who has gold has everything” was born in the context of World War II and the subsequent “regime change.”

The investors’ presentation: https://resources.goldman.com/content/dam/…
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2020.05.28 - 06:52

BME GTK Pénzügyek Tanszék
VALUE STOCKS VS GROWTH STOCKS, AND INVESTORS 😀 ... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2020.05.26 - 06:04

BME GTK Pénzügyek Tanszék
SZEMÉLYISÉG ÉS JÖVEDELEM
PERSONALITY AND INCOME

Hogyan befolyásolja a személyiségtípusunk a jövedelmünket? Van összefüggés? Bizonyos kutatások szerint nagyon is. Az egyik legismertebb személyiségteszt (egyben típuselmélet) a Myers–Briggs (Myers–Briggs Type Indicator, MBTI), melyet két amerikai hölgy, Katherine Briggs és lánya, Isabel Myers dolgoztak ki a második világháború alatt Carl Gustav Jung munkássága alapján. Mivel egyikük sem volt pszichológus, ezért nehezen került be a köztudatba, de végül napjainkra rendkívüli ismertségre tett szert. Ahogyan az ilyen elméletek többségét, ezt is erősen vitatják, népszerűsége azonban máig töretlen.

A teszt alapvetően négy „törésvonal” mentén értékeli a személyiséget, ezek:

1. Introvertált (Introverted) – Extrovertált (Extroverted): I/E betű;
2. Érzékelő (Sensing) – Intuitív (iNtuitive): S/N betű;
3. Gondolkodó (Thinking) – Érző (Feeling): T/F betű;
4. Megítélő (Judging) – Észlelő (Perceiving): J/P betű.

A kiértékelésnél a törésvonalak mentén kapott betűkből összeállú betűszó a személyiségtípus, például az ENFP: extrovertált (kifelé forduló), intuitív (asszociációkra, képzeletre fogékonyabb), érző (a logika helyett inkább érzelmi alapokon döntő), és észlelő (nem preferálja a kategorizálást, ítélkezést). A kategóriákból aztán sok mindenre lehet következtetést levonni: ideális hivatás, párkapcsolat, stresszkezelési stratégiák stb. Gyakori az is, hogy a tesztek végén híres személyiségek listája található, akiknek azonos a négybetűs „kódjuk.” Ha valakit mélyebben érdekel, számos jó oldalon ki lehet próbálni magunkat, például itt: https://www.16personalities.com/hu/.

A Truity kutatása 72 331 online kitöltő adatai alapján nézte meg, hogy a fenti személyiségtípusok és a jövedelem között van-e összefüggés (https://www.truity.com/blog/personality-type-career-income-study). Pár érdekesebb megállapítás (az egyes típusok átlagos jövedelméről lásd a csatolt ábrát):

- A legmagasabb átlagos jövedelme az ENTJ típusnak (a parancsnok fantázianéven fut a rendszerben) volt, a legalacsonyabb az INFP-nek (a gyógyító).
- A magas fizetéssel leginkább összefüggő faktor az extrovertáltság, illetve a gondolkodó (logikai alap, érzelmi helyett) és az megítélő/kategorizáló döntéshozatal.
- A férfiak és nők közötti fizetési különbség személyiségtípustól függetlenül fennáll, sőt, az ENTJ / ESTJ szeméyiségtípusokat leszámítva a hölgyek a mintaátlagnál is kevesebbet keresnek.
- Az időbeli eloszlásnál az ENTJ típus az erősen kezd (20-as 30-as éveiben sokat keres), de aztán a „későn érő” ENTP típus beelőzi a 40-es éveikre (az idősebb korosztályokban az ENTP a legjobban kereső kategória).

Valószínűleg számos dolog jobban befolyásolja a jövedelmet, például a képzettség, tapasztalat, munkaerőpiaci helyzet, iparág, illetve pusztán a szerencse, ezzel együtt érdekes gondolatkísérlet a fenti.

A részletes összefoglalót itt érhetjük el: https://www.truity.com/sites/default/files/fillpdf/personalityandincomereport2019.pdf
---------
How does our personality type affect our income? Is there a connection? According to some research, there is. One of the best-known personality tests (type-theory as well) is the Myers–Briggs (Myers–Briggs Type Indicator, MBTI), developed by two American ladies, Katherine Briggs and her daughter, Isabel Myers, during World War II based on the work of Carl Gustav Jung. Since none of them were psychologists, it got slowly into the public consciousness, but it is quite famous and widespread nowadays. Like most such theories, MBTI is heavily debated, but its popularity remains unbroken to this day.

The test basically evaluates personality along four “fault lines” or dichotomies these are:

1. Introverted - Extroverted: I / E;
2. Sensing - Intuitive (iNtuitive): S / N;
3. Thinking - Feeling: T / F;
4. Judging - Perceiving: J / P.

In the evaluation, the personality type is an acronym consisting of the letters obtained along the dichotomies, e.g., an ENFP: extroverted (outward-looking), intuitive (more receptive to associations, imagination), sensing (decisive on emotion rather than logic), and perceiving (does not prefer categorization, ). Many things can then be deduced based on the categories: ideal career, relationship, stress management strategies, and so on. It’s also common to have a list of famous personalities at the end of the tests who have the same four-letter “code.” If you are more interested, you can try yourself on several good sites, for example here: https://www.16personalities.com/.

Truity’s research looked at the relationship between these personality types and personal income based on data from 72,331 online respondents (https://www.truity.com/blog/personality-type-career-income-study). A few interesting findings (see the attached figure for the average pay for each type):

- The highest average salary belonged to the ENTJ type (it runs under the fantasy-name of „the commander”), the lowest to the INFP (the healer).
- The factors which predict high income most are extrovertedness, thinking (instead of logical, emotional), and judging.
- The gender pay gap between men and women exists regardless of personality type. Moreover, except for the ENTJ / ESTJ personality types, women earn less than the sample average.
- In terms of the whole career path, the ENTJ type starts strong (makes a lot in their 20s and 30s), but then the “late-bloomer” ENTP type overtakes them in their 40s (in the older age groups, ENTP is the best-earning category).

Probably many things have a more significant impact on income, such as education, experience, labor market situation, industry, or mere luck, but this is still an interesting approach.

A detailed report can be found here: https://www.truity.com/sites/default/files/fillpdf/personalityandincomereport2019.pdf
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2020.05.25 - 07:02

BME GTK Pénzügyek Tanszék
AZ ARGENTIN MACSKA KILENCEDIK ÉLETE
THE NINTH LIFE OF THE ARGENTINE CAT

Argentína pénteken (2020.05.22.) 503 millió USD kamatot nem fizetett meg államkötvényeire, ezzel a kilencedik államcsődjébe „lépett” 1816 óta íródó történetében. Elméletileg a kötvénytulajdonosok azonnal teljes visszafizetést követelhetnének, de a 2001-es (100 Mrd USD, 7. államcsőd) tapasztalatok alapján, amikor 15 év pereskedés után sikerült valamennyi pénzhez hozzájutniuk (néhány elkeseredett és vicces kísérlettel is tarkítva, mint például egy argentin hadihajó lefoglalása Ghánában https://www.theguardian.com/world/2012/oct/10/argentinian-naval-ship-ghanaian-port), valószínűleg nem fogják ezt tenni.

A teljes államadósság jelenleg 324 Mrd USD, a GDP 90%-a (a legnagyobb hitelező 44 Mrd dollárral az IMF), de az adósságpálya fenntarthatatlan gyakorlatilag mindenki szerint. A kérdésben híres közgazdászok (138 közgazdász, 20 országból), többek között Thomas Piketty, a Nobel-díjas Joseph Stiglitz és Edmund Phelps is megnyilvánultak, de például az a Carmen Reinhart is, aki 2020. június 15-étől a Világbank vezető közgazdásza lesz: https://project-syndicate.org/commentary/….

Az argentin kormányzat egyébként bizakodó. Szerintük az idén áprilisban 65-66 Mrd USD restrukturálására tett ajánlatukat előbb-utóbb el fogják fogadni a hitelezők. A legutóbbi argentin javaslat a következő:

1. Három év türelmi periódus. A 2023-mas választásokig nem fizetnek kamatot, 2026-ig pedig csak relatíve kevés kamatfizetés történik (a jelenlegi és a javasolt fizetési tervet lásd a csatolt ábrán, forrás: https://www.ft.com/content/6134a049-0daa-427f-9ce4-ec26ff22826d);
2. Átlagosan 5,4% csökkentés tőkében (ez nem jelentős);
3. Átlagosan 62% csökkentés a kamatfizetésben (ez viszont már az).

Most már csak a hitelezőknek kellene beleegyezniük. Egyelőre a Fidelity, az Ashmore, a BlackRock, az AllianceBernstein és a többi hitelező még nem álltak kötélnek (https://theguardian.com/world/2020/…), bár a 37 éves argentin gazdasági miniszter, Martín Guzmán (mentor: Joseph Stiglitz https://business.financialpost.com/pmn/business-pmn/…) szerint ez csak idő kérdése (https://economist.com/the-americas/2020/…). A következő határidő a megállapodásra június 2.

A harmadik – gyakran elfelejtett – szereplője a történetnek az utca népe, az argentin közvélemény. 2001-hez képest egyelőre nyugodt a helyzet, nincsenek tüntetések, zavargások (https://www.youtube.com/watch?v=h3wMFj69Z28), persze a koronavírus helyzet miatti lezárás is faktor lehet ebben. A feketepiaci ARS (argentin peso)/USD ár mindenesetre hivatalos felett van 70%-kal, a csökkenő trend pedig elég látványos: https://finance.yahoo.com/quote/ARSUSD%3DX/chart?p=ARSUSD.

Újabb helyzetjelentés június 2. után.
---------
Last Friday (May 22, 2020), Argentina failed to pay $503 million in interest on its government bonds, thus “entered” its ninth sovereign default in its history since 1816. Theoretically, bondholders could demand full repayment immediately, but based on the experience of 2001 ($100 billion, 7th default), when they managed to get some of the money after 15 years of litigation, with some desperate and funny attempts such as seizing an Argentinian naval vessel in Ghana https://www.theguardian.com/world/2012/oct/10/argentinian-naval-ship-ghanaian-port), they probably won’t do this.

Total government debt is currently at $324 billion, 90% of GDP (IMF is the largest creditor with $44 billion), but the debt trajectory is deemed unsustainable by virtually everyone. Famous economists (138 economists from 20 countries), including Thomas Piketty, Nobel Laureate Joseph Stiglitz, and Edmund Phelps, but also Carmen Reinhart (who will be the World Bank's chief economist from June 15, 2020) have spoken out on the issue: https://project-syndicate.org/commentary/….

The Argentine government is otherwise optimistic. They think that creditors will sooner or later accept their April offer to restructure $65-66 billion. The latest Argentine proposal is as follows:

1. Three-year grace period. No interest will be paid until the 2023 elections, and no significant amount of interest until 2026 (see the Chart attached for the current and proposed payment plan, source: https://www.ft.com/content/6134a049-0daa-427f-9ce4-ec26ff22826d);
2. An average reduction of 5.4% in the capital (this is not significant);
3. A 62% cut in interest payments (which is relevant though).

Only the creditors would have to agree from now on. So far, Fidelity, Ashmore, BlackRock, AllianceBernstein and other lenders have not been tied to the rope (https://theguardian.com/world/2020/…). However, according to the 37-year-old Argentine Minister of Economy, Martín Guzmán (mentor: Joseph Stiglitz https://business.financialpost.com/pmn/business-pmn/…) it's just a matter of time (https://economist.com/the-americas/2020/…). The next deadline for an agreement is June 2.

The third – often forgotten – interested party of the story is the people of the street, the Argentine public. Compared to 2001, the situation is still calm. There are no demonstrations or riots (https://www.youtube.com/watch?v=h3wMFj69Z28). Of course, the coronavirus lockdown is also a factor in this. Anyway, the black market ARS (Argentine peso)/USD price is already 70% above the official, and the downward trend is quite spectacular: https://finance.yahoo.com/quote/ARSUSD%3DX/chart?p=ARSUSD.

Another progress report after June 2.
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2020.05.22 - 06:27

BME GTK Pénzügyek Tanszék
VENEZUELA ÉS A NEGYVENHAT EIFFEL-TORONY MAGASSÁGÚ ARANYHEGY
VENEZUELA, AND THE FORTY-SIX EIFFEL TOWER HIGH MOUNTAIN OF GOLD

Korábban már írtunk azokról a venezuelai próbálkozásokról, melyek révén Maduro elnök csapata az ország aranytartalékát próbálja visszaszerezni a Bank of England-től (https://www.facebook.com/BMEPenzugyekTanszek/posts/140715240626921), ami 2018-ban – választási csalásra hivatkozva – zárolta. Nos, Venezuela a héten taktikát váltott és egy 930 M USD-s új eljárást indított a bank ellen Londonban. Ezúttal körmönfontabb az érvelés: az arany eladásáért kapott pénz az ENSZ Fejlesztési Programjához (United Nations Development Programme, UNDP) kerülne, ami a jelenleg Venezuelában zajló humanitárius és COVID-19 krízis enyhítésére használhatná fel. Jogi képviselőként azt a Zaiwalla & Co ügyvédi irodát kérték fel, amelyik már több ilyen magas értékű, nemzetközi szankciókkal kapcsolatos pert nyert meg, legutóbb egy iráni bank számára egy 1,3 Mrd angol font értékre zajló kártérítési eljárásban (https://www.ft.com/content/b03977ed-4f69-4e55-a3b6-77a8befdd5f3).

Az angol jegybank egyébként a világ második legnagyobb aranytartalék megőrzője, a New York-i FED után. Kilenc föld alatti széftermében jelenleg 400 000 aranyrudat őriz, nagyjából 200 Mrd GBP értékben kormányzatok, jegybankok illetve bankok számára (a bank maga azonban csupán két rúddal rendelkezik). Az említett mennyiség egymásra tornyozva negyvenhat Eiffel-torony magasságba érne fel. Az ügyletkötéseknél sokszor meg sem mozdul az aranyrúd, csupán átírják a tulajdonost a nyilvántartásban (https://www.youtube.com/watch?v=1GPOceI5lCw).

És hogy pontosan milyen aranyrudakat fogad be a Bank of England? Ez sem egyszerű: a London Bullion Market Association (LBMA) szabályainak kell megfelelni, ami a javarészt OTC (Over the Counter – tőzsdén kívüli) piacokon zajló globális nemesfém-kereskedelem egyik fontos szervezete (http://www.lbma.org.uk/home). Az LBMA standardjai szerinti „London Good Delivery Bar” (http://www.lbma.org.uk/assets/market/gdl/GD_Rules_16_July_FINAL_20190722.pdf) nagyjából 350 és 430 uncia (10,9-13,4 kg) aranyat kell, hogy tartalmazzon, minimum 99,5%-os aranytartalommal kell, hogy rendelkezzen, valamint külön jelzésekkel arról, hogy ki állította elő és tesztelte („finomította”). A bank vízbe teszi és egy ultrahangos készülékkel vizsgálja meg a rudat sérülés, illetve üregesség után kutatva, hiszen ezekben az esetekben visszautasításra kerül. Ha viszont megfelel a teszten, lemérik a tömegét, ráütik a Bank of England egyedi sorozatszámát és már mehet is a széftermek polcaira. Egy polcon nyolcvan aranyrúd található, összesen egy tonna körüli súllyal (https://www.youtube.com/watch?v=89dBB58SSE8). Egy rúd értéke (piaci ártól és pontos súlytól függően) pedig akár félmillió angol font is lehet (200 M HUF).

A BoE csak nagyon ritkán enged be bárkit is a széftermekbe, de filmezni egészen biztosan akkor sem szabad. A BBC stábjával azonban kivételt tettek idén, ebben a videóban be lehet nézni egy terembe: https://www.youtube.com/watch?v=yLLcGmvW8WA. A felvételből az is kiderül, hány karikagyűrű telne ki a készletekből, mekkora területet lehetne beborítani vele, ha fólia lenne, miért trapéz alakú az európai és tégla alakú az amerikai aranyrúd, hova került a készlet a második világháború alatt, illetve hogy hány betörési kísérlet volt az Angol Bank 1694-es alapítása óta.
---------
We have previously written about Venezuela’s attempts by President Maduro’s team to recover the country’s gold reserves from the Bank of England (https://www.facebook.com/BMEPenzugyekTanszek/posts/140715240626921?__tn__=K-R), which frozen it in 2018, because of the alleged election fraud. Well, Venezuela changed tactics this week and launched a new $930m lawsuit against the bank in London. This time, the argument is smarter: the money received for the sale of gold would go to the United Nations Development Program (UNDP) to alleviate the humanitarian and COVID-19 crisis currently taking place in Venezuela. As a legal representative, they hired the law firm of Zaiwalla & Co, which has already won several such high-value international sanctions lawsuits, most recently a £ 1.3 billion damages claim for an Iranian bank (https://www.ft.com/content/b03977ed-4f69-4e55-a3b6-77a8befdd5f3).

The Bank of England is the world’s second-largest custodian of gold reserves after the New York FED. It currently holds 400,000 gold bars for governments, central banks, and banks (the bank itself has only two bars) in its nine underground vaults, valued at roughly GBP 200 billion. That amount would rise to a height of forty-six Eiffel Towers. In transactions, the gold bar often does not even move; they just change the ownership in the registry (https://www.youtube.com/watch?v=1GPOceI5lCw).

And what kind of gold bars the Bank of England accepts? It is also not simple: you must comply with the rules of the London Bullion Market Association (LBMA), which is a significant organization in global precious metals trading, mostly in OTC (Over the Counter) markets (http://www.lbma.org.uk/home). The 'London Good Delivery Bar' complying with LBMA standards (http://www.lbma.org.uk/assets/market/gdl/GD_Rules_16_July_FINAL_20190722.pdf) is between approximately 350 and 430 troy ounces (10.9-13.4 kg), with a minimum gold content of 99.5%, and with specific indications as to who produced and tested it (“refined”). The bank immerses the bullion into the water and examines it with an ultrasound device for damage or cavities because it is rejected if there is any. If the test goes well, they weigh it in, mint the Bank of England’s unique serial number, and it goes into the vaults. There are eighty gold bars on each pallet with a total weight of around a ton (https://www.youtube.com/watch?v=89dBB58SSE8). The value of a bar (depending on the market price and the exact weight) can be up to half a million pounds (200 M HUF).

The BoE only very rarely lets anyone into the safe, but even then, filming is definitely not allowed. However, an exception was made with the BBC staff this year. In this video, you can check out a vault: https://www.youtube.com/watch?v=yLLcGmvW8WA. The recording also reveals how many wedding rings could be made out of the reserves, how much area could be covered with it as foil, why are the European gold bars trapezoidal and the Americans bricks, where the gold reserve went during World War II, and how many burglaries there were since the foundation of the Bank of England in 1694.
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2020.05.21 - 06:38

BME GTK Pénzügyek Tanszék
A NAGY PIZZA ARTBITRÁZS
THE GREAT PIZZA ARBITRAGE

„Nincs ingyenebéd” (hiszen valaki mindig fizet a végén) – ez egy alapvető „közgazdasági Coelho” (egyébként bizonytalan a mondás eredete). Vagy mégis? Egy kansasi pizzéria (https://ajsnypizza.com/) tulajdonosa azt vette észre, hogy bár nem szállít házhoz, panaszkodnak rá a vevők. Kis utánajárással kiderült, hogy a Doordash nevű applikáció tette fel őket engedély nélkül a szolgáltatók listájára, ami különböző éttermi honlapokról gyűjt be információt (ez nem egyedi, de elég problémás gyakorlat: https://www.buzzfeednews.com/article/venessawong/grubhub-phone-order-call-fee-coronavirus), aztán a saját futárait küldi a megrendelt ételért.

Eléggé feldühödött, ugyanakkor azt is észrevette, hogy az egyik prémium pizzája 24 USD helyett 16 USD-ért van meghirdetve. A történet tálcán kínálta a klasszikus arbitrázs lehetőségét. Ha két (vagy több) piacon ugyanabban az időben eltérő árakat jegyeznek ugyanarra a dologra, akkor az olcsóbb piacon megvesszük, a drágább piacon pedig eladjuk, ezzel kockázatmentes profitot generálva.

Kipróbálta, működik-e: rendelt tíz pizzát az egyik barátjához. Az ügylet sikerült. 24 USD-t kapott darabjáért a futártól, aki csupán 16 USD-t kért. Egy pizza előállítási költsége 7 USD, tehát a 8 USD különbség pizzánként nagyjából egy dolláros tiszta arbitrázs profitot jelentett. Természetesen ezek után megpróbálták maximalizálni a profitot. A következő tíz pizzát már feltét nélkül tették a dobozokba. Az eredmény? 50 centes tésztaköltséggel számolva: 7,5 USD pizzánként. Íme az ingyenebéd! De vajon valódi ingyenebéd-e?

Egyrészt nyilván nem, hiszen, a fenti különbség a Doordash veszteségeként megjelent a pénzügyi jelentésekben: a cég 450 milliós USD veszteséges jelentett 2019-re (https://www.theinformation.com/articles/with-public-debut-looming-doordash-projected-450m-2019-loss). Másrészt ez a Doordash akció csak ideiglenes volt, egy idő után elkezdtek volna díjat kérni az éttermektől a szolgáltatásért. Harmadrészt, hogyan képes erre egy startup, ki fizette a végső számlát? Nos, a SoftBank nevű japán – a nevével ellentétben leginkább technológiai – konglomerátum Vision Fund Investments nevű alapja, ami híres arról, hogy relatíve könnyen ad sok pénzt startupoknak.

És hogy mennyire nincs ingyenpizza: a SoftBank csoport 13 Mrd USD-s veszteséget jelentett a héten, amit főként a 18 Mrd USD-s Vision Fund veszteség okozott (https://www.ft.com/content/9a105f37-3832-4132-b629-f7345828e1c3). A rossz befektetésekben persze nincs semmi extra. A SoftBank alapító-vezetőjének, Masayoshi Son-nak a védekezésében viszont igen: egy hétfői befektetői beszélgetésen önmagát Jézus Krisztushoz hasonlította, akit – Son szerint – szintén félreértettek és kritizáltak. Az excentrikus cégvezető korábban is mondott bombasztikus dolgokat, például Yoda mestert (a Csillagok Háborújából) idézve ösztönözte a befektetőket arra, hogy „hallgassanak az Erőre”, de ezúttal kénytelen volt később bocsánatot kérni (https://www.ft.com/content/d01fe70a-598f-4e6f-becc-2a002d6187b8).

Forrás: https://themargins.substack.com/p/doordash-and-pizza-arbitrage
---------
“There ain't no such thing as a free lunch” (since someone always pays in the end) – this is a basic “economic Coelho” (otherwise, the origin of the saying is uncertain). Or maybe it does exist? The owner of a Kansas pizzeria (https://ajsnypizza.com/) has noticed that although he does not have a delivery service, customers complain about it. After a little tracing, it turned out that an application called Doordash put them (without permission) on the list of service providers. Doordash scrapes information from various restaurant websites (this is not a unique but quite problematic practice: https://www.buzzfeednews.com/article/venessawong/grubhub-phone-order-call-fee-coronavirus) and then sends its own couriers for the food ordered.

He was quite enraged but also noticed that one of his premium pizzas was advertised for $16 instead of $24 (which was the original price). The story offered the possibility of classical arbitrage on a tray. If two (or more) markets quote different prices for the same thing at the same time, we buy it in the cheaper market and sell it in the more expensive market, thus generating a risk-free profit.

He tested if it worked: ordered ten pizzas for one of his friends. The transaction was successful. He received $24 for his pizza from the courier, who asked for only $16. The cost of making a pizza was $7, so the $8 difference meant a pure arbitrage profit of roughly a dollar per pizza. Of course, after that, they tried to maximize profits: the next ten pizzas were already put in the boxes without toppings. The result? The cost of the dough was only 50 cents, hence $7.5 per pizza. Here is your free lunch! But is it a real free lunch?

On the one hand, obviously not, since, this difference appeared as a loss for Doordash in its financial statements: the company reported a loss of $450 million for 2019 (https://www.theinformation.com/articles/with-public-debut-looming-doordash-projected-450m-2019-loss). On the other hand, this Doordash promotion was only temporary, after a while, they would have started charging restaurants for the service. Third, how can a startup do this, who paid the final bill? Well, SoftBank’s (a Japanese conglomerate, mostly in technology despite the name) Vision Fund Investments, which is famous for giving startups a lot of money relatively easily.

And how much a “free pizza” costs: the SoftBank Group reported a $13 billion loss this week, mainly due to an $18 billion Vision Fund loss (https://www.ft.com/content/9a105f37-3832-4132-b629-f7345828e1c3). Of course, bad investments are nothing special. Still, SoftBank’s founding CEO’s defense was: Masayoshi Son (during an investor’s call on Monday) likened himself to Jesus Christ, who – according to Son – was also misunderstood and criticized. The eccentric leader had said some bombastic things before as well, such as Master Yoda from Star Wars, urged investors to “listen to the Force,” but this time, he had to apologize later (https://www.ft.com/content/d01fe70a-598f-4e6f-becc-2a002d6187b8).

Source: https://themargins.substack.com/p/doordash-and-pizza-arbitrage
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2020.05.20 - 05:09

BME GTK Pénzügyek Tanszék
MSCI VIRTUAL OPEN DAY SPRING 2020!

Join the very first Virtual Open Day of MSCI Budapest Office on May 22nd 2020 at 2 PM, via Webex!

What to expect:

• Short introduction of the office from the Office Head and HR Lead
• You will learn how MSCI operates and how do they make an impact and what they have done since COVID-19
• Panel discussion with colleagues from different departments: introducing their roles & career path, what they like the most about working at MSCI, how their everyday life has changed since they switched to remote working
• Introducing their talent acquisition and hiring processes, type of roles they typically offer

Do not forget to register, it should take only 2 minutes. Spaces are unlimited, please send your registration until May 21st 2020. You will receive an email with the details before the event.

Register with the QR Code or via this link: https://www.eventbrite.com/e/msci-virtual-open-day-spring-2020-registration-104628033264
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2020.05.19 - 05:50

BME GTK Pénzügyek Tanszék
MINDEN JÁTÉKOSNAK SZERETETTEL 😀
------
FOR ALL THE PLAYERS WITH LOVE 😀
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2020.05.18 - 05:55

BME GTK Pénzügyek Tanszék
A ZOOM FELSZÁLLÁSA
ZOOM’S TAKE-OFF

Már volt szó a Zoom (nem, nem a Technologies, hanem a Video Communications) sikeréről, nos, a Zoom teljes piaci kapitalizációja(48,78 Mrd USD) megelőzte a hét legnagyobb légitársaság kombinált mutatóját (46,21 Mrd USD), nagyobbra nőtt tehát, mint a légiipar teljes krémje.

Hogy minek köszönhető ez? Természetesen annak, hogy míg a Zoom február eleje óta +130% körüli emelkedést produkált, addig a nagy légitársaságok -48%-73% között estek. Változik a világ…

Forrás és további érdekes ábrák: https://www.visualcapitalist.com/zoom-boom-biggest-airlines/
---------
We have already written about the success of Zoom (no, not the Technologies, but the Video Communications). Well, Zoom’s total market capitalization ($ 48.78 billion) preceded the combined figure of the seven largest airlines ($ 46.21 billion)! So now it is larger than the crème de la crème of aviation industry.

What is the reason for this? Of course, while Zoom rose around + 130% since early February, the major airlines fell between -48% -73%. The world is changing…

Source and other interesting charts: https://www.visualcapitalist.com/zoom-boom-biggest-airlines/
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2020.05.15 - 06:10

BME GTK Pénzügyek Tanszék
AMIKOR EGY MÉM VALÓSÁGGÁ VÁLIK: EBITDAC
WHEN A MEME BECOMES REALITY: EBITDAC

Nagyjából három hete ment körbe a mém az EBITDAC (Earnings Before Interest, Taxes, Depreciation, Amortization, and Coronavirus) feliratú bögrével. És ahogy lenni szokott: időnként a legmókásabbnak tűnő ötletek is valósággá válhatnak. A Schenk Process nevű, folyamat és mérésoptimalizálási technológiával foglalkozó német cég ugyanis 2020 első negyedéves jelentésébe (https://www.schenckprocess.com/investor-relations?pid=10) már be is illesztette a kifejezést: visszaírta tehát a – szerinte – COVID-19 miatt elmaradt nyereségét (5,4 M EUR). Az első negyedéves módosított EBITDA mutatójuk így 12,9 M EUR-ról 18,4 millióra ugrott, emiatt az egy évvel korábbihoz képest, 16% visszaesés helyett nagyjából 20% növekedést könyvelhettek el, legalábbis a negyedéves jelentésben.

Az persze megszokott, hogy a vállalatok (a szabályozás adta lehetőségeken belül) simítják az eredményességüket, főként a befektetők kedvéért. Ezzel az új próbálkozással azonban a szakértők szerint több probléma is akad (https://www.ft.com/content/5467518c-1b68-4712-9e74-e7cc949d8002 és https://www.ft.com/content/8afc67ce-be06-42af-90ee-d276d38ef106):

1. A legfontosabb, hogy ezek a bevételek valószínűleg soha nem térnek vissza, és teljesen fiktívek (szinte lehetetlen pontosan belőni).
2. Nehezen elválasztható a hatás a az egyéb szabályozói korlátozásoktól.
3. A rövid életű egyszeri hatásokkal való módosítás belefér, de az már rendszerszintű probléma lehet, ha ez (az állandó módosítgatás) válik normává: az S&P500 esetében például a módosítgatások miatt már hatalmas az eltérés a jelentett és a pro forma P/E között.
4. Vajon majd ha normalizálódik a helyzet és esetleg megugranak a bevételek, lefelé is korrigálni fognak ezzel a visszaírt fiktív eredménnyel? Érinteni fogja ez a felsővezetői bónuszokat?
5. Az EBIT és az EBITDA formulák konkrét számítási módszertana már így is elég nagy vita tárgya, az új mutató még inkább ingoványos talajra vihet.

Meglátjuk, elterjed-e az új mutatószám érdekes vitákat hozhat mindenesetre a vezetői számvitel területén.
---------
The meme with a mug labeled EBITDAC (Earnings Before Interest, Taxes, Depreciation, Amortization, and Coronavirus) circulated roughly three weeks ago. And as it sometimes happens: even the seemingly funniest ideas can become a reality. A German firm called Schenk Process, which specializes in measuring and process technology, has already included the term in its 2020 Q1 report (https://www.schenckprocess.com/investor-relations?pid=10): it has added back EUR 5.4 million of profits supposedly lost thanks to COVID-19. Their adjusted EBITDA for the first quarter thus jumped from EUR 12.9 million to EUR 18.4 million, allowing them to increase (at least in the quarterly report) by roughly 20% instead of the 16% decline compared to a year earlier.

Naturally, it is common for companies (within the possibilities provided by regulation) to smooth their profitability, mainly for the benefit of investors. However, according to experts, there are several problems with this new attempt (https://www.ft.com/content/5467518c-1b68-4712-9e74-e7cc949d8002 and https://www.ft.com/content/8afc67ce-be06-42af-90ee-d276d38ef106):

1. Most importantly, these revenues are likely never to return and are entirely fictitious (almost impossible to pinpoint).
2. It is difficult to separate the effect from other regulatory constraints.
3. Adjustments with short-lived one-time effects are ok, but it can be a system-wide problem if this becomes the norm. E.g., for the S&P500, modifications already cause a considerable discrepancy between reported and pro forma P/E.
4. Will the profits also be adjusted downwards with this fictitious “result” if the situation normalizes and revenues jump? How will this affect top management bonuses?
5. The specific calculation methodology of the EBIT and EBITDA formulas is already the subject of considerable debate; the new indicator muddies the waters even more.

We’ll see if the new indicator spreads or not, but it could surely bring interesting debates to the area of managerial accounting.
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2020.05.14 - 07:28

BME GTK Pénzügyek Tanszék
MIÉRT NŐNEK FOLYAMATOSAN A LEGNAGYOBB PAPÍROK?
WHY THE BIGGEST STOCKS KEEP GETTING BIGGER?

Michael Batnick és Barry Ritholtz arról beszélget az alábbi videóban, hogy az öt legnagyobb tőzsdei kapitalizációjú cég (Apple, Amazon, Alphabet/Google, Facebook, Microsoft) miért növekszik továbbra is folyamatosan (jelenleg az S&P500 több, mint 20%-át jelentik!). Az Amazon például az elmúlt öt évben évi 40%-kal növelte átlagosan a piaci kapitalizációját. Hogyan lehetséges ez, dacára a versenynek és a változó gazdaságnak? Arról is szó van, hogy az öt nagy közül melyik cég eshet ki ebből a körből: a Facebook-ot és az Apple-t érzik helyettesíthetőnek, sebezhetőnek a jövőben.

Ez és sok más érdekesség is a videóban: https://www.youtube.com/watch?8=&v=88btpYg6AWc
---------
Michael Batnick and Barry Ritholtz talk in the video below about why the five largest listed companies (Apple, Amazon, Alphabet/Google, Facebook, Microsoft) still keep growing (currently accounting for more than 20% of the S&P500!). Amazon, for example, has increased its market capitalization by an average of 40% per year over the past five years. How is this possible, despite competition and a changing economy? The conversation is also about which of the five big companies could fall out of this circle: they feel Facebook and Apple vulnerable and replaceable in the future.

This and many other exciting things in the video: https://www.youtube.com/watch?8=&v=88btpYg6AWc
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2020.05.13 - 07:19

BME GTK Pénzügyek Tanszék
OLASZ ÁLLAMADÓSSÁG ÚJ MAGASSÁGOKBAN
ITALIAN GOVERNMENT DEBT AT NEW HEIGHTS

Olaszország valaha mért legmagasabb GDP arányos államadósság mutatója 160% körül volt 1920-21-ben. A „nem-megfigyelhető” gazdaságot levonva sem érte el ezt a szintet ezután az arányszám, még 1992 után sem, amiről egyébként kevesen tudják, hogy nem csak az angol fontot (a „legendás” Soros-akció), hanem az olasz lírát is megroppantotta. A 2008-09-es válság után bekövetkező emelkedés sem vitte 160% fölé a tisztított mutatót. Azonban a „Nagy Zárlat” megteheti: a becslések szerint 2020 végére elérheti a 177%-ot (az alapmutató 156% körül lehet, jelenleg 135%).

Az implikációk?
• Olasz vagy mediterrán (Med-Club) kilépés az Eurózónából? Az euró egyre népszerűtlenebb Olaszországban (a populista pártok rá is játszanak erre): lásd az ábra forrásául szolgáló írást, azonban ez azért még valószínűtlennek tűnik.
• Közös Eurózónás kötvénykibocsátás (akár a Soros-javaslat alapján: https://theguardian.com/business/2020/…)? Igény lenne rá, de a németek, osztrákok és hollandok ellenállnak.
• Az olasz államkötvények „bukott angyalokká” válnak, tehát kikerülnek a befektetési kategóriából? A hitelminősítők már fontolgatják, talán egy kisebb ország esetében már meglépték volna (https://economist.com/finance-and-economics/2020/…), azonban lehet, hogy ez még nagyobb krízist okozna, hiszen törvényszerűen eladási hullámot indítana el az olasz államkötvények piacán.
• Marad az ECB kvázi-monetáris finanszírozása az államkötvény vásárlásokkal? Vajon elég lesz? Egyelőre ez tartja a frontot, de a német alkotmánybíróság múlt heti döntése lehet, hogy komoly problémákat fog okozni (https://www.ft.com/content/37825304-9428-11ea-af4b-499244625ac4).

A fenti viták mind az Eurózóna túléléséről is szólnak, kíváncsiak várjuk a fejleményeket.

A kép forrása: https://bloomberg.com/news/articles/…
---------
Italy’s highest-ever Debt/GDP ratio was around 160% in 1920-21. The ratio (even after the deduction of the “non-observable” economy), never reached this level, not even after 1992, that – probably less known – shattered not only the British pound (the “legendary” Soros action) but also the Italian lira. The increase after the crisis of 2008-09 did not bring the adjusted indicator above 160% either. However, the “The Great Lockdown” can do it: regarding the estimations, it could reach 177% by the end of 2020 (the unadjusted Debt/GDP ratio could be around 156%, currently 135%).

The implications?
• Italian or Mediterranean (Med-Club) exit from the Eurozone? The euro is becoming increasingly unpopular in Italy (populist parties are also playing on it): see the source article for the figure. That still seems unlikely.
• Mutual Eurozone bond issuance (even based on the Soros proposal: https://theguardian.com/business/2020/…)? Some would like that very much, but the Germans, Austrians, and Dutch resist.
• Will Italian government bonds become “fallen angels”, so they fall out of the investment-grade category? Credit rating agencies are already considering, and perhaps in case of a smaller country, they would have already done it (https://economist.com/finance-and-economics/2020/…). However, this could lead to an even bigger crisis as it would trigger a sell-off in the Italian government bond market.
• Will the quasi-monetary financing of the ECB remain through government bond purchases? Will that be enough? That holds the front for now, but last week’s decision by the German Constitutional Court could cause some serious problems (https://www.ft.com/content/37825304-9428-11ea-af4b-499244625ac4).

All the debates above are about the survival of the Eurozone as well. We are looking forward to the developments.

Source of the Chart: https://bloomberg.com/news/articles/…
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2020.05.12 - 06:00

BME GTK Pénzügyek Tanszék
VALAMIKOR JOBB SZERENCSÉSNEK LENNI, MINT OKOSNAK
SOMETIMES IT’S BETTER TO BE LUCKY THAN SMART

A nap képe a befektetői racionalitás újabb kőkemény bizonyítéka. A videokonferencia-eszköztáráról ismert Zoom Video Communications +132%-os csúcsra ment az első negyedévben, fundamentális alapon is teljesen érthetően. Volt azonban egy másik hasonló cég, a ZOOM Technologies, ami még ennél is többet, több mint +1800%-ot emelkedett. Csakhogy ők mobiltelefon alkatrészekkel foglalkoznak, tehát a két név összetévesztéséről volt szó. Az Amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet (Securities and Exchange Commission: SEC), egy kis késéssel ugyan, de le is állította a papír kereskedését egy időre március végén-április elején emiatt. A hype azóta távozott, a Zoom Technologies pedig -61,8%-ot mutat az év elejétől mérve, ellentétben az „igazi” Zoom-mal, ami +108,6%-ban van ugyanezen az időtávon.

A kép forrása: https://securityboulevard.com/2020/04/investors-buy-up-the-wrong-zoom/
---------
The Chart of the Day is another hard proof of investor rationality. Zoom Video Communications (known for its video conferencing software) peaked at + 132% in the first quarter, on a fundamentally reasonable basis. However, there was another similar company, ZOOM Technologies, which went even further: it soared than + 1800%. But they deal in cell phone parts, so it was a confusion of the two names. The Securities and Exchange Commission (SEC), albeit with a slight delay, suspended trading in the paper for a period in late March-early April because of this. The hype has since left, and Zoom Technologies has shown -61.76% Year-To-Date, as opposed to the “real” Zoom, which is + 108.6% over the same period.

Source of the Chart: https://securityboulevard.com/2020/04/investors-buy-up-the-wrong-zoom/
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2020.05.11 - 05:51

BME GTK Pénzügyek Tanszék
VISA ÉS A KÉTOLDALÚ PLATFORMOK
VISA AND THE TWO-SIDED PLATFORMS

Melyik a világ legnagyobb, tisztán pénzügyi profilú cége? Legtöbben valószínűleg valamelyik nagybankra vagy biztosítótársaságra gondolnának, pedig idén márciusban a bank- és hitelkártyáiról ismert Visa lett tőzsdei kapitalizáció alapján a legértékesebb (https://www.economist.com/business/2020/03/21/how-visa-became-the-top-dog-in-global-finance).

Ennek egyik lehetséges megfejtése, hogy a Visa az úgynevezett "kétoldalú platformok" egy klasszikus példája: közvetítő szerepet játszik a kereskedők és a kártyabirtokosok között, és minden tranzakcióért cserébe jutalékot kap. Mint közvetítő, egy (a bankokéhoz képest) kis és olcsó infrastruktúrával nagyon sok tranzakciót tud lebonyolítani, amiből nagy haszonra tud szert tenni. A kétoldalú platformok piacán nem szokatlan a "győztes mindent visz" jelenség, ugyanis például minél több a kártyabirtokos, annál több kereskedő fogadja el az adott fajta kártyát, és fordítva, minél több kereskedő elfogad egy kártyatípust, annál jobban megéri vevőként olyan kártyát tartani (ezeket a hatásokat hívják a szakirodalomban pozitív keresztoldali externáliának). A nagyobb/korábban érkező cégek tehát behozhatatlan előnyre tehetnek szert, ez egy klasszikus tyúk vagy tojás probléma. Erről részletesebben írnak itt: http://www.ipdigit.eu/2020/04/an-introduction-to-the-economics-of-platform-competition-part-1/

Ezek ellenére mégse került monopolhelyzetbe a Visa, Magyarországon is elterjedt még például a Mastercard. A legvalószínűbb magyarázat az, hogy a bankkártyák piacán mindkét oldalon viszonylag alacsonyak annak a költségei, hogy több közvetítő platformot is használjunk (ezt hívja a szakirodalom multi-homing jelenségnek): több bankkártya is könnyen elférhet a pénztárcánkban és a kereskedők egyetlen terminállal le tudnak olvasni többféle kártyát is. A monopolhelyzet ellen ható egyéb erőkről a kétoldalú platformok piacán részletesebben itt: http://www.ipdigit.eu/2020/04/an-introduction-to-the-economics-of-platform-competition-part-2/.

(Somogyi Róbert)
---------
What is the world’s largest financial-services firm? Most of us would probably think about large banks or insurance companies. However, VISA, the firm known for issuing debit and credit cards, has become the most valuable firm by market capitalization this March (https://www.economist.com/business/2020/03/21/how-visa-became-the-top-dog-in-global-finance).

A potential explanation for this puzzle lies in the fact that VISA is a classic example of a so-called ’two-sided platform.’ It acts as an intermediary between cardholders and merchants, receiving a commission for each transaction. Thanks to its intermediary role, it can facilitate a high number of transactions by using an infrastructure that is small and cheap compared to a bank’s infrastructure, which in turn results in high profits. The ’winner takes it all’ effect is not uncommon on markets with two-sided platforms. Indeed, the more buyers use a particular type of card, the more willing merchants will be to accept it, and vice versa, the more merchants accept a specific card, the more buyers benefit from having such a card (these effects are referred to as ’positive cross-group externalities’ in the economics literature). Firms that are larger and/or arrive before the others can gain an advantage that their rivals may struggle to catch up with. In this sense, this is a classic chicken-or-egg problem. More details here: http://www.ipdigit.eu/2020/04/an-introduction-to-the-economics-of-platform-competition-part-1/.

Nevertheless, VISA has not become a monopolist. For instance, Mastercard is also fairly commonly used in Hungary. The most probable explanation is the low cost of interacting with multiple intermediary platforms for both sides of the market. A buyer can easily fit several cards in their wallet, whereas merchants can use one single terminal to read several types of cards (this is referred to as ’multi-homing’ in the literature). You can learn about other effects going against the monopolistic situation in two-sided markets here: http://www.ipdigit.eu/2020/04/an-introduction-to-the-economics-of-platform-competition-part-2/.

(Róbert Somogyi)
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2020.05.08 - 05:58

BME GTK Pénzügyek Tanszék
ÖT ÉVVEL EZELŐTT HUNYT EL AZ EURÓ BÖLCSE: LÁMFALUSSY SÁNDOR
ALEXANDRE LAMFALUSSY „THE WISE MAN OF THE EURO” DIED FIVE YEARS AGO

Lámfalussy Sándor (báró Alexandre Lamfalussy) magyar származású belga közgazdász és bankár volt; aki életét az európai gazdasági és monetáris unió (EMU) koncepciójának és az egységes valuta, az euró létrehozásának szentelte.

1929. április 26-án született Kapuváron. 1949-ben három barátjával a határon átmenekült Ausztriába, hogy elkerülje a kommunista elnyomást. Belgiumban telepedett le, ahol közgazdaságtant tanult (Leuveni Katolikus Egyetem), később a Nuffield College-ban PhD-zett (Oxford, 1958). Kezdetben a Brüsszeli Banknál (1955–1975), majd a Nemzetközi Kifizetések Bankjánál (1976–1993) dolgozott.

Az 1980-as évek végén az úgynevezett Delors-bizottság munkájában vett részt, amely 1989-ben jelentést adott ki a GMU létrehozásának gyakorlati tervéről. A létrejövő Európai Monetáris Intézet – az Európai Központi Bank elődje – alapító elnökének nevezték ki (1994–1997). Érdemei elismeréseként 1993-ban a belga király bárói rangot adományozott neki, majd 1999-ben a Francia Becsületrenddel tüntették ki. Később az EU tanácsadó bizottságának elnökévé vált, ami 2001-ben kidolgozta az ún. Lamfalussy-folyamatot, egy négyszintű rendszert, amellyel a szabályozók könnyen átültethették az európai pénzügyi piacokkal kapcsolatos gyakorlatokat.

2015. május 9-én halt meg Ottigniesben, Belgiumban.Az euro alapító atyájaként Lámfalussy Sándor kétségkívül a nemzetközi pénzügyi élet egyik legjelentősebb alakja volt.

(Vértesy László)
---------
Alexandre Lamfalussy, (Baron Alexandre Lamfalussy; Sandor Lamfalussy) was a Hungarian-born Belgian economist and banker; who devoted his life to the concept of a European economic and monetary union (EMU) and the creation of a single currency, the euro.

He was born on April 26, 1929, in Kapuvár, Hungary, and in 1949 he and three friends fled across the border into Austria to escape communist repression. Lamfalussy settled in Belgium, where he studied economics (Catholic University of Leuven), later he obtained a Ph.D. (1958) from Nuffield College, Oxford. He worked at the Bank of Brussels (1955–75) and then at the Bank for International Settlements (1976-1993).

In the late 1980s, Lamfalussy served on the so-called Delors Committee, which in 1989 issued a report setting out a practical plan for the establishment of the EMU. He was the founding president (1994–97) of the resulting European Monetary Institute, the forerunner of the European Central Bank. For the respect of his contributions, he was made a baron by the Belgian king in 1993 and was inducted into the French Legion of Honour in 1999. Later he became the chair of the EU advisory committee that in 2001 developed the Lamfalussy Process, a streamlined “four-level” system by which regulators could implement practices regarding the European financial-services industry.

He died on May 9, 2015, Ottignies, Belgium. As the founding father of the euro, Sándor Lámfalussy was undoubtedly one of the most prominent figures of international financial life.

(László Vértesy)
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2020.05.07 - 06:18

BME GTK Pénzügyek Tanszék
A NAGY ZÁRLAT FISKÁLIS HATÁSAI
FISCAL EFFECTS OF THE GREAT LOCKDOWN

Megjelent az IMF 2020-as első fiskális jelentése (Fiscal Monitor), amiben főként a COVID-19 közpénzügyi hatásairól számolnak be. Ebből származik a nap ábrája, ami az államadósság és költségvetési hiány mutatók éves változásait mutatja be globálisan 2007 és 2020 között. Az egyes országok eddig (04.15.) 8 000 Mrd USD-t öltek bele a Great Lockdown (Nagy „zárlat” vagy „lezárás”) néven futó válságba, ami év végéig valószínűleg még növekedni is fog.

Az ábra érdekességei, véleményünk szerint:

1. A fiskális hatás (államadósság és költségvetési hiány) az előrejelzések szerint nagyobb lesz, mint 2009-ben volt;
2. Főként az USA és Kína miatt, melyek még több pénzt pumpálnak bele gazdaságaikba;
3. Különösen Kína kontrasztos 2009-hez képest, ami nem is véletlen, hiszen egy más eredetű válságról van szó.

Az IMF ezen túl javaslatokat is tesz a kormányzatoknak, ennek jó összefoglalója a kapcsolódó blogbejegyzés: https://blogs.imf.org/2020/04/15/fiscal-policies-to-contain-the-damage-from-covid-19/

A teljes jelentés: https://www.imf.org/en/Publications/FM/Issues/2020/04/06/fiscal-monitor-april-2020
---------
The IMF's first Fiscal Monitor for 2020 has been published, reporting mainly on the public finance implications of COVID-19. Hence the chart of the day that shows the annual changes in government debt and fiscal balance indicators globally between 2007 and 2020. The governments spent $8 trillion so far (15.04) on the crisis called the Great Lockdown. This will probably increase by the end of the year.

The curiosities of the chart, in our opinion, are:

1. The fiscal impact (government debt and budget deficit) is projected to be higher than in 2009;
2. Mainly because of the US and China, which are pumping even more money into their economies;
3. China, in particular, is contrasting with 2009, which is no coincidence, as it is a crisis with different origins.

The IMF also makes suggestions to governments; a good summary is in the related blog post: https://blogs.imf.org/2020/04/15/fiscal-policies-to-contain-the-damage-from-covid-19/

Full report: https://www.imf.org/en/Publications/FM/Issues/2020/04/06/fiscal-monitor-april-2020
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2020.05.06 - 07:13

BME GTK Pénzügyek Tanszék
FELVEHETJÜK-E AZ UTCÁN TALÁLT PÉNZT?
CAN WE PICK UP THE MONEY FOUND ON THE STREET?

Nem, ezúttal nem a lopás, hanem a COVID-19 nézőpontjából. A használt bankjegyeket a jegybankok nagy része már a járvány kitörése óta karanténba helyezi és fertőtleníti, mielőtt visszahelyezné őket a forgalomba (az MNB például két hét karantént, majd 160-170 fokos alagutat ír elő), de mi a helyzet a többi bankjeggyel?

JP Koning összegezte, mit tudhatunk eddig arról, hogy bankjegyekről mennyire terjedhet a koronavírus. Nos, nem igazán sokat. Amit összegzésként levon:

1) A használt bankjegyeken található baktériumokról sokat tudunk, a vírusokról kevesebbet;
2) Laboratóriumi körülmények között svájci bankjegyeken (nem-porózus felület) napokig megmaradt az influenzavírus (https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2394922/pdf/0076-08.pdf);
3) Ugyancsak laboratóriumi körülmények között az USA bankjegyekről (porózus felület) képes volt kézre továbbítódni a vírus, de kevésbé hatékonyan, mint nem-porózus felületekről (műanyag, üveg stb.), lásd https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3754157/;
4) A nem-porózus felületű bankjegyek (pl. polimer vagy polimer borítású) a baktériumoknak, a porózus felületűek pedig a vírusoknak kedvezőtlenebbek.

A New York-i FED 2011-es prezentáció
ja hasonló témában (https://newyorkfed.org/medialibrary/media/…) azt is elmondja a fentieken túl, hogy az érméken és a nem-porózus felületű bankjegyeken 72 órán át maradt meg az influenzavírus, a porózus felületeken ezzel szemben csak 24 óráig – természetesen ismét laboratóriumi körülmények között.

A porózus és a nem-porózus felületű bankjegyek közötti különbségről lásd a csatolt ábrát: az alapanyagtól és a borítástól függ a kérdés. Az USD, az Euro vagy például a magyar forint is porózus, míg a svájci frank a gyantaborítás, a román lej pedig a polimer alapanyag miatt nem-porózus felületű.

Egy dolog viszont teljesen biztos: mikrózni nem érdemes a bankjegyeket, a fémtartalmuk miatt. A járvány egyik Darwin-díjasa az a koreai férfi, aki ezen a módon tette tönkre készpénze felét: https://allkpop.com/article/2020/…. A vírus is elpusztulhatott persze, de kérdés, megérte-e a költség?

Tanulság: ha valaki felveszi az utcán talált pénzt, semmiképpen se mikrózza meg, de mindenképpen mosson kezet!

Forrás: https://www.bullionstar.com/blogs/jp-koning/banknotes-and-coronavirus/
--------------------
No, this time not from the theft, but the COVID-19 point of view. Most central banks have quarantined and disinfected their used banknotes since the outbreak before putting them back into circulation (for example, the Hungarian central bank requires two weeks of quarantine and then a 160-170 Celsius degree tunnel for the notes), but what about other banknotes?

JP Koning summed up what we know so far about the extent to which the coronavirus can spread from banknotes. Well, not much. In summary:

1) We know a lot about the bacteria on used banknotes, but not so much less about viruses;
2) Influenza virus remained on Swiss banknotes (non-porous surface) for days under laboratory conditions (https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2394922/pdf/0076-08.pdf);
3) Also under laboratory conditions, the virus was able to transfer from US banknotes (porous surface), but less efficiently than from non-porous surfaces (plastic, glass, etc.), see https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3754157/;
4) Non-porous surface banknotes (e.g., polymer or polymer coated) are less favorable to bacteria; porous surface banknotes are less favorable to viruses.

Also, a 2011 presentation of the New York FED on similar topics (https://newyorkfed.org/medialibrary/media/…) states that on coins and non-porous surfaces, the influenza virus survived for 72 hours, while on porous surfaces only for 24 hours – again, of course, under laboratory conditions.

For the difference between porous and non-porous surface banknotes, see the attached chart: the question depends on the material and the cover. E.g., the USD, the Euro, or the Hungarian forint all have a porous surface, while, e.g., the Swiss franc is non-porous due to the resin coating, and the Romanian lei is non-porous thanks to its polymer material.

One thing, however, is absolutely certain: it is not worth microwaving banknotes (because of their metal content). One of the Darwin Prize winners of the epidemic is the Korean man who ruined half his cash in this way: https://allkpop.com/article/2020/…. The virus probably perished, of course, but the question is: was it worth the cost?

The lesson: if someone picks up the money they found on the street, never microwave it, but be sure to wash your hands!

Source: https://www.bullionstar.com/blogs/jp-koning/banknotes-and-coronavirus/
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2020.05.05 - 05:55

BME GTK Pénzügyek Tanszék
MELY FEJLŐDŐ PIACOK KERÜLHETNEK PÉNZÜGYI ZAVARBA?
WHICH EMERGING MARKETS ARE IN MOST FINANCIAL PERIL?

66 fejlődő gazdaság pénzügyi sérülékenységéről készített egy összefoglaló táblázatot a The Economist. Ezek összesen 17 000 milliárd USD adóssággal rendelkeznek, ami a teljes globális adósság 24%-át képezi.

Négy szempontot vettek figyelembe (2020-ra bemutatva):

1. GDP arányos államadósság;
2. Külső adósság (magán és állami);
3. A hitelfelvétel költsége;
4. Tartalékokkal való fedezettség (adósságszolgálatra és folyó fizetési mérleg-re vonatkozóan).

Talán egyetlen pontot vitatnánk: Magyarország 49. helyezését, és főleg a külső adósságra vonatkozó „piros” jelzést. Ugyan nem ugyanaz a mutató, de Magyarország nettó külső adóssága – többek között – e szerint az ábra szerint (https://alapblog.hu/magyaroroszag-ezuttal-kedvezobb-helyzetben/) nem ad okot különösebb aggodalomra, sőt a KKE régióban kimondottan kedvező (a lengyel adat a táblázatban és az ábrán szintén eléggé eltérő).

Forrás: https://www.economist.com/briefing/2020/05/02/which-emerging-markets-are-in-most-financial-peril
--------------------
The Economist has compiled a summary table about the financial vulnerabilities of 66 emerging economies. They own $17trn of government debt, accounting for 24% of total global debt.

Four aspects were considered (2020):

1. Public debt (% of GDP);
2. Foreign debt (private and public);
3. Cost of borrowing;
4. Reserve cover (for foreign debt service and current account deficit).

We would dispute one point though: Hungary's 49th place, and especially the "red" indication on foreign debt. It is not the same indicator, but Hungary's net external debt does not cause any particular concern, according to this chart (https://alapblog.hu/magyaroroszag-ezuttal-kedvezobb-helyzetben/ ). Moreover, it is at a very acceptable level in the CEE region ( the Polish data are also quite different in the table and on the chart).

Source: https://www.economist.com/briefing/2020/05/02/which-emerging-markets-are-in-most-financial-peril
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2020.05.04 - 07:00

BME GTK Pénzügyek Tanszék
HALMAZELMÉLET VS PÉNZÜGY 😀
SET THEORY VS FINANCE 😀
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2020.05.03 - 17:19

BME GTK Pénzügyek Tanszék
Boldog Anyák napját! 👩‍👧‍👦🥰
-------
Happy Mother's Day! 👩‍👧‍👦🥰
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2020.04.30 - 06:12

BME GTK Pénzügyek Tanszék
OLAJ HOSSZÚ TÁVON
OIL IN THE LONG RUN

Az amerikai nyersolaj, a West Texas Intermediate (WTI) határidős árfolyama a -37,63 USD-s mélypont után jelenleg (2020.04.30.) 17 dollár környékén jár a következő szállítási határidőre. De mit jelent ez hosszú távon? A The Economist készített egy ábrát, amely 1860-tól mutatja be napjainkig az olajárat (bár nem a WTI-t), a 2020-as árakon számolva. Azt figyelhetjük meg, hogy leginkább az amerikai polgárháború utáni 1870-es és a közvetlenül az első olajár-robbanás (1973) előtti időszakra emlékeztet a jelenlegi kurzus.

Forrás: https://economist.com/graphic-detail/2020/…
--------------------
The West Texas Intermediate (WTI) American crude oil futures for the next delivery is around $17 (30.04.2020), after the -$37.63 negative record of the previous week. But what does this mean in the long run? The economist made a chart about the real crude oil (not the WTI though) prices from 1860 until now (based on 2020 prices). We can observe that the current course is similar to the periods just after the American Civil War in the 1870s and before the First Oil Crisis (1973).

Source: https://economist.com/graphic-detail/2020/…
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2020.04.29 - 05:58

BME GTK Pénzügyek Tanszék
BANKHATÉKONYSÁG ÉS -KONCENTRÁCIÓ KÖZÉP-KELET EURÓPÁBAN
BANK EFFICIENCY AND CONCENTRATION IN THE CEE COUNTRIES

Sylwester Kozak (Warsaw University of Life Sciences – SGGW) és Agata Wierzbowska (Kobe University, Japán) a European Policies, Finance and Marketing folyóirat 2019 decemberében megjelent „Bank Efficiency and Concentration of the Banking Sector in the CEE Countries” című cikkükben arra – a vitatott kérdésre – keresték a választ, hogy milyen kapcsolat figyelhető meg a bankpiac szerkezete és a bankok hatékonysága között Közép-Kelet Európában. Ennek érdekében tizenegy CEE ország 96 bankját vizsgálták meg 2005 és 2017 között, összevetve az SFA-modell (stochastic frontier analysis) szerinti bankhatékonysági pontszámokat az egyes bank- és makrogazdasági jellemzőkkel.

Eredményeik mindegyik vizsgált országban (!) azt mutatják, hogy a bankok hatékonyságát pozitívan befolyásolja a növekvő piaci koncentráció, az egyes bankok nagysága és piaci részesedése, valamint a bankrendszer fejlettsége. Ugyanakkor érdekes, hogy a magasabb egy főre jutó GDP, inflációs ráta vagy a szigorúbb banki tőkemegfelelés nincs kedvező hatással a (nyereség) hatékonyságra. Ebből következik, hogy különösen a fejlődő országokban a gazdaság növedékese során számolni kell a bankhatékonyság esetleges csökkenésével.

A tanulmány elérhető: http://sj.wne.sggw.pl/article-PEFIM_2019_n71_s77/

(Vértesy László)
----------
Sylwester Kozak (Warsaw University of Life Sciences – SGGW) and Agata Wierzbowska (Kobe University, Japan) in their „Bank Efficiency and Concentration of the Banking Sector in the CEE Countries” article, published in European Policies, Finance and Marketing Journal 2019, sought to answer the controversial question of the relationship between the structure of the banking market and the efficiency of banks in Central and Eastern Europe. For this, they investigated 96 banks in eleven CEE countries between 2005 and 2017, compared to bank efficiency scores under the SFA model (stochastic frontier analysis) with some specific bank- and macroeconomic characteristics.

The results show – for all the CEE countries (!) – that the efficiency is positively affected by the increasing concentration of the market, their size and market share, as well as the development of the banking system. At the same time, it is interesting that higher GDP per capita, inflation rate, or stricter bank capital adequacy are not conducive to (profit)efficiency. It follows that, especially in developing countries, a possible decline in banking efficiency is to be expected as the economy grows.

The study is available at http://sj.wne.sggw.pl/article-PEFIM_2019_n71_s77/

(László Vértesy)
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2020.04.28 - 06:12

BME GTK Pénzügyek Tanszék
STARTUPOK VÁLSÁGBAN
STARTUPS IN CRISIS

A Design Terminal 240 startupot kérdezett meg 22 országban arról, hogyan érinti a őket vírusválság. A felmérés eredményeit itt tekinthetjük meg: https://designterminal.org/wp-content/uploads/2020/04/STARTUP-CRISIS-REPORT.pdf.

A három legfontosabb tanulság:

1. A többség persze kihíváskét értékeli a válságot, de 25% lehetőségként tekint rá (tehát nem teljesen negatív az összkép);
2. Ezzel együtt „unortodox” stratégiákat is bevetnek azok, akik a csőd ellen küzdenek;
3. A likviditás a fő prioritás (utána pedig a marketing, értékesítés).

A fentiek kapcsán egy érdekesnek tűnő, négy részes, élő online sorozatot is indít a cég: „Túlélési Kisokos – Elsősegély startupok és kisvállalkozások számára” címmel. Az első rész ma (április 28.) lesz 19:00-kor (https://www.facebook.com/events/335583774083366/). Ismert magyar cégalapítókat és üzleti szakértőket kérdeznek startupokról, kis- és középvállalkozásokról, a vezetői válságkezelés módszereiről, végül önálló fejezetet kap a globális kontextus is. Az adásokban a közönség kérdezni is tud a műsor résztvevőitől (sajnos a beszélgetések kizárólag magyar nyelvűek lesznek).

Részletesen: https://designterminal.org/hu/cegvezetok-segitik-a-vallakozasokat-uj-sorozatunkban/
--------------------
The Design Terminal (a leading Hungarian innovation agency) asked 240 startups from 22 countries about their exposure to the virus crisis. We can check the results of the survey here: https://designterminal.org/wp-content/uploads/2020/04/STARTUP-CRISIS-REPORT.pdf.

The three most important takeaways are:

1. The crisis is a challenge for the majority, but there are 25%, who also looks at it as an opportunity (the picture is not totally negative);
2. Those, whose current main goal is to avoid bankruptcy develop unorthodox strategies;
3. Liquidity is the main priority (then: marketing, sales).

Regarding the facts above, the agency launches an exciting online four-part live series: „Survival Kit - First Aid for Startups and Small Businesses”. The first episode will be today (April 28th) at 19:00 (https://www.facebook.com/events/335583774083366/). They ask well-known Hungarian company founders and business experts about startups, small and medium-sized enterprises, crisis management methods in separate episodes, finally, the global context will get its own chapter. The audience can also ask the participants questions during the online show. (unfortunately, the talks will be only in Hungarian).

More details: https://designterminal.org/business-owners-help-companies-in-our-new-series/
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2020.04.27 - 06:51

BME GTK Pénzügyek Tanszék
AMAZON VS CHASE

A nap ábrája arról szól, hogy az Amazon milyen pénzügyi szolgáltatásokat végez jelenleg is, anélkül, hogy konvencionális bank lenne. Előttünk a jövő?

Forrás: https://www.cbinsights.com/research/report/amazon-across-financial-services-fintech/
-----------
Today’s Chart tells as what kind of financial services are currently being done by Amazon, even if it is not a conventional bank. Are we looking at the future?

Source: https://www.cbinsights.com/research/report/amazon-across-financial-services-fintech/
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2020.04.24 - 05:55

BME GTK Pénzügyek Tanszék
MŰVÉSZET ÉS BEFEKTETÉS
ART AND INVESTMENT

John Maynard Keynes (1883-1946), a 20. század egyik legnagyobb hatású közgazdásza, sikeres befektető is volt, úgy a magánvagyonával, mint vagyonkezelőként (a King’s College pénzét ő kezelte a Cambridge-i Egyetemen, https://voxeu.org/article/keynes-asset-management-king-s-college-1921-1946). Azonban nem minden eszközkategóriában volt egyformán kiemelkedő: a devizapiac túl kaotikusnak bizonyult számára, 1920-ban majdnem csődbe is ment (https://voxeu.org/article/returns-currency-speculation-evidence-keynes-trader).

Szerény devizapiaci eredményeivel ellentétben, az értékpapírpiacon kiemelkedően sikeres tudott lenni. A brit tőzsdeindexet átlagosan több mint öt százalékkal verte meg 1921 és 1946 között. Azt talán mégis kevesen tudják, hogy az 1930-as évekre stratégiát váltott, és a top-down kiválasztásról áttért a bottom-up módszerre. A kis és közepes méretű, de jelentős belső értékkel rendelkező cégek hozták meg számára az igazi sikert, a makroökonómiai és szektorszintű megközelítés helyett (https://insight.jbs.cam.ac.uk/2016/unconventional-investments-what-we-can-learn-from-keynes/).

Akit azonban valószínűleg a legkevesebben ismernek, az Keynes, a műgyűjtő. Pedig imádta a festészetet, a Bloomsbury Group (https://www.britannica.com/topic/Bloomsbury-group) tagjaként számos művésszel ápolt baráti kapcsolatot. Tőlük kaphatta az első festményekre is a tippeket. 1918-ban egy párizsi árverésen vett részt a brit pénzügyminisztérium képviseletében, a National Gallery igazgatójával, Sir Charles Holmes-szal. Holmes bevásárolt ugyan, de Paul Cézanne 1878-as Csendélet almákkal című festményét már nem akarta megvenni (nem a pénzen múlt, egyszerűen nem tartotta művészetnek). Keynes – ezen felháborodva – megvette magának. A kép hazajuttatása is kalandos úton történt, akit részletesebben érdekel a történet, itt olvashatja el: https://www.bbc.com/news/magazine-27226104.

A közgazdász haláláig 135 festményt vett, összesen alig kevesebb, mint 13 000 font értékben, ez 2019-es árakon 600 000 font lenne. A legdrágább ezek közül szintén egy Cézanne kép volt, „Az elrablás” (L'Enlèvement, https://www.fitzmuseum.cam.ac.uk/frenchimpressionists/cezanne/abduction), ami 3 500 fontjába került Keynes-nek 1935-ben. Halála után a gyűjtemény a King’s College kezelésébe került. Bár nem tudunk róla, hogy valaha is eladott volna a kollekcióból, befektetésként is tekintett rá. Végrendeletében meghagyta, hogy ha özvegye anyagilag megszorulna, értékesíthető egy-egy festmény. A gyűjtemény a 2019-es becslések szerint 76,2 millió fontot ér, tehát jelentősen felértékelődött.

A Cambridge-i Egyetem Judge Business School-jának kutatói, egy párizsi kollégával kiegészülve, ennek a speciális portfóliónak a teljesítményét, sajátosságait vizsgálták meg (https://academic.oup.com/raps/advance-article/doi/10.1093/rapstu/raaa001/5716334 – az ábra forrása), és arra jutottak, hogy Keynes műtárgy-befektetőnek is kiváló volt. A gyűjtemény belső megtérülési rátája (kvázi átlagos éves hozama, ebben az értelmezésben) nominálisan 10,4% volt, a reálhozam pedig 6,1%. Ez azt jelenti, hogy Keynes festménykollekciója 0,2% híján hozta a brit részvénypiacok átlagos éves hozamát a 2019-ig terjedő időtávon! A kötvénypiaccal szemben +3,7%-ra teljesített, a műtárgy-indexekhez képest pedig +2,8% az alfája. A gyűjtemény értékének változását összehasonlításban a csatolt ábra szemlélteti.

Sok további érdekesség található a tanulmányban a műtárgy-befektetések sajátosságairól, árazásáról, meghatározó tényezőiről és magáról Keynesről is, de akinek nincs ideje elolvasni, annak ajánljuk ezt a podcastot, az egyik szerzővel (17 perc): https://voxeu.org/vox-talks/john-maynard-keyness-art-portfolio
----------------------------
John Maynard Keynes (1883-1946), one of the most influential economists of the 20th century, was also a successful investor, both with his private wealth and as a trustee (he managed the money of King’s College at Cambridge University, https://voxeu.org/article/keynes-asset-management-king-s-college-1921-1946). However, he was not equally prominent in all asset classes: the foreign exchange (FX) market proved too chaotic for him, almost going bankrupt in 1920 (https://voxeu.org/article/returns-currency-speculation-evidence-keynes-trader).

Contrary to his modest FX performance, he was able to be outstandingly successful in the stock exchange. He has beaten the British stock index by an average of more than five percent between 1921 and 1946. Yet only a few might know that he changed his strategy in the 1930s and switched from top-down selection to the bottom-up method. Small and medium-sized companies with significant intrinsic value have brought him real success, rather than the macroeconomic and sectoral approach (https://insight.jbs.cam.ac.uk/2016/unconventional-investments-what-we-can-learn-from-keynes/).

However, the least known is probably Keynes, the art collector. He loved paintings, though. As a member of the Bloomsbury Group (https://www.britannica.com/topic/Bloomsbury-group), he had many artist friends. They might have given him tips for his first paintings. In 1918, he attended an auction in Paris on behalf of the British Treasury with Sir Charles Holmes, director of the National Gallery. Holmes purchased many artworks, but he definitely did not want to buy Paul Cézanne's 1878 Still Life with Apples (it wasn't about money, he simply did not consider it art). The outraged Keynes bought it for himself. The panting’s journey to home was also adventurous, more details here: https://www.bbc.com/news/magazine-27226104.

The economist bought 135 paintings until his death, for a total value of just under £13,000, which would be £600,000 at 2019 prices. The most expensive of these was also a Cézanne, ‘The Abduction’ (L’Enlèvement, https://www.fitzmuseum.cam.ac.uk/frenchimpressionists/cezanne/abduction), which cost Keynes £3,500 in 1935. After his death, the collection came under the management of King’s College. Although we do not know if he ever sold any pieces of the collection, he also considered it an investment. In his will, he allowed that if his widow became financially distressed, a painting could be sold. The collection was worth £76.2 million according to the estimates in 2019, so its value has appreciated significantly.

Researchers of the Judge Business School at the University of Cambridge (together with a colleague from Paris), examined the performance and specifics of this unique portfolio (https://academic.oup.com/raps/advance-article/doi/10.1093/rapstu/raaa001/5716334 – the source of the chart) and concluded that Keynes was also an excellent art investor. The collection’s internal rate of return (quasi-average annual return, in this sense) was 10.4% in nominal and 6.1% in real terms. It means that Keynes’ collection of paintings brought an average annual return that was by less than 0.2% below the UK stock markets over the period to 2019! It performed + 3.7% against the bond market and + 2.8% compared to the art indices. We can see the changes in the value of the collection (compared to the other assets) in the chart attached.

There are many more interesting facts in the study about the features, pricing, and key determinants of art investments, also about Keynes himself, but for those who do not have enough time to read it, we recommend this podcast with one of the authors (17 minutes): https://voxeu.org/vox-talks/john-maynard-keyness-art-portfolio.
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2020.04.23 - 06:19

BME GTK Pénzügyek Tanszék
Az első negyedéves tőzsdei jelentések szezonja kapcsán egy új mutatószám merült fel. 😀
-----------
A new measurement emerged regarding the season of Q1 S/E reports. 😀
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2020.04.22 - 06:00

BME GTK Pénzügyek Tanszék
Egy rendhagyó poszt: Bethlendi tanár úr tegnapi kisbefektetői tapasztalata.

An uncommon post: Experience of Professor Bethlendi as a Small Investor from yesterday.

VEGYÜNK OLAJAT, DE PONTOSAN HOGYAN?
BUY OIL, BUT HOW EXACTLY?

A tegnapi poszt folytatásaként osztom meg kisbefektetői tapasztalatom. Azt gondoltam, hogy a történelmi mélyponton már érdemes olaj long (https://elemzeskozpont.hu/long-pozicio) pozíciót kialakítani. Az ilyen pozíciókra általában jó lehetőség nyújtanak a certifikátok (https://elemzeskozpont.hu/certifikat-warrant-fogalma-mukodese-kereskedese-peldak).

Addigra viszont már az összes tőkeáttételes vételi pozíciójú certifikát ki volt ütve. Maradt az EBWTIOIL04 (https://www.erstemarket.hu/termek/23202/EBWTIOIL04?historical) , mely tőkeáttétel nélküli. Kis utánajárás után viszont délutánra kiderült, hogy a termék piaca gyakorlatilag megszűnt. Most fordult elő először ugyanis az árjegyző történetében, hogy az összes certifikátot egy sorozatból megvették. A dolog érdekessége: ez a múlt héten történt, tehát még az esés előtt! A vesztes pozícióban úgy látszik nem akarnak eladni a múlt heti befektetők.

Holnap külföldi ETF (https://elemzeskozpont.hu/etf-jelentese-kereskedes-etf-fogalma-koltsegek-mikor-valasszuk) után nézek.

A híres hatékony piac…

(Bethlendi)
--------------------
As a continuation of yesterday’s post, I would like to share my small investor experience. I thought it was worth taking an oil long position (https://www.investopedia.com/terms/l/long.asp) at the historic low price. Certificates (https://www.financialencyclopedia.net/finance/t/turbo-certificate.html) are usually good assets to create such positions.

But at that point in time, all certificates with leveraged long positions have already been knocked out. Only EBWTIOIL04 (https://www.erstemarket.hu/termek/23202/EBWTIOIL04?historical), which is without leverage, remained as an option to buy. After a short search, however, it turned out in the afternoon that the market of this product had practically disappeared. For the first time in the history of the market maker, all certificates were sold from one series. The peculiarity: it happened last week, before the crash! Last week’s investors seem unwilling to sell in a losing position.

I am going to search for an international ETF (https://www.investopedia.com/terms/s/stock-etf.asp) tomorrow.

The famous efficient market…

(Bethlendi)
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2020.04.21 - 07:56

BME GTK Pénzügyek Tanszék
FEKETE ARANYBÓL FEKETE HATTYÚ
FROM BLACK GOLD TO BLACK SWAN

A fekete aranyról mindannyian tudjuk, hogy mi. A fekete hattyúról pedig, Juvenalis sorait idézve („rara avis in terris nigroque simillima cygno” – „egy fekete és hattyúhoz hasonló ritka madár a földeken”) már a 16. században azt tartották, hogy a lehetetlenség, a logikai hiba metaforája. Ez 1697 után változott meg, amikor Willem de Vlamingh, holland felfedező – első európaiként – felhajózott egy nyugat-ausztráliai folyón, amit fekete hattyúi után Swan River-nek (Hattyú -folyó) nevezett el. Ezután már az olyan lehetetlenség metaforája lett a fekete hattyú, amiről bebizonyítják, hogy mégis lehetséges.

A pénzügyekben Nassim Nicholas Taleb (aki személyében is megérdemelne egy posztot itt) kezdte el használni a kifejezést 2001-es Fooled By Randomness című könyvében, majd a 2007-es A fekete hattyú-ban a pénzügyi piacokon kívüli jelenségekre is kiterjesztette. Az olyan eseményeket értette ez alatt, melyeknek a jelenlegi tudományos modellek alapján szinte soha nem kellene bekövetkezniük (annyira alacsony a valószínűségük), de ennél jóval gyakrabban történnek, méghozzá nagy behatással. Taleb szerint ezeket az eseményeket nem magyarázzák a szokásos, normál (és egyéb) eloszlásra épülő pénzügyi modellek (a robusztusság kritikáját lásd 2012-es Antifragile című könyvében).

Három kritériumot állított fel a fekete hattyú jelenségre:

1. Meglepetésszerű, senki nem számít rá;
2. Nagy hatása van;
3. Utólag mindig van logikus racionális magyarázat („előre lehetett volna látni”).

Nos, a tegnapi nap (2020.04.20.) folyamán az amerikai nyersolaj, a West Texas Intermediate (WTI) határidős árfolyama az éppen aktuális teljesítési időpontra megütötte a -37,63 USD-t (lásd csatolt ábra), ami az első negatív olajár a történelemben. Tehát fizetnek nekünk, ha elvisszük. Ehhez persze „csupán” valamilyen szállító és tárolóeszköz kell. Az olajtankerek napi bérleti díja – ennek megfelelően – negyvenezer dollárról kétszázezer dollárra ugrott április elején, ne higgyük tehát, hogy egyszerű a feladat. A későbbi határidőkre pedig természetesen már pozitív az árfolyam. Az utólagos racionális magyarázat? Az amerikai tárolók lassan megtelnek, így megijedt a piac, hogy nem fogják tudni eltárolni a rajtuk maradt nyersolajat a termelők.

1. Meglepetésszerű volt, soha nem volt még ilyen, nem látta előre senki? Check.
2. Nagy hatása van? Az olajpiacon mindenképpen. Check.
3. Van utólagos racionális magyarázat? Naná.

Így lett hát a fekete aranyból fekete hattyú.

Az ábra forrása: https://www.economist.com/graphic-detail/2020/04/20/american-crude-oil-is-worth-less-than-nothing
--------------------
We all know what the Black Gold is. And the Black Swan was the metaphor of impossibility, logical error in the 16th Century, based on Juvenal’s line ("rara avis in terris nigroque simillima cygno" – "a rare bird in the lands and very much like a black swan"). This had changed after Willem de Vlamingh, Dutch explorer – as the first European – ventured up a Western Australian river that he named (after it black swans) the Swan River in 1697. Then the black swan became the metaphor of a perceived impossibility that later might be disproven.

In the finance, Nassim Nicholas Taleb (who would deserve a post here himself) started to use the term in his 2001 book (Fooled by Randomness), and in 2007 (in the book The Black Swan) he extended it to the world outside of finance. He put under this expression all the phenomenons, which should almost never happen based on the current scientific models (the probability is too low); however, there are still relatively frequent and have a significant impact. According to Taleb, these events cannot be explained by the usual financial models using normal (or other) distribution (a critique of robustness is in his 2012 book Antifragile).

He set up three criteria for the black swan phenomenon:

1. It is a surprise, nobody predicted;
2. It has a relevant impact;
3. We always have a logical, rational explanation in hindsight (“it could have been predicted”).

Well, yesterday (20.04.2020.), the West Texas Intermediate (WTI) American crude oil hit -$37.63 futures for the next deliveries (see the chart), which was the first negative oil price in history. So they pay us if we take the WTI crude oil. To be able to do this, we “just” need some kind of vehicle for transportation and storage. Accordingly, the daily charter rate for crude tankers went up in early April from last year’s $40,000 to $200,000. Therefore we should not believe that it is a simple task. And for the following terms, the quote is positive again, of course. The rational explanation in hindsight? The American storage tanks are almost full, so the market was afraid that oil might have nowhere to go.

1. Was it a surprise, never happened before, nobody predicted it? Check.
2. Relevant impact? For the oil markets, sure. Check.
3. Rational explanation later? Sure.

And so became the black gold a black swan.

Source of the chart: https://www.economist.com/graphic-detail/2020/04/20/american-crude-oil-is-worth-less-than-nothing
... Több mutatásaKevesebb mutatása
Megtekintés Facebookon

2020.04.20 - 05:50

BME GTK Pénzügyek Tanszék
HELIKOPTERPÉNZ ÉS MUNKAALAPÚ TÁRSADALOM?
HELICOPTER MONEY AND WORK-BASED SOCIETY?

Ahogyan a 2008-as krízisben, úgy a jelenlegi helyzetben is előkerült az ún. helikopter pénz, mint lehetséges gazdaságélénkítő eszköz. A válságot követően aztán végül sehol sem alkalmazták a maga teljességében.

A helikopter pénz olyan fiskális gazdaságélénkítő eszköz: i) amelyben, az állam olyan (egyszeri) transzferben részesíti a polgárokat, ami mindenkinek jár, és amit tetszőleges célra el lehet költeni; és ii) nem máshonnan elvont pénz a forrása, hanem új pénz (monetárisan finanszírozott).

A helikopter pénzzel kapcsolatos ellenállásnak több oka is van. Ha egyszer adunk így pénzt az állampolgároknak, akkor máskor miért nem. A munkához való hozzáállást, motivációt is csökkentheti. Egy egyszeri alkalmazást követően már el is juthatnánk az állampolgári alapjövedelem (az állampolgárság követelményén túl az alapjövedelem nincs feltételekhez kötve) megvalósításához. Egyes politikai mozgalmak ugyan kedvelik az alapjövedelem koncepcióját, de mindenképpen valós probléma, hogy bevezetése esetén kik fogják pl. az egyes idénymunkákat, stb. elvállalni.

Egy potenciálisan jobb megoldás, hogy ne közvetlenül az állampolgároknak, hanem a vállalatok közvetítésével juttassunk pénzt a lakosságnak (tovább foglalkoztatás). A kis- és közép vállalatok (kkv) adják mindenhol a foglalkoztatás döntő részét. Nekik kell tehát több havi bértömeget adni (nem elég a járulékokat, adót elengedni), vissza nem térítendő támogatás formájában, minimális feltételek mellett.

Finnországban például – alapvetően fejlesztéshez kötött (beruházásokat élénkítve) – széleskörű és nagyon könnyen igénylehető kkv támogatási programot vezettek be, mely a kkv-ék jelentős részét eléri (https://businessfinland.fi/en/for-finnish-customers/…).
Finnország az eurózóna tagja. Bár az EKB vásárol állampapírokat, arról nincs információnk, hogy vásárol-e, illetve milyen mértékben finn állampapírokat. Tehát a fiskális expanzió jár-e monetáris finanszírozással és így helikopter pénznek tekinthetjük-e, vagy csak fiskális stimulusnak.

Összefoglalva, egy, a kkv-k széles körét érintő, viszonylag laza feltételekkel adott (de a foglalkoztatáshoz kötött) vissza nem térítendő támogatási rendszer, amennyiben ehhez még monetáris finanszírozás társul értelmezésünk szerint helikopter pénzről beszélhetünk. Ez a technikai megoldás egyben kezelni tudja a helikopter pénzzel kapcsolatos aggályok egy részét, így pedig talán valamennyire mégis összeegyeztethető a helikopterpénz és a munkaalapú társadalom filozófiája.

(Bethlendi)
---------------
As in the 2008 crisis, the so-called helicopter money is a possible tool of economic stimulus in the current situation. After the recession, though, it ended up not being used anywhere in its totality.

Helicopter money is a fiscal stimulus: (i) when the state provides citizens with a (one-time) transfer that goes to everyone and can be spent for any purpose; and (ii) its source is not a redistributed money, but new money created by the central bank.

There are several reasons for the aversion to helicopter money. If we give free money to citizens this time, why not do it at other times. It can reduce the attitude and motivation to work. A one-off application might easily lead to the introduction of the concept of the Universal Base Income (UBI: citizens unconditionally receive a basic monthly income)). Although some political movements prefer the concept of UBI, it is still a real problem is who would do, e.g., seasonal work, in case of a UBI.

A potentially better solution is to transfer money to the population indirectly through the companies (thus, they will remain employed). Small and medium-sized enterprises (SMEs) provide the bulk of employment everywhere. They must, therefore, be given several monthly wage balances (it is not enough to waive contributions, taxes) in the form of a non-refundable subsidy under minimum conditions.

For example, in Finland, a wide-ranging and very easy-to-apply SME support program has been introduced, mainly for development (boosting investment), which reaches a significant proportion of SMEs (https://businessfinland.fi/en/for-finnish-customers/…).
Finland is a member of the Eurozone. Although the ECB buys government securities, we do not have information on whether ECB buys or to what extent buys Finnish government securities. So if this fiscal expansion is (at least partly) covered by monetary financing and thus it can be considered helicopter money, or it is just a fiscal stimulus.

In summary, a non-refundable, very easy-to-apply, employment-related state support sche